Apa anyaszerepben – „A boldogság nyomában” című filmről pszichológusszemmel

A történet

Chris Gardner speciális röntgengépekkel kereskedik, naphosszat rója a kórházakat, s megpróbál minél több üzletet kötni, hogy eltarthassa a családját. Felesége szintén dupla műszakban dolgozik, hogy valahogy megéljenek, s tőlük telhetően mindent megadhassanak kisfiuknak Christophernek. Az állandó pénzügyi gondok kikezdik Chris házasságát, s bár a férfi nem egy született vesztes, pillanatnyilag minden ellene szól, felesége folyamatosan őt hibáztatja, s egyáltalán nem támogatja férje ambícióit, hogy kikeveredjenek szorongató helyzetükből. A dolgok végül odáig fajulnak, hogy Christ elhagyja a felesége, s mivel a férfi minden erejével ragaszkodik fia neveléséhez, így hát ketten próbálnak meg a felszínen maradni.

Apa és fia sorsa innentől kezdve eléggé hányattatott.

Egész pechsorozatot kell átvészelniük, miközben Chris próbálja megvalósítani az álmát és gondoskodni kisfiáról.

Elhatározza, hogy kitanulja a bróker szakmát, mert tudja, hogy ha sikerül, azzal elég pénzt tud előteremteni kettejük számára. A dolog buktatója, hogy a hat hónap gyakornoki idő alatt a cég egyetlen centet sem fizet, és húsz emberből csak egyetlen egy lehet a befutó.

Chris ismeretlen útra lép, ami a kívülálló szemével kapitális hibának és nagy felelőtlenségnek tűnhet, hiszen mindent egyetlen lapra tesz fel, és egyáltalán nem tudni, hogy bejönnek-e a számításai. Mégis, tőle valahogy hiteles ez a viselkedés, mert bár a végére szinte mindent elveszít, a leglehetetlenebb helyzetekbe kerül, s közben még egy másik életről is gondoskodnia kell – állja a sarat rendületlenül.

Apa anyaszerepben

Chris állhatatossága hegyeket mozgat meg, s mindeközben nem felejt el embernek maradni, nem felejti el, hogyan kell jó szülőnek lenni, hogyan kell apaként viselkedni. Kisfiához, akit édesanyja látszólag oly könnyedén elhagy, körömszakadtáig ragaszkodik, példát mutatva szeretetről, kötődésről és hűségről. S bár a mai világban egyre elfogadottabb, hogy a gyermekek nevelése, a róluk való gondoskodás nem csak az anya feladata, mégis meglepődünk, amikor az apa válik az elsődleges kötődés alanyává. Fontos azonban tudni, hogy az apa jelenléte, viselkedése, nevelési stílusa, fegyelmezési szokásai, továbbá a gyermek édesanyjával való kapcsolata nagy hatással van a gyermek személyiségének és jellemének alakulására.

Gyakran csodabogárként tekintünk azokra a férfiakra, akik aktívan részt vállalnak gyermekeik felnevelésében, mivel az új típusú, érzelmileg is gondoskodó apaszerep mellett még ma is erőteljesen tartja magát az a hagyományos elgondolás, miszerint a férfi feladata kimerül abban, hogy a család anyagi biztonságáról és védelméről gondoskodjon.

Kevesen tudják, hogy a gyermek az apa irányába is ugyanolyan biztonságos kötődést alakíthat ki, mint az anya irányába, hiszen az apa is képes arra, hogy ráhangolódjon a gyermekére,  hogy annak testi-lelki szükségleteiről gondoskodjon. Ez utóbbi állítást támasztja alá az a kutatási eredmény, miszerint a gyermeküket etető apák ugyanolyan érzékenyen reagálnak a gyermekük evési ritmusára, mint az anyák. A témában elvégzett vizsgálatok eredménye szerint az apák és gyermekeik közti kötődés erőssége az együtt töltött idő mennyiségének, továbbá az apa gyengédségének, kedvességének és játékosságának a függvénye. Mindezek mellett az apa saját magához, valamint a szülői szerephez való viszonyulása is közrejátszik a kapcsolat alakulásában.

A megtartó erő

A fent leírtak természetesen nem jelentik azt, hogy az apa és az anya ugyanolyan szerepet töltenének be a gyermek életében, vagy versengeniük kellene egymással a gyermek szeretetéért, hiszen a két szerep nem szembenálló, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő funkciót tölt be. Míg az anya elsősorban a meleg, folyamatos, kiegyensúlyozott, lassú ritmusú légkört biztosítja a gyermek számára, addig az apával való együttlét során az aktívabb, veszélyesebb játékok nyújtotta veszély- és biztonságérzet tapasztalható meg.

Kép

A boldogság nyomában

Szerencsés esetben az apa az, akit csodálni lehet, akire fel lehet nézni, akivel azonosulni lehet, különösen igaz ez a fiúgyermekek esetében. Míg ők elsősorban az apai magatartást utánozzák, addig a lányok inkább az anyai viselkedésmintákkal azonosulnak. Ugyanakkor az apa jelenléte és nevelési stílusa a leánygyermekekre is hatással van, mivel a meleg, önállóságot biztosító apai attitűd elősegíti a helyes önértékelés kialakulását, és hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben a kislányból boldog, kiegyensúlyozott felnőtt nő, feleség és anya legyen.

A film főszereplője, Chris egy olyan apa képét mutatja be számunkra, aki jelen van a fia életében, modellként szolgálva a különböző viselkedési minták elsajátításához. Ugyanis egy szülőnek nem elég csupán beszélnie a helyes viselkedésről, hiszen a gyermekek nem azzal azonosulnak, amit mondunk, hanem azzal, amit teszünk, úgy hogy elkezdik utánozni azt.

Érzelmi stabilitás

Az sem elegendő, ha csupán a megfelelő életvezetési módot mutatjuk meg, hanem elsősorban minden körülmények között biztosítanunk kell gyermekünk számára a megtartó erőt és az érzelmi stabilitást. S van az úgy, hogy semmi mást nem tehetünk, mint hogy hitelesek maradunk, és még a kudarc, vagy a nevetségessé válás árán is követjük a meggyőződésünket, s ezzel észrevétlenül is kitartásra, állhatatosságra, de legfőképpen a hinni tudás képességére tanítjuk a gyermekünket. Chris a nehéz körülmények ellenére is mindent megtesz, hogy jó szülő maradjon, nem veszíti el a fejét, akkor is van türelme megérteni gyermeke érzéseit, félelmeit, amikor még a sajátjaival is alig tud mit kezdeni.

A legkilátástalanabb helyzetben is erőforrásként tudja használni a humort, a nevetést, hogy ezáltal orvosolja gyermeke szorongásait, s újrateremtse a kettejük közti bizalmi kapcsolatot.

Olykor a pillanatnyi előnyökért könnyű megalkuvásra bírni önmagunkat, mert egyszerűbb a járt úton haladni, az ismerős rosszal pedig már tudunk bánni, tudjuk, mire számíthatunk. Ezzel szemben a járatlan utak – ott ahol az igazi ambíciók és álmok kezdődnek – tele vannak ismeretlen akadályokkal, s nem merünk rájuk lépni, mert irtózunk a kudarcnak még a gondolatától is. Christől nemcsak a kisfia, hanem mi is sokat tanulhatunk emberségről, kitartásról, az apaszerepről, az önmagunkkal szembeni lojalitásról, de legfőképpen arról, hogy a boldogság nem egy kósza, kergetnivaló ábránd, nem olyan entitás, amire rálelhetünk, hanem olyan, amit életünk minden egyes napján nekünk kell megteremteni és felépíteni.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>