Kőfeszt – Egy fesztivál, ahol a hagyományba vetett hit adja az alaphangot
Befogadás, hagyományőrzés, közösségépítés – mindez a minőségi magyar kultúra újjáélesztésének és terjesztésének jegyében. Egy maréknyi, elkötelezett „kultmisszionárius” álma vált valóra 2019-ben, amikor a népművészetek régi szerelmeseként – egyben űzőiként – belevágtak egy háromnapos, hagyományt teremtő rendezvény megszervezésébe Kővágóőrsön. A nyugalom fesztiváljaként is aposztrofált Kőfeszt azóta kiterjesztette programjait a Káli-medence további kilenc településére; idén már kétszáz programlehetőségből válogathatnak az érdeklődők a fesztivál öt napja alatt – ingyenesen. Csúri Ákos főszervező, „mindenes”, a Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány alapító elnöke és Pál István Szalonna, Liszt-díjas népzenész, a Kőfeszt zenei és a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője beszélt kezdetekről, gyökerekről, igényekről, célokról – és nem utolsósorban mindarról, ami augusztus 4-8. között a népművészet otthonában várható.
– Hogyan született meg a fesztivál gondolata?
Ákos: 2019-ben volt Cseh Tamás halálának tízéves évfordulója, aki erősen kötődött Kővágóőrshöz: közel 30 esztendőt töltött itt egy maga által felújított parasztházban. Évtizedekkel korábban sok híres ember és művész – jobb- és baloldali egyaránt – vett házat és költözött ide. A belőlük verbuválódott társaság gyakran összejárt „beszélgetőkört” alkotva. E kör tagja volt többek közt Betlen János, Cserhalmi György, Sára Sándor, András Ferenc, Ujlaki Dénes és Szomjas György is. A rendszerváltást követően a politikai ellentétek miatt a társaság kettészakadt, az összejövetelek elmaradtak. Ezután – közel húsz éven keresztül – a helyi kulturális élet meglehetősen szerény szinten zajlott. A legelső Kőfeszten tematikus emléknapot tartottunk: diófát ültettünk, padot állítottuk Tamás tiszteletére, a fotóiból és a grafikáiból kiállítást rendeztünk, kerekasztalt szerveztünk a Káli-medence egykori „bebíróinak” részvételével.
Szerettük volna ismét életre kelteni a kővágóörsi művészeti világot; egy olyan összművészeti fesztiválban gondolkodtunk, amelyben minden generáció és minden művészet iránt érdeklődő megtalálja a neki való programot – mindezt a minőségi kultúra égisze alatt.
A falu pozitívan fogadta a kezdeményezést, ezért 2020-ban ismét nekifogtunk a Kőfeszt megszervezésének, amelybe már Kékkút, Balatonhenye, Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Pálköve is becsatlakozott. Idén Salfölddel, Balatonrendessel és Monoszlóval már tíz település vesz részt az ötnapossá bővült programban, emellett új helyszíneket is bevontunk. Ilyen a „Káli Álom” is a maga kamarahangulatával, nádfedeles házával és udvarával – igazán meghitt, családias légkört biztosít. A tavalyi évtől Szalonna – a fesztivál zenei vezetőjeként – tovább erősítette a magyar néphagyományokon és folklóron nyugvó koncepciót.
Szalonna: Tevékenységünk kezdetektől fogva az emberi értékeken és barátságokon alapult. Ákossal a táncházak során ismerkedtem meg, akinek a hagyományhoz és a népművészethez való kötődése mindig is jelen volt az életében. (Nem véletlen, hogy legkisebb fia hegedülni tanul tőlem.) Barátaim korábban már meséltek a Kőfesztről, amely a mai világban kuriózumnak számít – ugyanis nem kereskedelmi szemléletű rendezvény. Alapötlete, hogy a népművészet a maga „anyakörnyezetébe” kerül vissza; nem egy betondzsungelben próbáljuk elmagyarázni a lényegét, hanem kivisszük egyenesen a természetes közegébe, a falvakba. Ákossal sokat beszélgettünk erről, majd a Trianon százéves évfordulójára kiadott közös lemezünk következett, amelynek a zenei anyagát én állítottam össze, a prózai részt – esszéket, verseket – pedig Ákos.
– A Kőfeszthez szorosan kapcsolódik a család, az emberközpontúság és a közösségépítés fogalma. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ákos: A fesztivál gerincét saját kultúránk és hagyományunk adja, amely egyedülálló a világon. Népművészetünknek kézműves, táncos és sport vonatkozásait a mai napig őrizzük. Például Balatonhenyén a Korzenszky Tamás által megálmodott és 14 éve szervezett Mundruc kupa egy igazi „népfocitorna”, amely hatalmas közösségépítő erővel rendelkezik. Elmondhatom, hogy egy balatonhenyei nyaraló vásárolta a futballkapukat, a henyei képviselőtestület szerelte fel őket, s egyengették a focipályát – mindezt saját költségen. Munkát tettek bele. Éppúgy, mint Kővágóörsön, Köveskálon, Kékkúton. Ez a sok-sok dolog mind az összefogást igazolja.
Szalonna: A Kőfeszt nem véletlenül a nyugalom fesztiválja: a helybeliek örömmel fogadják, mert emberléptékű tudott maradni számos programjával, helyszínével együtt is. Fontos, hogy a résztvevőknek boldog perceket szerezzünk, hogy a közönség úgy menjen haza, hogy feltöltődött, és már várja a következő fesztivált.
Kárpátalján rengeteg hagyományőrző tábort szervezünk, rendszeres oktatási tevékenységet végzünk karöltve a helyiekkel – sosem kívülről mondom meg, hogy mi történjen. Itt is ez az elv érvényesül: közösen alakítjuk a helybéliekkel a dolgokat.
– Mi a Kőfeszt elsődleges üzenete?
Szalonna: Az egész világunkra ráül a politika. A mi politikánk a hagyományba vetett hitünk, amely ezer esztendeje a miénk.
Merjünk büszkék lenni hagyományainkra, és adjuk tovább őket annak érdekében, hogy a magyar nyelv és kultúra hosszú évszázadokon át fennmaradhasson.
Ákos: Nem titkolt célunk, hogy a Káli-medencét a magyar folklór központjává tegyük, miközben nyitottak, befogadók maradunk. A Hagyományok Háza örömmel állt a kezdeményezés mellé – stratégiai partnerünkként saját szervezésű programokat hozott idén: köveskáli FolkUdvarában kézműves foglalkozások, koncertek, mesék, játékok várják az érdeklődőket.
– Térjünk is akkor rá az idei programokra. Ha jól tudom, közel 10.000 főt vártok most, és a fellépők köre is bővült.
Ákos: Programunk szerdán indul a 75 éves Nagy Feróval és vasárnap zárul Navratil Andrea és Mali Katalin szentmise előtti „Mennyek királynéja” koncertjével, valamint a Káli-medencei sütiversennyel kibővített Magyar Ízek Utcája rendezvényével. Korábbi és rendszeres zenei fellépőink közül ott lesz Pál István Szalonna és Bandája, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar és Pély Barna is. Immár harmadik alkalommal lesz jelen az eseményen önálló estjével Lázár Csaba a Magyar Katolikus Rádió vezető bemondója, aki Arany János balladái, Ady Endre versei után idén Nagy László és Nagy Gáspár műveiből fog verseket mondani Négyessy Katalin gordonkaművész kíséretében. Visszatérő vendégünk házigazda zenekarként az Erdőfű – egy igazi „veretes banda”, akik régebbi stílust játszanak, és a táncházakban, az udvarokban, a templomkertben és a Mundruc kupán is jelen lesznek. Ne feledkezzünk meg a gyermekek nagy kedvencéről, a Fanyűvő játszóházról sem. Kiemelném még a Veszprém megyei Kiscsőszről érkező Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület kétnapos Pannon forgatagát, amely várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt a kővágóőrsi sportpályán.
A Kőfeszt a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával valósul meg. Veszprém megye értéktárának, gasztronómiájának megismerése, népviseleteinek bemutatása és felpróbálása mellett népi ügyességi és sportjátékokban lehet majd részt venni, a színpadon pedig folyamatos folklórműsor lesz látható a Veszprém Megyei Néptánc Egyesület szervezésében.
Nagyon fontos az adatközlők vendégül látása. Fesztiválunk egyik „sztárvendége” a 85. évében járó Hideg Anna néni Ördöngösfüzesről, akit már tavaly el szerettünk volna hívni egy mesetáborba, de a Covid közbeszólt… Idén fellép majd a Kőfeszt Folkklubban, Berecz Andrást helyettesíti a Trianon-műsorban, de lesz külön felnőtteknek szóló pajzán mesékből álló estje és a kicsikről sem feledkezik meg. Megemlíteném még az erdélyi Heveder bandát is, akik Balatonhenyén és a Hagyományok Házának FolkUdvarában is hallhatók majd.
Újdonság erejével hat, hogy a komolyzene szerelmesei is megtalálhatják a számukra kedves programokat a Kőfeszten, hiszen a Liszt Ferenc Kamarazenekar idén is egy közvetlen, jó hangulatú minőségi koncertet ad az első napon a fűben heverésző érdeklődőknek a kékkúti templom kertjében délután 5-től, de a Szent Efrém Férfikar is fellép három alkalommal.
„Erdélyi zenészek” címmel nyílik meg, és lesz látogatható a fesztivál ideje alatt Kása Béla fotókiállítása Kővágóörsön. A tárlatban a művész a táncházmozgalom kiemelkedően fontos adatközlő zenészeit mutatja be, akikre ritkán vagy talán sosem fordul elég figyelem.
Ezt az anyagot egy 200 oldalas, igényes, keménykötésű album formájában is kiadjuk, amelynek a Kőfeszten lesz a bemutatója. Idén a hagyományőrzés jegyében a szegedi Nagy Gábor „Rokonok” című fotókiállítása lesz a főszereplő, középpontjában a dél-alföldi tanyavilág pásztoraival, juhászaival, gulyásaival, kondásaival. A gyerekek és a családok számára többek között mesemondással, kézműveskedéssel, dúdoló programokkal és lovagoltatással is készülünk. Esténként táncházban mulathatnak a táncoslábúak.
A Kőfeszt befogadó fesztiválként a Három Szerb Kávéház Szabadtéri kultúrbisztróját is bevette az idei programba, mint új elem. A Képmás-esteknek is már másodszorra ad otthont, három külön program is lesz ezen belül. Kerekasztal-beszélgetések, pódiumvita és a 30 éven át a fizikai értelemben kétlaki életet élő, közülünk nemrég távozott Szomjas György „Roncsfilm”-je is terítéken lesz.
Szalonna: Minden évben megpróbáljuk bővíteni a fellépők körét, de egy dologhoz konzekvensen ragaszkodunk: valamilyen úton-módon kapcsolódjon az adott produkció a gyökerekhez, a népzenei vagy egyéb népművészeti hagyományokhoz. Törekszünk arra, hogy a Káli-medencében született, vagy oda kötődő művészeknek teret adjunk, így van pl. harmadszorra a Salföld mellett élő Dresch Mihály, a köveskáli Szép Andrea fesztőművész is a programban. Vigyáznunk kell a fesztivál profiljára, de ez nem azt jelenti, hogy nem adunk teret pl. az egyszálgitáros versmegzenésítéseknek vagy a könnyűzenének, a rocknak. Ha az adott műsor, produkció kapcsolódik a fesztivál missziójához és egyben kellő nívót is képvisel, akkor örömmel látjuk.
Ákos: Tavaly a Kőfeszt volt a Balatonon az egyetlen nagyobb fesztivál. A Covid miatt rengeteg rendezvény elmaradt, ami jelentős bevételkiesést eredményezett a fellépői körben. Ezért számos megkeresést kaptunk potenciális fellépőktől, ami cseppet sem tántorított el minket a minőségi követelmények figyelembevételétől.
– A fesztivál fellépőinek és látogatóinak száma minden évben jelentősen növekszik az újonnan bevont településeknek köszönhetően. Nem nehéz megőrizni a kezdeti „intimitást”, személyességet?
Szalonna: A számok valóban nőnek. Fellépők tekintetében az elmúlt két évben meghétszereződött a létszám. Az mindenképp pozitívum, ha minél több olyan régiót, helyi közösséget tudunk bemutatni, amelyek kiragadják az embereket a hétköznapok sűrűjéből. Szerencsére a Kőfeszten vannak „menekülő útvonalak” – ezek már előre ki vannak találva, alakítva…nem fenyeget senkit a veszély, hogy órákig áll a falu főutcáján a dugóban.
Ákos: Nem félünk attól, hogy „élhetetlen” fesztivál leszünk, mert nem hajt minket a profitorientáltság. Az a fontos, hogy természetes közegben, kényelmesen lehessenek az emberek.
A minőségi produkció ugyanis megszűri a közönséget.
– A Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány szervezi a Kőfeszt Folkklubot is, amelynek eddig két sikeres rendezvénye is volt.
Ákos: A Kőfeszt kísérőprogramjaként júniusban vette kezdetét a klub, ahol mindig a fesztivál egyik helyszínén egy kellemes, programokban és élményekben gazdag délutánt lehet eltölteni. Minden hónapban olyan vendégek érkeznek, akik nemcsak a folklórt kedvelők számára fontos és értékes emberek, hanem életútjukkal, munkásságukkal példaértékűek lehetnek mindenki számára. Előadásokkal, koncertekkel, dal- és tánctanítással, kézműveskedéssel, jó hangulatú beszélgetésekkel várjuk a vendégeket, családias környezetben.
Július 18-án Hideg Anna néni énekelt és mondott mesét, és Navratil Andreával közösen dalt tanított.
A Veszprém-Balaton 2023 EKF által is támogatott rendezvény házigazda zenekara ismét Pál István Szalonna és bandája volt. A táncokat Szabó Csaba vezetésével a Tördemic Táncegyüttes fiataljai tanították.
Nem a Folkklubhoz kapcsolódik, de fontos megemlítenem, hogy Győr 2021-ben ünnepli királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulóját. Augusztus 5. a Káli-medencében ezért Győr napja lesz. A kővágóőrsi sportpályán felvonulnak a barokk viseletbe öltözött hölgyek Kővágóörsön, emellett könyvbemutatók, színpadi produkciók, a városhoz kötődő képzőművészek kiállításai, pannonhalmi sörterasz, de a Győri Kékfestő Műhely is jelen lesz a fesztiválon.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal jóvoltából idén is egy kormányablak busz segíti a hivatalos ügyintézést a Kőfeszt helyszínein: Kővágóörsön, Köveskálon, Kékkúton és a Pálköve-strandon.
További információ, részletes program: https://www.kofeszt.hu
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Tesók – Pál István Szalonnával és Pál Eszterrel beszélgettünk
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
