Tavaszindítás az Alföld kincseivel
Az Alföldi Kéktúra az országot körbejáró kéktúra‑útvonalak legfiatalabbja. Konalapításunk 1100. évfordulóján, az 1996-ban megrendezett avatótúrán született meg a végleges nyomvonal, felfestését és kitáblázását 2000-ben fejezte be a Magyar Természetjáró Szövetség. Ezzel teljes lett a mintegy 2250 km hosszú Országos Kékkör. A 840,2 kilométeres alföldi szakasz idén március 23-tól, az új bélyegzőfüzet megjelenése óta hivatalosan kerékpárral már nem teljesíthető. Bár az igazolófüzetben a szintkülönbségeket nem tüntetik fel, mert annyira jelentéktelen a teljes távon, tapasztalt túrázók szerint mégis a legnehezebb kéktúra‑útvonal, amelynek teljesítése komoly felkészülést igényelhet. Cserébe hazánk ismeretlen, ritkán járt tájaira juthatunk el, a kaland és a felfedezés élménye annyira garantált, mintha külföldi, egzotikus utazáson vennénk részt.
Kép: Páczai Tamás
Cikkünk megírása után jelent meg az Alföldi Kéktúra megújult bélyegzőfüzete, benne számos és lényeges változással, ezeket cikkünkben egyértelműen jelezzük. Kérjük kedves olvasóinkat, hogy a Kéktúra szervezésekor a Magyar Természetjáró Szövetség információit is vegyék figyelembe, valamint a koronavírus okozta helyzetben csatlakozzunk a szövetség #maradjotthon #atermeszetmegvar kampányához.
A Kéktúra‑mozgalmat elindító legendás sorozatok DVD‑kiadásának borítóján ez olvasható: „A fél országot bemutató első két sorozat – Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), …és még egymillió lépés (1986) – sikere után elhatároztuk, hogy egy kerékpáros és egy gyalogos útvonal végigjárásával „bezárjuk a kört”, visszatérünk a Kéktúra kiinduló pontjára, a Nagy-Milicre. A csapat ugyanaz, mint a két korábbi filmsorozatban, de immár, sajnos, Rockenbauer Pál nélkül.” A stáb 1990. augusztus 10-én indult el kerékpárral Szekszárdról. Az azóta eltelt közel 30 évben megszületett az Alföldi Kéktúra és egyre gyakrabban jelennek meg a végeláthatatlan alföldi puszták földútjain, a Kiskunság homokbuckái között, a Tisza és a Körösök gátjain, vagy a Nyírség erdőiben is a túrázók, főként ősszel és tavasszal. Az alföldi tanyák és falvak lakói kezdenek hozzászokni a hátizsákos turistákhoz, mondja az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark biztonsági őre és a mindszenti komp révészei is. Mindkét helyszín pecsételőpont is egyben.
Az Alföldi Kéktúra beszállópontja a szekszárdi vasútállomás. Rövid kitérővel érdemes azonban felmenni a város présházakkal és szőlőtőkékkel tarkított dombjaira, innen ugyanis madártávlatból tekinthetünk végig a ránk váró útra, „a Dunától/A Tiszáig nyúló róna” képére, és nem csak gondolatban, ahogy Petőfi írja Az Alföldben. Egy pohár bor társaságában – mondjuk a Heimmann birtok teraszán – még egyszer átgondolhatjuk kitűzött céljainkat, A Kávé Házában elfogyasztott tejeskávé után pedig neki is vághatunk a Gemenci erdőnek és az alföldi rónaságoknak.
A 840,2 kilométeres túrát természetesen szakaszokban is teljesíthetjük, az általános tapasztalat szerint kerékpárral 9–10 (a 2020 március 23-án megjelent új bélyegzőfüzet szerint a Magyar Természetjáró Szövetség a túra kerékpáros teljesítését már nem fogadja el, azonban a régi bélyegzőfüzettel még érvényes az AK kerékpáros teljesítése -, a szerk.) , gyalogszerrel 35–40 nap szükséges a teljes hosszhoz. Túránk során érintjük az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot, a közeli Mindszenten komppal kelhetünk át a Tiszántúlra, Szarvason meglátogathatjuk a történelmi Magyarország középpontját, Dévaványa mellett túzokra „vadászhatunk” távcsővel, Mezőtúron ráállhatunk a 47. szélességi körre, de a Halápi csárda, a nyírbátori református templom, a kisvárdai vár vagy a pácini várkastély is megér egy hosszabb pihenőt, hogy csak néhány látnivalót emeljünk ki.
Készüljünk fel!
Az alapos felkészülés nélkülözhetetlen, hogy az Alföld rejtett kincseit jó szájízzel érjük el túrázás közben. A gyakorlatilag nullaméteres szintkülönbség miatt elsőre könnyűnek tűnhet a terep, de a geológiai, időjárási és infrastrukturális sajátosságok meglephetik és akár feladásra is kényszeríthetik a felkészületlen látogatót.
Indulás előtt
Az Alföldi Kéktúra 13 szakaszból áll , ezek részletes leírását térképekkel, ellenőrzőpontokkal és fotókkal megtaláljuk a termeszetjaro.hu oldalain. Túránk megtervezéséhez, saját lehetőségeink, erőnlétünk felméréséhez fontoljuk meg az alábbi tanácsokat. Jól gondoljuk át a kirándulás időpontját. Áprilisban ideálisak az időjárási viszonyok, nyáron megterhelő lehet hosszú kilométereket gyalogolni a 35–40 fokos kánikulában, egyes szakaszokon hosszú kilométereken át nincs árnyékot adó fa vagy épület!
Szerezzük be az Alföldi Kéktúra igazolófüzetét indulás előtt, a nagyobb pecsételőpontokon nem árulják, könyvesboltokban sem mindig kapható. Használjuk rendeléshez a turistashop.hu vagy a cartographia.hu oldalait. A Magyar Természetjáró Szövetség a fénymásolt füzetet nem fogadja el igazolásként!
Frissítés: 2020. március 23-án jelent meg az Alföldi Kéktúra új igazolófüzete, benne lényeges változásokkal! A kiadó MTSZ a régi füzeteket elfogadja és ezekhez online letölthető pótlapokat biztosít!
Ha kerékpárral indulunk (frissítés: a kerékpáros teljesítést már csak a régi füzettel fogadja el a MTSZ -, a szerk.), ne hátizsákban vigyük a felszerelésünket, mert hosszú távon nagyon megterhelő a gerinc számára. Biciklistáskában legyen a felszerelésünk, ami lehetőség szerint vízálló. Legyen nálunk pótgumi, szerszámkészlet, pumpa, indulás előtt készítsük fel a biciklit a túrához szervízben. Lehetőleg vastag gumikkal szerelt, mountainbike vagy trekking típusú kerékpárt válasszunk a túrához.
Alapfelszerelésünk része legyen a kalap, naptej, szúnyogriasztó, esőkabát, nagy méretű kulacs, váltás alsóruha akkor is, ha egy napot túrázunk. Tervezéskor figyeljünk az útvonal szakaszolására, az elsődleges szempont legyen a végpontok jó megközelíthetősége. Közeli hozzátartozónkkal osszuk meg tervezett útvonalunk, főleg, ha egyedül indulunk.
Kép: Páczai Tamás
Túrázás közben
Telefonunkra töltsük le a Természetjáró alkalmazását, nagy hasznunkra lesz a navigálásban, hiszen a térképükön látjuk a pontos túraútvonalat és saját pozíciónkat is. Változatos útviszonyokra készüljünk! A Kiskunság mély, süppedős homokjában az átlagnál lassabb, megerőltető haladásra számítsunk, esős időszak vagy zivatarok után a mezőgazdasági földutak változhatnak. Vigyünk gumicsizmát magunkkal, főleg többnapos túrára!
A terepviszonyok miatt a kéktúra jelzései néha több kilométerre vannak egymástól azért, mert nincs felfestésre alkalmas tárgy. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően tájékozódjunk és legyen térképolvasási gyakorlatunk. Gondoskodjunk telefonunk, egyéb elektronikus eszközeink áramellátásáról nagy kapacitású powerbank-kel! Legyen nálunk nyomtatott térkép és iránytű is! Sok folyadékot vigyünk, mert a romantikus róna velejárói a hatalmas távolságok és időnként az ivóvíz hiánya. Mezőtúr és Ecsegfalva között például 33 kilométeren át nincs lakott település, ivóvíz vagy árnyék, ráadásul a táv egy egész napra is komoly teljesítmény. A hosszú, lakott területet nem érintő távolságok, az útvonaltól messze eső falvak miatt érdemes sátrat vinni többnapos túrához.
Tapasztalt alföldi kéktúrázók szerint a homokos szakaszokat – ilyen főként a Kiskunság és a Nyírség – érdemes inkább gyalog bejárni, míg a többi és gyakran monoton szakaszt biciklivel teljesíteni.
Jól felkészülten az Alföldi Kéktúra életre szóló élmény lehet az egész családnak. A helyenként meglehetősen változatos terepviszonyok miatt a túra felnőtteknek ajánlott igazán, azonban körültekintő szervezéssel kiskorú gyermekeinkkel is izgalmas élményekkel fogunk gazdagodni. Javasoljuk például, hogy a kicsikkel több szakaszban, csillagtúraszerűen teljesítsük az útvonalat, egyes szakaszokon pedig praktikus segítségünkre lehet az utánfutós kerékpár vagy a tandembicikli. Ehhez jó és családbarát szálláshelyeket találhatunk az útvonalon Szekszárdon, Baján, Mórahalmon, Szarvason, Berettyóújfaluban, Nyírbátoron, Kisvárdán és Sátoraljaújhelyen.
A koronavírus miatt kialakult helyzetben a túrázás az egyik legbiztonságosabb szabadidős tevékenység lehet, azonban érdemes a rövidebb távú, fizikailag nem a határainkat feszegető kihívásokat választani. Különösen fontos, hogy a vészhelyzet visszavonásáig az operatív törzs legfrissebb rendelkezései szerint járjunk el a túrák tervezésekor is!
#maradjotthon #atermeszetmegvar Ezzel a szlogennel indított útjára a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) több online csatornáján valamint közösségi médiafelületén számos új rovatot. A céljuk az, hogy segítsék a koronavírus-járvány miatt otthon lévő, de aktív kikapcsolódásra vágyó természetkedvelőket. A túrázóknak új túraötleteket adnak, de közben arra kérnek mindenkit, hogy maradjon otthon. Túratervezésre a termeszetjaro.hu asztali verzióját javasolják, ám a már 165 ezres letöltésnél járó, ingyenes Természetjáró applikáció akár offline is használható navigációra a lementett nyomvonal mentén.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Hat hazai vízitúra – Fedezd fel hazánkat vízre szállva!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
