Akkumulátor négy keréken - Az elektromos autók töltése

 Az átlagos középkategóriás e-autók nagyjából 120–130 kilométert bírnak egy szusszal, utána tölteni kell őket. Ez a távolság azt jelenti, hogy aki maximális töltöttséggel elindul mondjuk a fővárosi agglomerációból a budapesti munkahelyére, az ilyen járművel nyugodtan ingázhat úgy is, hogy azt csak otthon tölti.

Aki nemcsak a városban használja autóját, hanem messzebbre utazik, annak viszont már figyelnie kell, tud-e valahol kényelmesen tölteni.

A nyilvános töltőhelyek közterületen találhatók, ingyenesen használhatók, a műveletre viszont időt kell szánni. Persze nem feltétlen sokat: a gyorstöltők teljesítménye 8–22 kW, töltési idejük pedig típustól függően 1,5–4,5 óra. A villámtöltők még erősebbek, teljesítményük 45 kW feletti, elérheti a 120 vagy a 150 kW-t is. Ezek a superchargerek a Magyarországon forgalomban lévő elektromos járművek akkumulátorait 15–30 perc alatt föltöltik 80 százalékosra, viszont azt követően a töltési sebesség lassul. 

Annak, aki rendszeresen otthon tölti az autóját, célszerű olyan töltőkészüléket is felszereltetnie, amelyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki. Az otthoni töltővel az autók akkupakkja 8-12 óra alatt töltődik fel teljesen, így éjszaka egyszerűen és észrevétlenül föltölthető.

Töltési kérdések 

A járművek töltőállomásokon való feltöltési ideje több tényezőtől is függ. Ilyen például az, hogy mekkora a töltőpont által leadható maximális teljesítmény. Emellett a töltési idő függ attól is, hogy milyen típusú és teljesítményű invertert használnak.

Akinek a gyorsabb töltés a legfontosabb szempont, annak célszerű eleve nagyobb inverterrel rendelnie az elektromos autót. 

Számít az is, hogy milyen csatlakozójú töltőkábelek állnak rendelkezésre. Az egyes töltőtípusok legfontosabb ismérve az, hogy mekkora teljesítménnyel rendelkeznek, vagyis, hogy mekkora villamos teljesítményt tudnak átadni a töltőkábelen keresztül az e-autó akkumulátorába. Ezek alapján jelenleg a töltők három fő csoportját különböztetik meg. Ezek közül a Type2 névre keresztelt váltóáramú töltőt használják a leggyakrabban. Ez nemcsak a hazai helyzetre igaz, hanem egész Európára: a váltóáramú töltők közül mindenhol ezt látni a leggyakrabban. Emellett előfordul még a Combo2 néven emlegetett CCS töltő, ami szintén váltóáramú (ez a hivatalos uniós szabvány), de gyakran találkozhatunk CHAdeMO töltőkkel is. Utóbbi egy japán szabvány szerinti egyenáramú töltő, ami Franciaországban és Magyarországon is elterjedt. Az elektromos autókhoz általában gyári tartozékként is jár töltő, de külön is vásárolható. 

Töltőhelyek nőnek ki a földből 

Az európai elektromos töltőállomások száma egyre növekszik, de mennyiségük között hatalmasak a különbségek, nem csupán az egyes országok lélekszámából és nagyságából adódóan. A legtöbb töltőállomás és töltőpont például Németországban van, ahol előbbiből 11 877, utóbbiból 29 047 áll rendelkezésre (az ország területe 357 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma pedig közel 83 millió). A második viszont Hollandia, ahol a töltőállomások száma 7 789, töltőpontból pedig 566 érhető el (az ország területe 41 ezer négyzetkilométer, népessége 17 millió). Az Egyesült Királyságban a töltőállomások száma picivel alacsonyabb (7 027 ilyen állomást lehet használni), és töltőpontokból sem áll rendelkezésre annyival több (ilyenből 17 744 érhető el), mint amennyivel nagyobb az ország (a 66 milliós állam területe 242 ezer négyzetkilométer). Hazánkban egyelőre nincs túl sok töltőhely, de a rendszer már épül:

az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. által telepített töltőpontok száma 2018-ban elérte a 200 darabot, a projekt végére, idén májusban pedig már 320 fölött lesznek.

Az egyes országok töltőállomásainak és töltőpont­jainak száma táblázatunkból jól látszik, az értel­mezhe­tő­ség kedvéért arányítottuk őket az országok területéhez és népességszámához is. Persze az összehasonlíthatóság így sem teljes, hiszen például a hatalmas Norvégiának csak kis területén élnek, így a mérethez való arányosítás ebben az esetben csalóka. A lakosságszámhoz való viszont nagyon beszédes, mutatja, hogy az ország mindenkinél jobban áll a villanyautózással. Náluk az ilyen járművek aránya olyan gyorsan nő, hogy azt alig tudják követni a nyilvános töltőhelyek. Tavaly nyáron Norvégia nagy pártjai megegyeztek arról is: tíz év alatt kisöprik az országból a benzines és a dízeles járműveket. A vállalás nem irreális: az országban mostanság újonnan regisztrált járművek 35 százaléka részben vagy teljesen elektromos. A fővárosban, Oslóban ez az arány még magasabb, mintegy 40 százalékos. Ott már végképp egymást érik a töltőállomások.   

Tématámogatás. Készült az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. támogatásával.