„Egy teljes évig önkénteskedni? Mit képzel?”

– Biztos? Bármilyen használtat elfogadnék így 31-én, higgye el. Ha nem kapok, nekem éjfélkor annyi. Könyörgöm, adjon valamit! 
– Nem ön az egyetlen, aki ma akar évet venni. Elfogyott az összes, sajnálom. 
– Ne szívasson már! Az se baj, ha beteg, vagy ha nincs benne az új kocsi. Csak van még egy, ami nem kellett senkinek, mert az átlagnál hidegebb a júniusa. 
– Semmilyen évünk sincsen. 
– És fű alatt? Okosba? Vegye el ezt, és nézzen nekem valamit a pult alól, tudom én, hogy megy ez. 
– Kifogytunk az évekből. Viszont ha adni akar egyet, azt elfogadjuk. 
– Én? Hogy adnék, ha nekem sincsen? 
– Adja oda a jövő évét. Valami közérdekű célra. 
– Nem érti, hogy nincs több évem? Azért akarok vásárolni. Pénzem van, csak időm nincsen. 
– Az új szabályozás szerint már nem csak venni lehet. Élhet még egy évet, ha odaadja. 
– Nem értem. Ha egy évig megfeledkezem magamról, akkor is élni fogok? 
– Méghozzá jobban élni. Tudományosan bizonyított, hogy akik odaadják az évüket, jobban érzik magukat, mint akik megvásárolják. 
– De mi lesz a terveimmel? A házammal? A kocsimmal? És mit kell majd csinálnom? 
– Azok megvárják, ne féljen.

Olyan tevékenységet kell folytatnia, ami más emberek érdekében történik. Ki is találhatja, mi legyen az, de vannak választható kategóriák: önkéntesség, gyereknevelés, takarítás, segítő szakmák. 
– Egy teljes évig? Nem hosszú az? Ráadásul ingyen? 
– Cserébe élhet. Nem elég ez? 

– Mit képzel? Hogy elfeledkezem az ügyeimről egyetlen rövid kis évecskéért? 
– Találna magának új ügyeket. 
– Azt hiszi, hogy szorult helyzetem miatt belezsarohat a hülyeségbe? Ez tuti valami átverés amúgy, fogadni mernék, hogy csak nyerészkednek. Mennyibe kerül odaadni egy évet? 
– Épp ez a legjobb benne, ugyanis ez teljesen ingyen történik. 
– Na persze! Ebből is látszik, hogy átverés. Köszönöm, viszlát, megoldom máshogy! 
– Sajnálom, hogy nem tudtam segíteni. Boldog új évet kívánok!

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>