Kezdeti nehézségek Víziországban
Úgy kezdődött, hogy Ágó még kiskorában kitalálta magának Sárkányországot. Ha Apa hazajött, és megkérdezte, hogy telt a napunk, ő mindig az idegesítő óriás sárkányairól mesélt, sajnos olyan érdekesen, hogy az mindenkinek tetszett. Még nekem is.
Kép: Freepik
– Ez nem igazság! – mondtam Anyának. – Nekem soha nem jutnak ilyen klassz dolgok az eszembe…
– Te meg ügyesen számolsz – próbált vigasztalni Anya.
De nem sikerült neki:
– Én is szeretnék egy országot, meg lakókat, meg meséket hozzájuk! – mondtam. – Csak semmi nem jut eszembe!
– Dehogynem! Csak arra kell rájönnöd, mit csinálnál a legszívesebben.
Ez volt az első fontos lépés: mert éppen nyár volt és nagy meleg, úgyhogy azonnal tudtam a választ. Napok óta szerettem volna elmenni úszni! Így aztán nem volt nehéz kitalálni VÍZIORSZÁGOT.
Csakhogy fővárost is kellett neki keresni... (Mert különben honnan tudnám, hová építsem a palotámat?) És ez már sokkal nehezebb volt. Kipróbáltam megint Anya módszerét:
– Víziország fővárosa Balaton!
Ágó elhúzta a száját. Én is éreztem, hogy ez uncsi, de ő el is magyarázta:
– Ha Balaton a főváros, akkor az egy édesvízi ország, az édesvizek pedig soha nem lehetnek akkorák, mint egy tenger, szóval egészen biztosan nem túl nagyok…
(Bezzeg Sárkányország!)
Anya erre azt mondta, ne törődjek Ágóval, annak nevezem a fővárost, ami nekem tetszik, és biztatott, hogy nem a legnagyobb országok szoktak a legjobban működni. De sajnos már nem tetszett annyira a Balaton, mert Ágó eszembe juttatta, hogy milyen jó lenne a tengerben lubickolni. Úgyhogy Anya végül azt javasolta, hogy ha Ágó mindenképp bele akar kotyogni, akkor inkább segítsen egy jó nevet kitalálni.
–Rendben – emelte fel az orrát Ágó –, szerinteeeem... Vízioszág fővárosa legyen mondjuuuuk: AKVAMARIN!
Csend lett. Anyára néztem, és rögtön láttam, hogy nem csak én érzem úgy, hogy ez egy kicsit jobb, mint a Balaton.
Este folytatódtak a tárgyalások: Apa elmondta, hogy ez egy drágakő, aminek olyan a színe, mint a tiszta és meleg tengervízé. Sőt, még a neve is pont ezt jelenti.
Nem tudom, ezt vajon Ágó mind tudta-e előtte, de abban biztos voltam, hogy legszívesebben egy ilyen kék tengerben élnék, és egész nap ki se jönnék a vízből. Meg azt is, hogy milyen kövekkel lesz kirakva a koronám, és milyen formájú lesz a királyi palota, és milyen színűek az ablakai és...
Mégis rossz volt, hogy ezt a nevet nem én találtam ki.
Hogy fogom így az országot vezetni, ha már a fővárosnál elakadok?
MILYEN KIRÁLY VAGYOK ÉN???
Egész éjszaka nem tudtam nyugodtan aludni, de végül rájöttem. Másnap véglegesen megoldottam a problémát. Mindjárt reggel felvettem a kék, tengeri csillagos, frottír királyi palástomat, és egyenesen Ágostonhoz siettem. Rövid politikai megbeszélést tartottunk, majd ünnepélyesen kineveztem őt Víziország fő KITALÁTORÁNAK.
A cikk a Képmás magazin 2016. augusztusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
