Gyönyörű panorámák: őszi kalandozások megújuló várainkban

A várak, később a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra fellegvárai voltak, kulcs­szerepük volt abban, hogy kulturális értékeink átvészelték országunk történelmének viharos évszázadait. A 2016-ban kezdődött Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 15 régi vár és 19 kastély újul meg úgy, hogy a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés szempontjai mellett vonzó turisztikai programot is kínál a látogatóknak.

A program honlapján – nkvp.hu – böngészhetjük a tervezett és a már megvalósult fejlesztéseket, ez vártúránk tervezésénél is hasznos lehet.

„Várügyileg” magashegységeink kivételes helyzetben vannak, a nyugati és a keleti országrészben is szinte egymást érik a csodálatos kilátást nyújtó várak. Ajánlónkban két vártúrát mutatunk be, amelyek „váltott lovakkal” akár egy nap alatt is teljesíthetőek, de a nyugodt, élménydús kirándulás érdekében tervezzünk egy egész hétvégét az utazásra!

A Vértestől a Balatonig

Túránk első állomása Csókakő vára, amely a Vértes szélén található 479 méter magas Csóka-hegy sziklaplatójára épült. Első írásos említése 1299-ből származik, később birtokosa volt többek között Corvin János és Bakócz Tamás is. A török hódoltság idején Fehérvár egyik megfigyelőhelye volt, az 1687-es felszabadulás után harci eseményekben már nem játszott szerepet. Csókakő várában az elmúlt években a kapubástyát újjáépítették, és kápolna is került a várfalak közé. A terület jelenleg is építés alatt áll, ezért a belépés – igaz, saját felelősségre – ingyenes. Várfalairól tökéletes panoráma nyílik Székesfehérvár, a Velencei-tó és a Vértes irányába.

Innen mintegy 40 kilométerre van a cseszneki vár, már a Bakony tövében. A tatárjárás után épült királyi engedélyre, első írásos említése 1281-ből ismert. A Nemzeti Várprogramnak köszönhetően a bejáratnál modern fogadóépületet alakítottak ki, amiben a középkor harci eszközeit bemutató kiállítás is helyet kapott. A várfalakról északi irányba tekintve a Pannonhalmi Apátságot fedezhetjük fel a horizonton, közelebb pedig a Bakony lankáiban gyönyörködhetünk. A cseszneki vár az év minden napján látogatható, a felnőtt belépő ára 700 forint (csesznekivar.hu).

Kép

Cseszneki vár - Kép: Páczai Tamás

A vár környékén építették ki az ország első via ferrata útvonalait. A különböző nehézségű vasaltutak közül az Ostromlók útja és a Futrinka ucca útvonalak kezdőknek, vagy akár gyerekekkel is teljesíthetőek, felszerelést a vár alatt található irodában bérelhetünk. Részletek: vasaltutak.hu.

Következő állomásunk szintén egy tatárjárás után emelt kővár az ország egyik legizgalmasabb hegyén, a Nagy-Somlón. Somló vára szintén a Nemzeti Várprogram része, azonban a munkálatok itt még nem kezdődtek el. A Magyarország legkisebb – és sokak szerint legszebb – borvidékét őrző várromhoz szüret idején a feljutás is külön élmény, a dűlők között kanyargó, bazaltsziklákkal kirakott útról folyamatosan a távoli Balaton, a Káli-medence, Sümeg és a 709 méter magas Kőris-hegy panorámájában gyönyörködhetünk, ha a hegy déli oldalából, Somlóvásárhely felől közelítünk. Érdemes a Nagy‑Somlón található vendégházak valamelyikében tölteni az éjszakát, vártúránkat pedig egy pohár juhfarkborral zárni a környék kitűnő éttermeinek egyikében.

Mintegy 32 kilométeres autózással érkezünk meg az ország egyik legépebben fennmaradt várához. A Nemzeti Várprogram egyik helyszíneként a sümegi várban 2020-tól építkezések folynak, felépül a Keleti-szárny, a Csabi-torony és a hozzájuk kapcsolódó gyilokjáró, emellett megújulnak és bővülnek a vár kiállításai is. Vegyük figyelembe, hogy a vár viszonylag korán, 17 órakor zárja kapuit az őszi hónapokban! A felnőtt belépő ára 1500 forint, további információt és programokat a sumegvar.hu oldalon találunk. Dunántúli vártúránk végállomása a Sümegtől 27 kilométerre található szigligeti vár. A Balaton vára tíz hónapig tartó, nagyszabású felújítás után idén nyáron nyitotta meg kapuit még több látnivalóval és érdekes szabadtéri programokkal (bővebb információt a szigligeti-var.hu oldalon találunk).

Mátrától a Zemplénig

Északi vártúránkat az ország legvadregényesebb sziklaváránál kezdjük. A siroki Vár-hegy tetején található várat nemcsak a sziklatömb tetejére építették, hanem a belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, amelyek egykor a termények és a hadifoglyok elhelyezésére szolgáltak. A vár tetejéről a Mátra és a Bükk hegycsúcsait figyelhetjük meg, és ha szerencsések vagyunk, akkor a Magyar Légierő gyakorlatait is, a vár környékén ugyanis engedélyezett a hadgyakorló repülés, így hétköznaponként rendszeresen megjelennek itt a vadászgépek és harci helikopterek. A pár perc sétára található kaptárkövekről pedig a siroki várra nyílik pazar, szelfizésre alkalmas panoráma.

Sirokról fél óra az út Egerbe, ahol a vár megtekintése után érdemes egy ebéddel egybekötött hosszabb pihenőt tartanunk, ugyanis Boldogkő várát másfél órás, 120 kilométeres utazás után fogjuk először megpillantani. A Zemplén nyugati szélén, egy kopár sziklagerincen álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos várat IV. Béla király idején, a tatárjárás után építtette a Tomaj nemzetség egyik tagja a kassai út és a Hernád völgyének védelmére, eredetileg csak egy lakótoronyból állt. Később a vár folyamatosan bővült, annyira, hogy a kétezres években is kétszer jelentősen átalakították, és jelenleg is építési munkálatok zajlanak benne, ezért Boldogkő vára csak hétvégenként látogatható. A jegyárakról és a pontos nyitvatartási időről a boldogkovara.hu oldalon tájékozódjunk!

A Boldogkőhöz közeli Regéc is a tatárjárás után épült, a vár leghíresebb időszaka a kurucokhoz köthető, itt töltötte ugyanis gyermekkorát II. Rákóczi Ferenc fejedelem édesanyjával, Zrínyi Ilonával és Thököly Imrével. A várat a császári seregek ostromolták 1685-ben, de közben a váradi pasa fogságba ejtette Thökölyt, így a kurucok átálltak a császári erők oldalára, hogy vezérüket kiszabadítsák. Bár Caprara megígérte, hogy nem vonul be seregével a regéci várba, nem így történt, és 1686-ban lerombolták a kurucok erődjét. A megújulásra egészen 1990-ig kellett várni, amikor Regéc elhatározta, hogy felújítják községük büszkeségét. A munkák azóta is folyamatosan zajlanak, az elmúlt években már a Nemzeti Várprogram védnökségével. Az északi bástyát és az öregtornyot már korábban visszaépítették, jelenleg a reneszánsz palota újul meg. A vár a hét minden napján látogatható, a felnőtt jegy ára 500 forint, további információt pedig a regecivar.hu oldalon találunk.

Kép

Füzéri vár - Kép: Páczai Tamás

Utunk végállomása a füzéri vár, amelyet az ország hét természeti csodája közé is beválogattak. Azon kevés váraink egyike, amely a tatárjárás előtti korban épülhetett. Sorsát a Wesselényi-összeesküvés pecsételte meg, a felkelés leverése után a császári csapatok felégették, később köveit a lakosság hordta el. A renoválási munkálatok 1992-ben kezdődtek meg, 2014 és 2015 folyamán a felsővár egyes részeit újították fel. Kapubástyájáról csodálatos kilátás nyílik a Zemplén csúcsaira és az Alföldre, a termekben kérhetünk körbevezetést is, meghallgathatjuk a vár történetét. A jegyárakról és a nyitvatartásról a fuzervara.hu oldalon tájékozódhatunk. 

Tippjeink: Legtöbb várunk falairól és bástyáiról tökéletes kilátás nyílik, hosszasan gyönyörködhetünk a panorámában. Fényképezés közben fokozottan figyeljünk egymásra, és tartsuk be a vár javaslatait, hiszen egy rossz mozdulat is tragédiához vezethet.

A koronavírus következő hulláma váraink nyitvatartását is érintheti, ezért indulás előtt nézzük meg a várak honlapját, illetve olvassuk el az aktuális ajánlásokat a koronavirus.gov.hu oldalon.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.