Ha megosztod, megoldod – Így hoz változást az életünkbe a Járókelő.hu

A társasházunkban minden nagyobb eső után ugyanaz ismétlődött meg: az utcáról beömlött az esővíz a garázsokba. Rossz helyen volt a víznyelő, az útszegély pedig nem tartotta meg a ház felé zúduló vizet. A lakók többször próbálták jelezni a problémát, írtak a kerületi önkormányzatnak is, de érdemi változás nem történt.

Egyik reggel egy műsort hallgatva megismertem a Járókelőt. Gondoltam, megpróbálom náluk is bejelenteni a problémát. A honlapjukon egy átlátható, egyértelmű űrlapon keresztül, az esélytelenek nyugalmával elküldtem pár fotót, egy videót és a leírást.

Néhány órával később már érkezett is a válasz: befogadták a bejelentést, és dolgoznak rajta. 

Aztán néhány héten belül átalakították a vízelvezetést, megemelték a szegélyt, és megszűnt a probléma. Értesítés is jött: az ügy lezárva. Nem volt fanfár, nem várt senki szalagátvágóval. Egyszerűen csak működött valami.

„Van egy olyan állampolgári megélés, hogy szeretném, ha a közterületek állapota jobb lenne, a környezetem biztonságosabb, élhetőbb lenne, csak nem tudom, kihez forduljak – mondja Lukács Máté, az egyesület ügyvezetője. – Mi ezt a hiányzó információt pótoljuk a rendszerben, a bejelentők helyett megkeressük az illetékest.”

A történet 2012-ben indult, egy szlovák minta nyomán. Az alaphelyzet ismerős: valaki észrevesz egy problémát a közterületen, elküldené valahová, de nem tudja, hová. Kerület? Főváros? Közműcég? Állami szereplő? Magáncég? A város működése kívülről sokszor átláthatatlan labirintus. Mire az ember kiderítené, kihez tartozik egy hibás lámpa, lesüllyedt fedlap vagy életveszélyes járdaszakasz, gyakran el is megy a kedve az egésztől, feladja.

A dm „Együtt a jövőért” kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni cselekvéseknek valódi hatásuk lehet a közösségeink jövőjére. A program részeként pályázatot hirdettek civil szervezetek számára, amelyek társadalmi vagy környezeti problémákra reagáló projektjeikkel nemcsak segítséget nyújtanak, hanem önkéntesek bekapcsolódását is lehetővé teszik. A dm összesen 50 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a kiválasztott kezdeményezések megvalósulását.
További részletek: https://www.dm-egyuttegymasert.hu/egyuett-a-joevoert/

Eljuttatják a bejelentést a megfelelő helyre

Sokan nem azért nem jeleznek problémákat, mert közömbösek, hanem mert korábban már lepattantak a rendszerről. A segítő szándék könnyen fordul csalódásba, amikor a válasz csak annyi: rossz helyre írt, nem hozzájuk tartozik a kérdéses probléma – a javaslat a további lépésekre minduntalan elmarad.

A Járókelő.hu ezt a falat bontja le. A háttérben tizennégy év alatt felépített tudás dolgozik: tapasztalat, belső útmutatók, térképes rendszerek és annak pontos ismerete, hogy egy közterületi elem kihez tartozik. „Nagyon leegyszerűsítve kommunikációs csatorna vagyunk – fogalmaz Máté. – Facilitátorok: segítünk eljuttatni a bejelentést a megfelelő helyre.”

Nem ők aszfaltoznak, nem ők cserélnek izzót, nem ők festik fel a zebrát – de gyakran nélkülük semmi sem történne. „Sokan azt hiszik, hogy a Járókelő munkatársai és önkéntesei mennek és megoldják a problémákat” – teszi hozzá Murzsicz-Tar Julcsi ügykezelő koordinátor. 

A rendszer mögött többségében nem automatizmus és algoritmusok állnak, hanem emberek.

„Felhasználóként sokszor nem is látszik, mennyi tudás, energia és lelkesedés van ebbe a rendszerbe beletéve – mondja Máté. – Nem fogaskerekekről beszélünk, nem nullákról és egyekről, hanem hús-vér emberekről: a város lakói segítik a város lakóit.”

Heti beosztásban dolgoznak, otthonról, saját gépről, saját időbeosztás szerint. Átnézik a bejelentéseket, pontosítanak, továbbítanak, válaszolnak, nyomon követik a megoldás útját. Láthatatlan munka ez a szó legnemesebb értelmében.

„A csapat jelentős része önkéntes alapon végzi ezt a közhasznú tevékenységet” – mondja Julcsi. 

Az év minden napján segítenek

Az év mind a 365 napján elérhető a Járókelő.hu szolgáltatása, „mindennap van, aki kezeli a beérkező ügyeket. A cél, hogy ami este tízig beérkezik, az még aznap elinduljon a megfelelő irányba” – teszi hozzá Szalai Krisztina ügykezelő önkéntes. 

Tavaly a hozzájuk érkező ügyek 78 százaléka megoldódott. Ez első hallásra csak statisztika. Valójában ezrek mindennapi tapasztalata arról, hogy érdemes volt cselekedni. 

„Az emberek azért kaptak rá a Járókelőre, mert nem hitték el, hogy ha jeleznek valamit, abból válasz és intézkedés lehet – mondja Máté. – És amikor ez megtörténik, visszaépül valami a bizalomból.”

A beszélgetés során újra és újra előkerült egy kifejezés: tanult tehetetlenség. Az a lelkiállapot, amikor valaki annyiszor ütközik falakba, hogy egy idő után már meg sem próbál változtatni semmin.

A Járókelő.hu ennek az ellenkezőjét mutatja meg a gyakorlatban.

„Az volt a cél, hogy az aktív állampolgárság üzenetét közvetítsük, és átadjuk azt a pozitív tapasztalatot: van értelme cselekedni” – mondja Schmidt Gergő társadalmi bázisért felelős vezető.

„Ne az maradjon meg az emberekben, hogy úgysem oldódik meg semmi, hanem ennek az ellenkezője: a részvétel élménye.”

Nemcsak hibabejelentés, állampolgári kultúra

Ez több, mint hibabejelentés. Ez állampolgári kultúra. Azt tanítja, hogy a közterület nem senki földje, hanem közös ügyünk. Hogy az állampolgárság nem négyévente egy iksz, hanem mindennapos kapcsolódás a környezetünkkel.

„A városokat sokszor az életerős, középkorú férfiakra tervezik – mondja Máté. – Egészen más megélés gyerekkel közlekedni, idősként átkelni egy zebrán, vak emberként vagy mozgáskorlátozottként eljutni valahová.”

A Járókelő által is képviselt Egészséges utcák szemlélete épp ebből indul ki: a jó város nem az átlagosnak képzelt emberre szabott tér, hanem olyan hely, ahol minél többen tudnak biztonságosan és kényelmesen közlekedni.

„Átérsz-e a lámpán idősként? El mersz-e indulni sötétedés után? Fel tudsz-e jutni babakocsival vagy kerékpárral egy hídra? – sorolja Máté a mindennapi kérdéseket. – Számomra talán egyik sem probléma, valójában mégis nagyon sokakat érintenek. És jó eséllyel életünk valamelyik szakaszában mindannyian tartozunk valamelyik sérülékenyebb csoporthoz.”

A megoldásra fókuszál, nem a problémára

A csapat ma tudatosan keresi is ezeket a nézőpontokat. Szeretnék jobban megszólítani azokat a csoportokat, akiknek a város eleve nehezített pálya: fogyatékossággal élő embereket, időseket, kisgyerekes családokat, neurodiverz embereket. Közben digitálisan akadálymentesítik a felületet is, hogy minél többen használhassák önállóan.

„Nagyon fontos, hogy ne csak azok tudjanak bejelenteni, akiknek ez most könnyű – mondja Julcsi. – Az a cél, hogy mindenki jelezhesse a saját valóságát.”

A nyitottság azonban világos keretekkel párosul. A Járókelő.hu nem feljelentőfelület: pillanatnyi szabálysértéseket, magánterületi vitákat vagy összetett szociális problémákat nem kezelnek közterületi ügyként. Ilyenkor iránymutatás a válasz: más szervezetekhez, megfelelő fórumokhoz terelik a segítséget kérőket.

A 2012 óta beérkezett bejelentések visszakereshetők, így a rendszer tudásbázisként is működik: mintázatokat mutat, és kapaszkodót adhat döntéshozóknak, újságíróknak vagy bárkinek, aki jobban érteni szeretné a város működését.

A Járókelő számokban
2012-ben indult, vagyis 14 éve működik
Budapesten és több agglomerációs és vidéki településen elérhető.
Mintegy 120 fős közösség áll mögötte
90–100 önkéntes segíti a munkát
5 fős stáb koordinálja a működést
A budapesti ügykezelő csapat állandó magja mintegy 40 fő
Budapesten naponta átlagosan 5–6 önkéntes dolgozza fel a bejelentéseket
Heti ügyeleti rendszerben kezelik az ügyeket, a hét minden napján.
Mára több mint 200.000 befogadott és 120.000 megoldott ügyet ünnepelhetnek
Csak 2025-ben 24.600 bejelentést fogadtak.
Tavaly a bejelentések 78%-a megoldódott. A korábbi évek átlagos megoldási aránya 72%.

A vállalkozók is segítenek

A Járókelő azonban egy harmadik irányba is hidat épít: a vállalati szféra felé. 

„Egyre több cég szeretne a környezetében tenni valamit – mondja Gergő. – Csakhogy ezt nem mindig könnyű jól csinálni. Ha valaki egy irodaházban működik egy adott kerületben, mit jelent helyben segíteni?”

A Járókelőn keresztül cégek akár egy-egy városrészt vagy kerületet örökbe fogadhatnak, így támogatva, a környékükről érkező ügyek kezelését, fejlesztési fókuszait, a helyi problémák láthatóbbá tételét.

„Ez nem kirakatmegoldás – fogalmaz Gergő. – Nem arról szól, hogy egy cég minden évben lefesti ugyanazt a kerítést, hanem arról, hogy valóban a helyben élők kéréseinek megoldását támogatják.

Hogy az együttműködés nem elmélet, hanem valóság, azt jól mutatta a százezredik megoldott ügyük története is. 

Egy megrongált üveg utasváró helyreállítása kapcsán együtt ünnepelt a bejelentő, a Járókelő csapata, a III. kerületi önkormányzat és a megoldásban részt vevő piaci szereplők képviselői is.

Ritka pillanat volt: sokféle oldalról érkezett emberek, ugyanazzal a céllal – közösen ünnepelni azt, hogy a város még egy kicsit jobb hely lett.

A Járókelőn belül ráadásul valódi fejlődési utak is nyílnak: többen bejelentőként érkeztek, később önkéntesek, koordinátorok, majd vezetők lettek. Maga Máté is ezen az úton jutott el a szervezet élére. A közösség ráadásul nemcsak munkaközösség. Barátságok születnek, tudás bővül, új nézőpontok nyílnak ki.

Az ügykezelés közben ráadásul a városhoz való viszony is megváltozik. Aki egyszer bejelentőként vagy önkéntesként bekapcsolódik, gyakran már más szemmel járja az utcákat: nemcsak a hibákat látja meg, hanem a megoldás lehetőségét is. Tudja, hová lehet fordulni, és megtapasztalja, hogy van helye a városban, van beleszólása a közös tér alakításába.

Ez a szemlélet sokszor tovább is öröklődik. Meséltek olyan családokról, ahol a gyerek már maga kéri a szülőt, hogy jelentsenek be egy problémát hazafelé menet. Apró jelenet – mégis sokat elárul arról, hogyan tanulható meg a részvétel kultúrája.

Támogatott tartalom