A magyar nyelv él és virul
A londoni székhelyű médiaügynökség, a We are Social 2019-ben is bemutatta világszintű médiajelentését. Globálisan és országokra bontva is láthatjuk, hogy a populáció változásaihoz képest hogyan nőtt vagy csökkent egy-egy digitális médium használata, a vele töltött idő, melyek a kirajzolódó trendek. Utóbbiak nem okozhatnak senkinek nagy meglepetést: nő a mobiltelefonos közösségi médiahasználat, egyre több valós idejű üzenetküldésben (messaging) veszünk részt, világszinten a legnépszerűbb közösségi médiaoldal a Facebook és utána a YouTube, és még azokban az országokban is, ahol az internetelérés alacsony (50% alatti), törekszenek arra, hogy közösségi médiát használjanak.
Kép: Freepik
Számunkra, magyarok számára azonban akadt valami egészen különleges is a jelentésben. Valami, amit az iskolában tanultakból, abból, ahogy magunkat ismerjük, ahogy magunkról gondolkodunk, nem tudnánk kikövetkeztetni. És itt most nem arról az egyébként örömteli adatról van szó, hogy az egész világon a 8. leggyorsabb internetkapcsolat Magyarországon elérhető. Nem is arról, hogy az internet‑hozzáférés ismét emelkedett, közel 90 százalékra. Ezek fontos tények, de alapvetően infrastrukturálisak.
Hanem az a meglepetés, hogy a magyar nyelv a 20. legáltalánosabban használt nyelv az internetes tartalmak tekintetében.
A nyelvünk digitálisan hihetetlenül aktív! A közel 8000 ismert nyelv közül a viszonylag kevés beszélővel életben tartott anyanyelvünk virul és terem a weben. Kornai Andrásnak 2013-ban jelent meg tanulmánya arról, hogy egy nyelv lehet teljesen láthatatlan a digitális világban attól függetlenül, hány beszélője van. És hogy a digitális kihalás is jelenthet veszélyt, nem csak a beszélőszám csökkenése. A magyar utóbbi tekintetében sem veszélyeztetett, de digitálisan egyértelműen a „viruló” kategóriába tartozik (és nem a „mozdulatlanba”, az „örökségibe” vagy az „élőbe” – ahogyan Kornai és munkatársai besorolták a digitális nyelvhasználat alapján a nyelveket). Wikipédiánk a használók száma alapján, a 2019-es adatok szerint szintén a 20. a világ nyelveinek közösségi enciklopédiái között.
Nyelvünk, amelyről annyiszor hallottuk, hogy semmihez nem hasonlítható, túl kevesen beszélik, amelynek nagy nyelvújítói nemegyszer jósolták kihalását – saját világot épít az interneten.
Persze, lehet – sokszor joggal – aggódni a netnyelv tisztasága, a nyelvromlás miatt, lehet figyelmeztetni a nyelv és kép különös, nem mindenki számára érthető, keveredő folyamataira. De akkor azt is tudatosítanunk kell, hogy a 4 388 milliárd internethasználó számára rendelkezésre álló legnépszerűbb tartalmak nyelvei között ott a magyar. Ott vagyunk mi. Ez pedig felér egy olimpiai éremranglistával.
Kép: Freepik
Ezért hát, amikor a most készülő cikkek, a korábbiakkal együtt megjelennek majd a Képmás megújult digitális felületén, akkor arra gondolhatunk, hogy tettünk valamit. Tettünk valamit azért, hogy jövőre talán már a 19. legnagyobb „digitális nyelvország” legyünk a világon.
Ez a cikk a Képmás magazin 2019. áprilisi számában jelent meg. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizesse elő!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
