„Gárdonyi száz év után is összetartja Egert” – A szegénységi bizonyítványtól az egri vár bástyájáig
Eger minden ízében Gárdonyi városa, ami nem csoda, hiszen az író itt lelt otthonra, itt vetette papírra az Egri csillagok sorait, és itt helyezték testét örök nyugalomra az egri vár Bebek bástyáján. Emlékére különleges bor és torta készült, idézetei épületek falain, utcákon, hidakon és éttermekben kaptak díszhelyet, alakja kosztümös séta során és óriásbábként kelt életre, valamint főszereplője lett kiállításoknak, irodalmi és zenés esteknek, családi napoknak. A programokból szemezgetünk most, illetve a kis mozaikok talán vissza is tükröznek valamit Gárdonyi arcából.
Gárdonyi 2022-ben is Eger utcáin sétált
Akik augusztus első harmadában Egerbe látogattak, könnyen összefuthattak az utcán Gárdonyi Gézával. Voltak, akiket az óriásbáb köszöntött, amelyet a Harlekin Bábszínház alkotott meg és keltett életre. Mások a kosztümös sétához csatlakozhattak, ahol Malácsik Tibor bújt az író bőrébe, Badacsonyiné Bohus Gabriella pedig hű társaként, Tóth Ilonaként, Milaként kísérte. Kart karba öltve járták végig Gárdonyi Géza – eredetileg Ziegler Géza – életének kevésbé ismert emlékhelyeit, ahol párbeszédes formában idézték fel az író diákkorát. „Megkerestük a Líceumot, a Deák Ferenc utcát, ahol az önképzőkör volt, valamint a Magazin utcát, ahol kalyibákban és kisebb szobában élt osztálytársaival, sanyarú körülmények között. Az apa Kálban volt uradalmi gépész, de a család tönkrement, és Gárdonyi fizikuma nem volt alkalmas a munkára, inkább az eszével szolgálta a családot. Mivel nincstelenné váltak, Ziegler Géza az egri érsektől kapott szegénységi bizonyítványt, így iratkozott be a Líceumba, s itt szerzett kántortanítói oklevelet. Ezzel indult el az ország több pontjára tanítani, amit hamar felcserélt az újságírással.”
„Gárdonyi már diákkorában írt karcolatokat, Drukk néven élclapot szerkesztett, és a Füllentőben is publikált”
– meséli Gabi, a program ötletadója, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért elnöke.
Nők, akik csalódást vagy támaszt jelentettek Gárdonyinak
A séta során megtudhattuk, hogy a tehetséges író tanítóként is anyagi nehézségekkel küzdött, és nagy adósságot halmozott fel, amitől a házasság szabadította meg. Csányi Molnár Mária mindössze 16 éves volt akkor, és hiába született később négy gyermekük – akik közül az író egyet nem ismert el a sajátjaként –, a kapcsolat válással végződött. Ezután Gárdonyi bezárkózott, és regényeibe írta bele csalódásait, meg nem értettségét. Természetesen az is kiderült, milyen kapcsolatban állt a kísérőjével, Milával. „Amikor újságíróként Erdélybe került, a nagyváradi vasútállomáson találkozott az egri Tóth Ilonával. Ez a váratlan találkozás megérintette, és amikor visszaérkezett Egerbe, tudatosan ment a szőlődombra szüret idején vagy abba a kocsmába, ahol a tanítónő délutánonként a rokonoknak besegített. 1897-ben telepedett le végleg Egerben, és Ilonával lelki társként találtak egymásra; ő lett írásainak kritikusa, iratainak rendezője, nap mint nap a fák alatt beszélgettek.
Mila időközben férjhez ment, de a napi látogatások akkor sem maradtak el. Amikor október 14-étől Gárdonyi nem kelt fel az ágyából, hű társa akkor is mellette állt.
Bár Gárdonyi édesanyja nem örült az ottlétnek, a beteg ragaszkodott hozzá, és úgy hunyta le a szemét 30-án, hogy Mila kezét fogta. Azt kívánta, hogy házának kertjében temessék el, ehelyett a Bebek bástya lett végső nyughelye, »Csak a teste« felirattal.”
Az egyik Gárdonyi-séta különlegességét az adta, hogy gasztronómiai élménnyel párosult. Az érzékeny gyomrú író egyik kedvencét, a pisztrángot kóstolhatták meg a vendégek fehérboros mártással, és Egri Csillag bort kortyolhattak hozzá.
A nagy író, aki lelkes amatőr botanikus is volt
Gárdonyi Géza nemcsak az irodalomnak hódolt, hanem a zenének, a festészetnek és a természetnek is. Erről tanúskodnak saját festményei, a zongora, a hegedűtok és a Dankó Pistától kapott cimbalom. Az emlékház kertjében néhány fa látható azok közül, amelyeket maga ültetett. A Gárdonyi-kert kiváló helyszíne lett az augusztus 6. és 14. között zajló Gárdonyi Napoknak, a születésnapi Gárdonyi Pikniknek, izgalmas nyomozós játékoknak, bábelőadásoknak, történelmi táncok bemutatójának, koncerteknek és teázással egybekötött irodalmi esteknek. Az árnyat adó fák alatt Szalainé Király Júliával, a Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész főmuzeológusával beszélgettünk az író természetszeretetéről, aki egri remeteként nem magányos vagy visszahúzódó, sokkal inkább szemlélődő ember volt.
„Gárdonyi azért vette meg ezt a kis házat, mert az alkotáshoz szüksége volt egy békés, nyugodt alkotói közegre.
A ház mellett egy másikat is épített, illetve a környező kis telkeket is megvásárolta, úgyhogy valóságos kis birtokot, kúriát tudott kialakítani. Szerette a környezetét, szeretett itt gondolkodni, szemlélődni.
Mindig megfigyelte a természetet, mielőtt ábrázolta, és külföldi útjairól, Jókai kertjéből, de még a segesvári csatamezőről is hozott növényt, amit elültetett a kertjében. Magát a kertet egy amatőr botanikus lelkesedésével hozta létre; volt sétakertje, gyümölcsöskert, virágoskert, illetve veteményeskert is, amelyet leginkább az édesanyja gondozott. A növények történetét a Titkosnaplóba jegyezte fel, ez volt »A természet kalendáriuma«. Évekig vezette a naplójában, hogy milyen fa bontott virágot, mikor termett, milyen állatokat látott, milyen fontos természeti esemény történt. A nyári napsütésről 1918-ban azt írta, hogy forr az egész világ, olyan, mintha katlanban lennénk.”
Emberek és virágok párhuzamos sorsa
Júlia eloszlatta azt a félreértést, miszerint Gárdonyi felfedezett egy új pókfajtát, a bikapókot. Viszont a Budapesti Hírlapban, a „Csonka pók” című tárcában beszámolt egy agresszív pókról, amelynek a tetemét a tubákos szelencéjében őrizte. Maga Hermann Ottó is igazolta levelében, hogy az író megfigyelése hiteles.
Gárdonyi a természetet nemcsak kedvelte, hanem sokat tanult tőle, segítette az emberek megértésében.
A Gárdonyi-kutató Júliától megtudtam, hogy az író sok emberi történésre talált magyarázatot a természet viselkedéséből, és a kettőt párhuzamba állította. „Gondoljunk csak a Kék pillére, amikor a pille és a kislány elmúlását veti össze. Az Isten rabjai című regényben pedig Jancsi fráter, akinek az édesapja is kertész volt, a liliomot ápolja, és a virág fejlődésével, tökéletessé válásával párhuzamosan teljesedik ki Margit küldetése. Gárdonyi a természet és a hősei között nagyon sok összefüggést talált. Mintha példázatokkal szeretett volna bemutatni és megmagyarázni bizonyos emberi viselkedéseket. Emellett szívesen figyelte meg az embereket természetes közegükben is.”
Gárdonyi dédunokája az „Egri csillagok” szövegváltozatait kutatja
Az író augusztus 3-ai születésnapját követően számos zenei rendezvény is színesítette a kulturális programsorozatot. A Valide Szultána Fürdőrom TUTU Jazz Fesztiválnak adott otthont, de fellépett többek között a Fekete Bori Trió, Szabó Balázs Bandája, Hobo, valamint Dés László Gryllus Dorkával és Simon Kornéllal. Továbbra is megtekinthető a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, illetve az Érseki Palota Látogatóközpont kiállítása.
Több ízben ellátogatott a városba Keller Péter, aki dédapja emlékét ápolja, és jelenleg az „Egri csillagok” négy különböző kiadásának egybevetésével foglalkozik, mert az író tudatosan változtatott a szövegen, a tökéletességre törekedve.
Az ősz folyamán az egyetem konferenciával, a Gárdonyi Géza Színház pedig táncjátékkal várja az érdeklődőket, és nem marad el a koszorúzás sem az egri várban.
Gárdonyi torta és Gárdonyi bor
Elkészült Gárdonyi tortája is, amelyet hosszas kutatás előzött meg. Marján Sándor cukrász irodalomtörténészek instrukciói alapján alkotta meg a különleges egri süteményt. „A leírások alapján kiderült, hogy az író legjobban a túrót, a meggyet és a csokoládét kedvelte. Amikor először elkészítettem, másokkal is megkóstoltattam, és addig tökéletesítettem, amíg eltaláltam a megfelelő ízt.” A Marján cukrászda azóta elkészítette a torta fagylaltváltozatát is.
Az Egri Bikavér Borlovagrend javaslatára, az Egri borvidék közösségi összefogásából született meg Gárdonyi bora. Augusztus 13-án, az egri egyetemen mutatták be a 2021-es évjáratú Gárdonyi 100 Egri Csillag Superior emlékbort, amelyből jelképesen 1552 palack készült. „A furmint, olaszrizling, hárslevelű, chardonnay, rajnai rizling, királyleányka, sauvignon blanc összetételű bor elkészítésekor csak kézi szürettel szedett alapanyagot dolgoztak fel a termelők. A közepes citrom színű, halványan zöldes árnyalatokkal megjelenő ital virágos, mézes-barackos és keleti fűszeres aromákat hordoz” – értékelte dr. Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikus az összefogás borát, aki leginkább egy citrusos mártással kínált halas fogás vagy pikáns, rúzzsal érlelt sajt mellé ajánlja azt. A fehér bor vörös párja, az Egri Bikavér Superior emlékbor még hordóban pihen, az író születésének 160. évfordulójára vár.
Jövőre ugyanis várhatóan ismét Gárdonyié lesz a főszerep Egerben.
Badacsonyiné Bohus Gabriella idegenvezető így értékelte Eger és Gárdonyi kapcsolatát: „Gárdonyi az egrieknek duplán kedves, mert a várral együtt az Egri csillagok regényével tette halhatatlanná a hősöket, és a városra irányította a figyelmet. Úgy érezzük, hogy Gárdonyi száz év után is összetartja Egert.”
Forrás: http://www.tveger.hu/2022/06/20/otorai-tea-gardonyi-kertjeben/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Eger városának egyetem kell!” – Eszterházy Károly életútja és nagyszabású tervei
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Harry Potter és Bornemissza Gergely barátok!
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Szerzők, akik a saját művük hatására tértek meg
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
