Kistestvér érkezik!
Egy család életében hatalmas öröm, mikor kiderül, hogy bővül kis közösségük. Az örömteli várakozást kétség, félelem és szorongás is kísérheti. Ezektől az érzésektől nem kell megijedni, teljesen normálisak, hisz a helyzet ismeretlen, újabb feladatoknak kell majd megfelelni és újra össze kell hangolódni a családnak. Azonban a bennünk keletkező stresszt mihamarabb kezelni kell, mert átragad a gyermekünkre. A változások gyakran eredményezik, hogy a nagytestvér egy átmeneti ideig visszaesik egy korábban már elhagyott fejlődési szintre. Milyen játékokra, milyen beszélgetésekre van szükség ahhoz, hogy elsőszülöttünk megértse, ő is ugyanolyan fontos?
A várakozás…
Fontos, hogy gyermekünket is felkészítsük a kistestvér érkezésére, és érdemes ezt a várandósság látható jelei előtt már elkezdeni. Beszélgessünk sokat vele, mondjuk el neki, hogy milyen jó lesz majd a kisbabának, hogy ilyen szeretetre méltó nagytestvérhez érkezik. Nézegethetünk régebbi fényképalbumot, amelyben gyermekünk volt kisbaba, és közben elmesélhetjük neki, hogy milyen volt ő kisbabának, miket csinált, hogyan teltek napjaink.
Mondjuk el, hogy mi fog történni, mikor megszületik majd a testvére! Készítsük fel, hogy anya pár napig nem lesz otthon. Jó, ha az apa is bekapcsolódik az esti rituálékba, ha eddig nem tette meg, hogy ne akkor érje a hidegzuhany a gyermeket és az édesapát, mikor kettesben lesznek otthon.
Tegyük gyermekünk számára is élménnyé a várandósságot!
Például elkísérhet az ultrahangos vizsgálatokra; vásárolhatunk együtt babaruhákat, kiegészítőket; segíthet apának a kiságy összerakásánál barkácsolni; mutassuk meg neki, milyen érzés, mikor a baba rugdossa anya pocakját…
Megszületett…
Az első napokban a szülőkben sok vegyes érzelem kavaroghat: mérhetetlen boldogság, lelkiismeretfurdalás, megfelelni akarás…
Hozzá kell szokni az osztott figyelemhez a család összes tagjának, ami igen nagy kihívás mindenki számára.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy az esetek nagy többségében a nagytestvér dackorszakának kellős közepén csöppen bele a kistestvér az életünkbe. Sokszor nem is (csak) a testvérféltékenység az oka a hisztiknek, a figyelemfelkeltő magatartásnak, hanem a határpróbálgatás, az én-fejlődés áll a háttérben.
Az első időszakban a baba még sokat alszik, így a nagyobb gyermekkel ezeket az időket ki lehet használni közös játékra, tevékenységre. Fontos, hogy minden gyereknek legyen külön „saját” ideje apával és anyával is. Olyan együtt töltött minőségi idő, amikor gyermekünk kitüntetett figyelemben részesül, és azt élheti át, hogy most ő a legfontosabb számunkra. A régi megszokott szertartásokat és a kialakított napi rutint tartsuk meg.
Vonjuk be a nagyobb testvért a kicsi fürdetésébe, pelenkázásába, ételkészítésbe, a vele való foglalkozásba.
Fokozzuk a testi kontaktust igénylő játékokat! Simogatós, csiklandozós, ölbéli játékokra ekkor fokozottan szüksége van elsőszülöttünknek, hiszen azt látja, hogy a kicsit is gyakran felvesszük, dajkáljuk, s ez neki is jár.
Sokszor a nagytestvér újra bepisil, bekakil, esetleg hisztisebb lesz. Az új változások gyakran eredményezik, hogy a gyermek egy átmeneti ideig visszaesik egy korábban már elhagyott fejlődési szintre. Ilyenkor legyünk türelmesek és megértőek!
Fontos, hogy folyamatos pozitív megerősítést és dicséretet kapjon nagyobb gyermekünk. Minden nap tudassuk vele, hogy mennyire szeretjük és milyen büszkék vagyunk rá!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>