A felolvasás szerelem, a segítés sikerélmény lehet – Hangoskönyvek vakoknak és gyengénlátóknak

A legszebb hangú színész, aki 514 könyvet olvasott fel

Képzeljük el, hogy bemegyünk egy könyvtárba, ahol rengeteg könyv van, de bármelyiket vesszük le a polcról, csak üres lapokat látunk bennük… Valami hasonlót élhet át egy látássérült, ha betűkkel teli könyvet kap a kezébe – legalábbis a Bodor Tibor Kulturális Egyesület honlapján ez a hasonlat szerepel. A szervezet Bodor Tibor (1921–2000) színészről kapta a nevét, aki egymaga körülbelül 9 ezer órányi szöveget, összesen 514 könyvet olvasott fel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége hangoskönyvtárának. Őt tartották akkoriban az egyik legszebb hangú színésznek, számos filmben és színdarabban szerepelt, sok verset mondott el pódiumon.
Az ő unokája Puskás Kata Szidónia, aki munkaidejében marketingkommunikációval foglalkozik, szabadidejében azonban a nagyapjához hasonlóan önkénteskedik. Az élet ugyanis úgy hozta, hogy megismerte a látássérült Helle Maximiliant – ő ma már az egyesület alelnöke –, aki egyedül kezdett felolvasókat keresni saját maga számára, hogy minél több könyvet meghallgathasson. Kata is jelentkezett, és rajta kívül még sokan, ezért a vezetői tapasztalatára is alapozva ketten úgy döntöttek 2017-ben: létrehozzák a Bodor Tibor Kulturális Egyesületet. A hivatalos bejegyzés 2018 januárjában történt meg, tudtam meg Katától. Ő így emlékszik a nagypapájára:
„Bodor Tibor csodás ember, karizmatikus egyéniség volt, kivételes orgánummal. Amikor belépett a Magyar Rádió Pagodájába, minden szem rászegeződött. Nagypapának is csodálatos volt, a család, az irodalom sokat jelentett neki.

Amikor a második világháborúban orosz hadifogságba került, hadifogolyszínházat szervezett, hogy ezzel is segítse a túlélést.

A foglyokat a színház varázsával próbálta átsegíteni a nehézségeken.”

Puskás Kata Szidónia már e példa alapján is érzékelte, mennyire fontos másokért tenni. Édesanyjától szintén ezt látta gyermekként: ahol felnőtt, volt a közelben egy nevelőintézet. Édesanyja sokszor hozott ki onnan gyerekeket, akik így családi körben tölthették például a karácsonyt. Ezt a szemléletet viszi tovább Kata, aki vezetőként a cégeknél is mindig valós tartalommal tölti meg a segítő, felelősségvállalást célzó programokat. Például közel öt évig vezette a Magyar Jégkorong Szövetség önkéntes programját, de gyűjtött kórházi matracra is beteg gyerekek szüleinek. Számára az a lényeg, hogy mindig igaz értékeket képviseljen, támogasson. Az öt éve létrejött Bodor Tibor Egyesület élén megteheti ezt, és a tapasztalatok eddig nagyon kedvezőek. Az emberek támogatják őket, szeretik a céljukat, a látássérültek segítését ebben a formában.

A jó felolvasó ismérvei és öröme

Közel 500 önkéntest sikerült bevonni, ám folyamatosan keresnek új embereket. Eddig több mint 3 ezer hangoskönyv készült, ami elsőre soknak hangzik, de ha azt vesszük, hogy egy évben több ezer új könyv lát napvilágot, akkor már nem is annyira jó az arány.

Magyarországon közel 85 ezer látássérült él, vagyis minden 100. ember érintett lehet, bár nem mindenki használja a hangoskönyvtárat.

Azt is jó tudni: sajnos nem lehet minden jelentkező felolvasó, mert nem mindenkinek a hangja alkalmas arra, hogy kellemes legyen több órán keresztül hallgatni. Márpedig egy nagyjából 300 oldalas könyv felolvasása körülbelül 11 órát vesz igénybe, és ennyi időn át a legkisebb beszédhiba is zavaró lehet. A felolvasás külön műfaj, még a profik sem tudják mindig jól művelni, ugyanakkor nagy élvezetet és sok örömöt okoz, ezért bátorítana mindenkit a kipróbálására Kata, aki hozzáteszi: ők kizárólag a látássérülteknek készítenek hangoskönyvet, így tudják elkerülni a különféle szerzői jogi problémákat.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Pexels/Karolina Grabowska

Az állandó önkéntesek nagyon szeretik ezt az elfoglaltságot, van, aki több mint 500 órát olvasott már fel. Kata is a csapat tagja, Náray Tamás Zarah-trilógiáját például ő olvasta fel. Jó érzés neki a tudat, hogy a látássérültek az ő hangján hallgathatják meg a regényeket. Időben ő is nehezen illeszti be a felolvasást a munkája mellé, ám ha sokáig nem csinálja, akkor nagyon hiányzik neki.

Koncertek vaksötétben

Az egyesület más ügyeit szintén munkaidőn kívül és hétvégén intézi, például a Vaksötét koncertek szervezését, amelyek fontos és kedvelt programjaikká váltak. E koncerteket mozikban rendezik meg, hogy teljesen el tudjanak sötétíteni, ezzel is érzékenyítve a közönséget a vak emberek, a látássérültek irányába. Állandó fellépőjük Szalóki Ági énekes, akit legközelebb 2023. március 30-án hallhat a közönség Vaksötét koncerten, a Lurdy moziban. Rajta kívül Frenk és Helle Maximilian lép fel. Maximilian munkatársa a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének, amely együttműködik az egyesülettel. Zongorázik, és ő maga is több koncertet adott már. Ágival sokszor lépett fel együtt, vele Piaf-sanzonokat, Karády-dalokat adnak elő, s ha úgy adódik, Maximilian szívesen beszélget is. Az egyesület egyik ötletgazdájaként úgy gondolja: jó, hogy eljutottak idáig, ám mivel jelenleg körülbelül 60 aktív felolvasójuk van, tényleg mindig szükség van új hangokra.

Kép

Németh Juci, Szalóki Ági, Helle Maximilian, Kardon Annamária, Kollár-Klemencz László, Péter Móni és Puskás Kata Szidónia egy Vaksötét koncerten – Fotó: Széchenyi Márk

Akinek ifjúkori vágya vált valóra a felolvasással

Vass István – aki túl van az 500. felolvasási óráján is – már nyugdíjasként végzi ezt az önkéntes segítő tevékenységet. Mindig is azt tervezte: a nyugdíjazás után szeretne valamilyen értelmes feladatot, munkát vállalni, és ezt végül meg is találta. Pontosabban a felesége szólt neki egy hirdetést meglátva, hogy az egyesület felolvasókat keres.

A feladat nagyon testhezállónak tűnt neki, mert István korábban magyar–angol szakos tanárként dolgozott, és mindig élvezte a szövegek felolvasását órákon, fiatalként pedig diákszínjátszóként bizonyított.

Időskorára tehát egyik ifjúkori vágya is beteljesülhetett: másoknak adhat elő. Most naponta másfél-két órát tölt felolvasással, és ez, valamint az elkészült hangoskönyv is nagyon komoly élményt ad neki is. Akárcsak a rengeteg pozitív visszajelzés a látássérültektől, ám elsősorban nem ezért, hanem a belső késztetés miatt vállalja a feladatot újra és újra. Sok öröme, sikere van benne, meséli.

A könyveket egyrészt ajánlhatja ő, másrészt van egy lista, arról is lehet szemezgetni. A látássérültek szeretik, ha elsősorban az igényeiknek megfelelő könyv készül, de másra is nyitottak. István legutóbb Visky András Kitelepítés című könyvét olvasta fel, de Zoltán Gábor Orgia című kötetét is feldolgozta már, sőt általános iskolai irodalomtankönyvvel is volt dolga. Pontos listát vezet az általa felolvasott művekről. Aki kedvet kapott a felolvasáshoz, annak először is egy hanganyagot kell készítenie. A jelentkezés részleteit a Bodor Tibor Kulturális Egyesület honlapján és Facebook-oldalán lehet megtalálni, és biztosan nagy élmény lesz egy hangoskönyv létrehozásának folyamatát megtapasztalni.