A csúcsmenedzserből lett domonkos nővér az emberközpontú gazdaságban hisz

Közgazdászkarrier a vasfüggöny mögött 

Baritz Saroltának az üzletkötései során tapasztalt pozitív emberi élményei adták az alapot ahhoz a felfogáshoz, hogy az emberközpontúság érvényesüljön a gazdaságban. Amerikai gyakorlata során meglepte a Pepsi cég nyitottsága, amikor fogadták a vasfüggöny mögül, és – pusztán nagylelkűségből, jelentős üzleti haszon nélkül – vásároltak tőle kétkonténernyi almakoncentrátumot. 

Később kereskedelemfejlesztési menedzserként ugyanezzel az emberközpontú lelkülettel segítette a beosztottjait, például egy idősebb titkárnőt felvett magához, hogy ne bocsássák el. „A többi részlegben megfogalmazták, hogy szívesebben dolgoznának nálunk, mert itt szeretet van – emlékezik vissza. – Most, amikor intenzíven foglalkozom a témával, a kezdeti csíra mindinkább kiteljesedik, értelmet nyer, és meg tudom magyarázni, hogy miért jobb így dolgozni, és miért kellene az egész világon ezt megvalósítani.”  

Egy globális cég is válhat kovásszá 

„Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend” – írja Laura nővér könyvében, amelyben a filozófiai alapokhoz, Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás gazdasági tanításához nyúl vissza. 

Melléjük helyezi Antonio Genovesit is, aki katolikus papként és közgazdászként a XVIII. század első felében megalapozta a civil gazdaság elméletét. 

„Genovesi szerint a gazdaság akkor jó, ha erényes emberek gyakorolják, és célja a közjóllét – avat be a könyv írója a részletekbe. – Ez az üzleti viszony a kölcsönösség, a reciprocitás, amikor nemcsak azért üzletelünk, hogy kapjunk valamit, ami a hasznunkra válik, hanem nagylelkűen, ingyen képesek vagyunk adni a másiknak.” 

A közgazdász-szerzetesnő a bevezetésben több mintaértékű egyetemet és gazdasági társulást állít elénk. Utal Ferenc pápára, aki Assisiben létrehozta a Ferenc Gazdasága mozgalmat, és aki a Laudato si’ kezdetű enciklikájában korunk égető gazdasági, társadalmi kérdéseiről értekezett. Említi Loppiano egyetemére, a Sophiára, melynek jelszava: „Tudás a szereteten keresztül”. 

Ide kapcsolja a Fokoláré Mozgalom Közösségi Gazdaságát, amelynek vállalkozói – Laura nővér szavaival – „profitjuk egy részét a szegények javára fordítják. Ezzel szeretnék csökkenteni a kizsákmányolást, a kirekesztést, a szegénységet, s növelni az adás és közösség kultúráját.” 

A Blueprint for Better Business mozgalom alapítóját, Charles Wookey-t sem hagyja ki a sorból, aki multivállalatok vezetőit ösztönözte arra, hogy profitmaximalizálás helyett az üzleti élet konkrét céljait fogalmazzák meg, és – többek között – egy energetikai vállalat szemléletét is átformálta, hogy a környezeti célokat helyezzék előtérbe. A könyv szerzője olyan kovászként tekint ezekre a nagyvállalatokra és szervezetekre, amely megtermékenyíti a gazdasági életet.  

Több nyertes is lehet 

„A jelen gazdasági rend az utilitarizmus, a haszonelvűség alapján áll – állapítja meg Laura nővér. – Valójában nem az tesz boldoggá, ami hasznot hajt nekem, hanem az emberi kapcsolatok és az a folyamat, amely során kitűzök egy jó és nemes célt, s miközben ezt a célt űzöm, egyre jobbá, értékesebbé, tökéletesebbé válok, vagyis kiteljesedem. Érdekes, hogy az emberközpontú ökonómia alapelvei az ókorban gyökereznek, míg a haszonelvű közgazdaságtan újabb, azt az 1830-as évek közepétől számíthatjuk, amikor Jeremy Bentham és John Stuart Mill kidolgozták a haszonelvűség alapjait.” 

Példaként Laura nővér a 2008-as pénzügyi válságot hozza fel, amikor a Wall Street bankjai felelőtlenül hiteleztek, a hitelfedezet biztosítása nélkül. „Adam Smith, akit a közgazdaság atyjának is neveznek, A nemzetek gazdagsága (1776) című művében azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságot az önérdekkövetés hajtja. 

Ez igaz, de az én önérdekemben a másik ember jóllétének az akarása is benne van, tehát figyelembe tudom venni a másik ember érdekeit is. Amikor így együttműködünk, akkor nyertes-nyertes helyzetek jönnek létre, ami össznyereségben nagyobb, mint a halálos verseny összhaszna, mert ott valaki mindenképpen veszít. 

Ez a gazdasági paradigma eltér a főáram logikájától” – fűzi hozzá a könyv írója, aki egyetért Köves Alexandrával, a Corvinus egyetem Ökológiai Tanszékének vezetőjével, miszerint egy paradigmaváltás küszöbén állunk. 

Kép

Dr. Baritz Sarolta Laura – Kép: Páczai Tamás

„Egyre több ember beszél a klímaválság, a biodiverzitás elveszítése nyomán egy olyan kívánalomról, ahol a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az ökológiai egyensúly elérése az elsődleges cél. Párbeszédet kell folytatnunk, mert ha hallják az emberek, akkor egyfajta aha élményük lesz, hogy igen, így is lehet.” 

A paradigmaváltáshoz közös gazdasági pontok szükségesek, amelyeket a szerző a buddhista közgazdaságtanban is felfedez, ahol szintén fontosnak tartják a mértékletességet, és az erények, a „nem ártás”, a „nem én” elvei alapján gondolkodnak. – „Mára egyre többen belátják, hogy a túlfogyasztás, a luxus­fogyasztás és az önzés nem folytatható tovább” – érvel Laura nővér a fenntartható gazdaság mellett.  

Problémamegoldás, egészség, mértéktartás 

A többszerzős, hatszáz oldalas könyv első részében értekezéseket találunk az emberközpontú gazdaságról, amelyek az egyház társadalmi tanításán alapulnak, és olyan témákat ölelnek fel, mint profit, növekedés, magántulajdon, közjó, marketing és mesterséges intelligencia. Ezt a blokkot interjúk követik. 

„Szándékosan piacvezető sikeres nagy cégeket és bankokat kerestem meg – mondja a domonkos rendi nővér –, hogy bizonyítsam, ezek az elvek a gyakorlatban is megvalósíthatók. A Grundfos egy dán telephelyű szivattyúgyártó cég, amely víztechnológiával és szivattyúgyártással foglalkozik, hatvan országban van jelen, és húszezer munkavállalót alkalmaz. 

Az elnökhelyettes lefektette, hogy céljuk a világ klíma- és vízproblémáinak megoldása, amelyhez a profit eszköz.

Ugyanebben a szellemiségben működik a Béres Zrt., akiknél a végső cél az emberi egészség segítése, megőrzése, és a profit szintén eszköz. A Zwack Unicum Nyrt. a tisztességes, mértékletes alkoholfogyasztásról beszél. Ott – az egyik bónuszprogramban – a munkások és a felsővezetők részvényosztaléka ugyanannyi, tehát a munkavállalók tulajdonosi szemlélettel dolgozhatnak a cégnél” – taglalja a könyv írója, aki az utolsó rész szemelvényeihez szakértőket kért fel, többek között Székely János püspök atyát, domonkos nővértársait, Szondy Máté pszichológust, illetve a média képviselőit.  

A közgazdász-szerzetesnővér a keresztény társadalmi elvek a gazdaságban elméletét – a KETEG-programban – évek óta több egyetemen is tanítja, és reménykeltő visszajelzéseket kap. „A hallgatók a jelen helyzetben keresik a megoldásokat, és az emberközpontú logikát elfogadhatónak, megfontolandónak tartják. Ezért írtam a könyvet, hogy utat mutassak; lehetséges, sőt csak emberségesen, erkölcsi értékek alapján állva lehet sikeresen gazdálkodni” – zárja sorait Laura nővér.  

Ez az interjú a Képmás magazin 2025. július–augusztusi számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.