Ne „írjuk le” a kamaszunkat – közeledjünk hozzá, őrizzük a bizalmi kapcsolatot!

Csak a telefonját bújja, naphosszat ki se dugja az orrát a szobájából, ha pedig kijön onnan, általában abban sincs sok köszönet: hisztis, kötekedő, és folyton csak szemtelenkedik. Ismerős? A kamaszok már csak ilyenek – intézhetnénk el akár egy vállrándítással, sértődötten nyugtázva, hogy szemünk fénye már se a babusgatásunkra, se a társaságunkra, a véleményünkre pedig a legkevésbé tart igényt. Az egyik pillanatban legalábbis. Szülőként nehéz megtalálni magunkat ebben az új helyzetben. A gyermekpszichológus azon a véleményen van, hogy nem szabad általánosítani a tinédzserekkel kapcsolatban, ehhez viszont az is szükséges, hogy képesek legyünk félretenni az előítéleteket.

A mai kamaszokban van ambíció!

„Sok kis kliensemnél azt látom, hogy erre az életkorukra már kialakult érdeklődési területtel rendelkeznek: akad köztük olyan, aki erősen humán érdeklődésű, rengeteget olvas. 

Van köztük olyan is, aki évek óta japánul tanul, míg egy másik komolyan rajzol.

Akár már kiskamaszkorban is láthatóvá válik, mi érdekli őket, miben „eredményesebbek”, tehetségesebbek. A kamaszok nagyon különböznek egymástól, nem szabad egy kalap alá venni őket – mondja Deliága Éva. – Minden kamaszban van valami értékes, valami egyedi, ami az ő speciális érdeklődése, ami még épp csak nyiladozik. Ha sikerül őt ebben támogatni, lehetséges, hogy ez lesz az ő útja” – fűzi hozzá. 

Az viszont kétségtelen, hogy a tinédzserekben végbemenő változások általában hihetetlen turbulenciával zajlanak mind hormonális, mind biológiai értelemben. Ehhez hasonló hatalmas léptékű változás csak csecsemőkorban zajlik le, amikor szintén ennyire gyorsan fejlődik az ember. „Ebből a szempontból ez egy nagyon megterhelő időszak, aminek a biológiai, fiziológiás háttere felelős a hormonszintek változásáért is, ami pedig a hangulatingadozást okozhatja. A kamasz nagyon változó tud lenni, míg az egyik percben a túlóvó, babusgató attitűdöt várja el, a következő pillanatban már olyan mértékű önállóságot – autonómiát, jogokat, pénzt – követel magának, aminek hatására a szülő kétségek közt vergődik” – mutat rá a szakember. A gyermekpszichológus szerint ezért is lenne nagy szükség a nézőpontváltásra: itt nem arról van szó, hogy a kamasz mennyire elviselhetetlen, hanem arról, hogy az ő számára mennyire megterhelő ez az időszak. 

„A teste folyamatosan változik, és számára nagyon nagy feladat, hogyan tudja ebben a megváltozott, új testben ismét jól érezni magát, visszanyerni a korábbi magabiztosságát. 

Ennek az időszaknak a legnagyobb pszichológiai küzdelme és feladata az identitás keresése és megszilárdítása, ami sok próbálkozással jár: ezeken a kísérleteken keresztül próbál rájönni a kamasz, hogy milyen is ő valójában.

Megpróbálja definiálni önmagát, miközben azonosulhat vagy csapódhat egyes csoportokhoz: esetleg egy markáns zenei vagy öltözködési stílust képviselhet.”

Kép

Fotó: Freepik

Felvetésünkre, hogy manapság még nehezebb kamasznak lenni, mint régebben volt, a szakember úgy fogalmaz, a mai fiatalokra zúduló információs dömping hatására ők már sokkal több lehetőség közül választhatnak. Deliága Éva szerint a sokkal több információ ugyanakkor szorongáskeltő és összezavaró hatással is lehet rájuk. „Rengeteg trend van jelen, és már olyan alapdolgok is megkérdőjeleződnek, amiken eddig talán nem kellett ennyit gondolkodni. A korábbi, nagyon kiszámítható jövőképtől elrugaszkodva manapság úgy tűnhet, mintha minden lehetséges lenne: még olyan dolgok is, amikről a szülőknek fogalmuk sincs, így aztán támogatni se nagyon tudják.”

Nagy a szakadék

„Amíg a szülők azt hajtogatják a kamaszuknak, hogy menjen például jogi pályára – mert szerintük az a biztos megélhetés –, a gyerek a közösségi felületekről azt szűri le, hogy vlogot kell indítani. Hiszen egyesek kétmilliós nézettséget érnek el például azzal, hogy csokitojásba csomagolt műanyag meglepetéseket bontanak ki és raknak össze a videóikban” – mondja Deliága Éva. Rámutat, hogy sok külső hatás jóval erősebb, mint a szülőké, akik ráadásul nem is igazán látják át, mik ezek a hatások és tartalmak. Képtelenek követni, mit milyen mennyiségben néz a gyerek, és hogy az milyen képzeteket kelt benne. „Az interneten keresztül meglehetősen szűretlenül ömlenek a különféle hatások a fiatalokra (például a veszélyesebbnél veszélyesebb TikTok-trendek formájában), amiknek a szerepét nem szabad alábecsülni” – figyelmeztet a szakember, aki azt is kiemeli, hogy nem mindenki tudja magát megtalálni ezekben a trendekben, ami szintén egyfajta kételyt, bizonytalanságot okozhat. 

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai gyerekek jóval korábban találkozhatnak felnőttesebb tartalmakkal, ami kicsit koravénné, koraéretté teheti őket. 

„Míg ez a fajta tájékozottság kognitív szinten ugyan felhúzhatja őket a fejlődésben, érzelmi érés tekintetében a hullámzást élik meg.”

Kép

Fotó forrása: Freepik

Őrizzük a bizalmi kapcsolatot

Deliága Éva szerint a legfontosabb, amit tehetünk, az a jó szülő–gyerek kapcsolat fenntartása. „Ebben viszont a kamasz irányít: amikor erre van igénye, és valami számára nagyon lényeges, esetleg nyomasztó dolgot szeretne velünk megosztani, akkor azonnal ott kell lenni, még ha ez épp a leglehetetlenebb időpontban, például este 11-kor történik is. Ezért is fontos a bizalmi kapcsolat ápolása, hogy arra ösztönözzük a gyerekünket, ő maga nyíljon meg: akarjon, és tudjon is mesélni. Biztosítanunk kell az intim szférát is számára, ami nem csak a külön szobát, saját teret jelenti, ahová félre tud vonulni. Ennek része az is, hogy nem olvasunk bele a naplójába és az üzeneteibe, mert ezek kapcsolatromboló hatású cselekedetek. Nem ilyen módon kell »ellenőrizni« a kamaszt, hanem pontosan a bizalmi kapcsolat fenntartásával” – mutat rá a szakértő.

Ne hagyjuk rá a dolgokat, ne „írjuk le”, mondván, úgyis kamaszodik! 

A nehezebb évek után a kamaszok általában vissza szoktak találni, és egyfajta újraközeledés tapasztalható meg a szülő és a már fiatal felnőtt között. „Az a fontos, hogy időközben ne nagyon távolodjanak el egymástól érzelmileg, és meg tudják őrizni a bizalmi kapcsolatot: hogy ha a kamasz bajban van – és ilyen szempontból a mai kor veszélyei talán még nagyobbak, mint korábban voltak –, butaságot, rossz dolgot csinált, akkor is érezze, hogy a szüleihez fordulhat támaszért” – emeli ki Deliága Éva.