Legyen jó férj, gondoskodó apa, és tartsa is el a családot? – Férfiszerepek a modern korban

Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is egyre több családban van aktívan jelen az édesapa. Nemcsak azért, mert ez a modernkori elvárás, hanem azért is, mert neki is igénye van arra, hogy részese legyen gyermeke(i) életének. „A társadalom felszabadította az apákat a 20. századi családmodell alól, miszerint a gyerek érkezése után az apa túldolgozza magát, az anya pedig egyedül koordinálja a családot” – mondja Léder László. 

Szerinte az elmúlt években drámai változások történtek hazánkban: 

„Kifelé jövünk abból a félreértésből, hogy a gyermeknevelés női dolog. Ma már nem számít sem furcsának, sem férfiatlannak, ha az édesapa is aktívan részt vesz benne. Az édesanyák is örömmel veszik, hogy nem egyedül kell mindent megoldaniuk.” 

Ez az új hozzáállás azonban magával hozta, hogy rengeteg édesapa küzd azzal, hogyan egyensúlyozzon a munka és a család között, hogyan töltsön több időt a gyermekeivel, ugyanakkor kenyérkereső szerepben is helytálljon. 

A témában készült legfrissebb KSH-felmérésből is látszik, hogy az apák változást akarnak, ugyanis a válaszadók 77 százaléka szeretne több időt tölteni a családjával. „A férfiak belefeszülnek abba, hogy folyamatosan lavírozniuk kell a munka és a család között, keresik a megoldásokat. Az Apa Akadémián is azt tapasztaljuk, hogy komolyan foglalkoztatja őket ez a kérdés, ugyanis a Munka és a magánélet összehangolása című a leglátogatottabb kurzusunk” – mondja a pszichológus, aki nem egy olyan történetet hall, amikor azért vált valaki munkahelyet, hogy többet lehessen a családjával.

Így döntött Gábor is, aki vezetőként dolgozott egy nagyvállaltnál, ahol annak ellenére, hogy 99 százalékban fiatal férfiakat foglalkoztatnak, semmiféle apapolitikával nem rendelkeztek, és nem is mutattak hajlandóságot ennek megváltoztatására. Amikor Gábornak megszületett az első gyermeke, szeretett volna rugalmasabb munkaidőben dolgozni, főnökei azonban nem támogatták. 

Féltek attól, mi lesz, ha több kolléga is apává válik, és hasonló kérést fogalmaz meg. Inkább elengedtek egy kiváló munkaerőt, mintsem változtattak volna a hozzáállásukon. 

Gábor viszont hatalmasat nyert, mert egy olyan vállalathoz ment dolgozni, amelyik négy nap home office-t biztosít neki. „Arra az egy napra is rossz otthagyni a családomat, mert érzem, hogy szükség lenne rám, és én is otthon szeretnék lenni velük, de hálás vagyok ezért a rugalmasságért” – mondja. 

Kép

A kép illusztráció − Forrás: Freepik

Léder László szerint azonban nem a munkahelyváltás jelenti az egyetlen megoldást a férfiak számára, ha változást szeretnének elérni, és fel akarnak szabadulni a kettős nyomás alól. Már életük átrendezésével, a lehetőségek és a családi munkamegosztás újragondolásával rengeteget tehetnek azért, hogy némi egyensúlyt teremtsenek, illetve azzal, ha mernek segítséget kérni, és el is fogadják azt. 

Sokan a gyermek születésekor vagy a kisgyermekes évek alatt vágnak bele építkezésbe, vesznek új lakást, költöznek agglomerációba, vagy vásárolnak rengeteg fölösleges babaholmit. A pszichológus szerint ezek egytől egyig pluszterhet jelentenek. Időt, pénzt és energiát vesznek el a családtól, pedig ebben az időszakban pont ezeknek vannak a leginkább hiányában, ugyanis az anya egyedül menedzseli otthon a családot, az apa pedig egyedüli keresőként túlhajszolja magát.

„Ha tehetjük, inkább kerüljünk minden fölösleges kiadást és pluszfeladatot ebben az időszakban. Jobb, ha nem is fogadunk el előléptetést, és pluszmunkát sem vállalunk” – tanácsolja Léder László. 

Arra biztatja az apákat, hogy már a gyermek érkezése előtt jelezzék a munkahelyükön, hogy gyermeket várnak, és nem tudnak ugyanannyit vállalni, mint korábban. 

Tapasztalatai szerint azokon a helyeken is el lehet érni könnyítéseket, ahol nincs apatámogatás. Sok olyan apát ismer, aki újratárgyalta a munkaszerződését, vagy egyszerűen türelmet és rugalmasságot kért a munkáltatójától, és kapott is.

Kép

A kép illusztráció − Forrás: Freepik

A pszichológus ezen a téren egyértelműen pozitív változást lát a munkaerőpiacon, főleg a modern, nagy cégeknél. „Sokan felismerték már, hogy foglalkozni kell az apákkal is, elkezdtek apatámogatást nyújtani és rugalmas munkaidőt kínálni – meséli. – A tapasztalatok és a statisztikák is azt mutatják, a férfiak családi életének támogatása magával hozza a munkahelyi teljesítmény növekedését is. Azok a vállalatok, amelyek kellő rugalmasságot biztosítanak az apáknak, például lehetővé teszik, hogy reggel később érkezzenek, vagy hetente két nap home office-t engedélyeznek nekik, arról számolnak be, hogy a munkavállalóik sokkal kiegyensúlyozottabbak, eredményesebbek és lojálisabbak.”

Ilyen családbarát multinacionális cégnél dolgozik mérnökként a háromgyermekes édesapa, Péter is. Rugalmas munkarendje lehetővé teszi, hogy korábban kezdjen és végezzen. „Perc alapú elszámolás van nálunk, minden nap hat körül megyek be dolgozni, és legkésőbb fél négykor el is jövök. Reggel a feleségem viszi a gyerekeket, délután viszont jórészt én megyek értük és fuvarozom őket különórákra” – meséli. 

Péter előtt nagyon pozitív apa- és nagyapakép van, ezért mindig is arra vágyott, hogy ha egyszer apa lesz, sok időt tölthessen a gyermekeivel. Korábban lehetősége lett volna arra, hogy vezető pozícióba kerüljön, ám visszautasította, mert akkor született a második gyermeke, és nem akarta vállalni a többletmunkát. 

A munkahelyén számos módon támogatják az apákat, például náluk nemcsak az édesanyák, hanem az édesapák is kapnak babacsomagot a gyermekük születésekor. Sőt az apaszabadság második hetében is teljes távolléti díjat kapnak, ugyanis a vállalat ehhez kiegészítést ad.

„A férfiak életében fontos állomás az apává válás. Pozitív, radikális változást hoz a személyiségükben” – mondja a pszichológus. Úgy gondolja, a legtöbb férfi számára az apaság az egyetlen terület, ahol kimutathatja és megélheti az érzelmeit, ahol nem erőből kell megoldania dolgokat. „A korán kialakuló kötődés nagyon mély dolgokat indít el az apában, épp ezért nemcsak a gyermeknek van szüksége az apára, hanem fordítva is” – ezt saját tapasztalatból is mondja két kislány édesapjaként. Főleg, hogy mindkettőjükkel ő volt otthon GYED-en.

„Ha az apa sok időt tölt a gyermekeivel, a családjával, az a párkapcsolatra is jó hatással van, stabilizálja azt” – folytatja a pszichológus. A nők ugyanis, ha nem mindent egyedül kell megoldaniuk, sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, jobb anyák tudnak lenni. A statisztikák szerint azok a párok, akiknél az apa jobban bekapcsolódik a családi életbe, több gyermeket is vállalnak.

„Ahány férfi, annyi apaság. Nem kell minden férfinak GYED-re menni, munkahelyet váltani, több napot home office-ban lenni ahhoz, hogy jó apa legyen, de az biztos, hogy aki nem tölt elég időt a gyermekeivel már azok kicsi korában, az sok mindenről lemarad” – zárja gondolatait a pszichológus.