A lelkek piacán is nagy a verseny
Hiába értem oda időben a konferenciára, az utcán kígyózó sor annyira lassan haladt, hogy mire túljutottam a beléptetésen és ruhatáron, már javában zajlott az első előadás, így sajnos prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója előadásának csak utolsó gondolatait sikerült elkapnom. Érkezésemkor arról beszélt, hogy aki betartja a Tízparancsolatot, kétszeresen jól jár: nem ütközik sem a jog, sem a társadalom törvényeibe.
A hit és a ráció egyensúlya tartja a világot és benne az emberiséget egyensúlyban: minél többet tudunk a világról, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy az nem megismerhető.
Ha pedig a világban nem lenne egy összetartó erő, akkor már mi sem léteznénk – fejtette ki, hozzátéve: mivel a természet törvényei nem képesek irányítani a világot, lennie kell valakinek, aki ezt meg tudja tenni.
Varró Szilvia és Simándi Szelim, az Aeffect Communication ügyvezetője és kommunikációs igazgatója a Bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor kommunikációs kampányát mutatták be.
Szilvia először azt mesélte el, miért adta fel újságírói munkáját tíz éve a cigánygyilkosságok hatására, és kezdett el egyéb társadalmi ügyekkel – elsősorban szűkebb kisebbségek, mint például az SOS gyermekfalvak – ügyeivel foglalkozni. Elmondása szerint a bakonybéli monostor kampányának ötletét gyermekei nagypénteki beszélgetése adta, akik az ott lakó Izsák atyát arról kérdezték: lesz-e a mennyben csirkepörkölt, miért engedi Isten a rosszat, lehet-e nő a pápa, mit csinál, és hogyan jut előre a ranglétrán egy szerzetes, csókolózott-e már nővel… E beszélgetés során jutott el Szilvia arra a meggyőződésre, hogy nagyon fontos lenne, ha (hatékonyabban) kommunikálna a Katolikus Egyház. A magyar fiatalok körülbelül kétharmada hitetlen, s a lelkek piacán is nagy a verseny – fogalmazott –, hiszen sokaknak izgalmasabbnak tűnik egy mindfulness vagy jóga tréning, mint a vallás.
Ugyanakkor az egyház üzenete 2000 éve változatlan, Jézus lenyűgöző és hiteles kommunikátor, az apostolok munkaköri leírásába tartozott a kommunikáció, és erre való a szószék is.
Már van jó példa a sikeres közösségi kommunikációra is, Benedek pápa személyében, akitől Ferenc pápa „csak” átvette a stafétát. Neki jelenleg 42 millió követője van, de a számoknál is fontosabb, hogy ezeken az online csatornákon a nem hívőkkel is kommunikál.
Az ügyvezető szerint a bakonybéli monostor kommunikációs kampányának célja az volt, hogy betekintést adjanak a testvérek életébe – nemcsak a mindennapi életükbe, hanem megmutatni a krízishelyzethez, a halálhoz, a szexualitáshoz való viszonyukat is; bemutatni az egyéniségeket, és eljuttatni mindezt minél több fogadókész félhez.
Ennek eszközei a szerzetesekkel készített mélyinterjúk. Szelim a Facebook pontos mérhetőségéről és a kampány sikeréről számolt be: 2500 követőtől eljutottak 26 000 fő elérésig. Megmutatta továbbá, hogy milyen üzeneteik vannak a számok mögött: „bízz a közösség erejében” (Günter testvér vallomására érkező pozitív reakciók), „merj kinyúlni a követőkhöz” (János testvér rendszeresen válaszol a Facebookon felmerülő kérdésekre), „érdemes átvinni a beszélgetést offline” (Illés testvér kávéházi beszélgetésre hívta a vele online vitatkozókat), „ne feledkezzünk meg a mindennapi kihívásokról” (Izsák atya vallomása a kiégésen való felülemelkedésről). Az előadók szerint a kampány sikerének köszönhető a sajtó nagy érdeklődése, további céljuk pedig az ottani vendéglátás és a helyi termékek népszerűsítése.
Lelki tartalom és üzlet összeegyeztethető tehát – összegezték.
*
A következő előadó egy meglepő témájú és izgalmas előadással érkezett. Incze Nikoletta, a CSPI Magyarország (Politikai Iszlám Tanulmányok Központja) képviseletében arról beszélt, hogy miért fontos megismernünk az iszlámot, és miért nem vallásként, hanem politikai jelenségként kell tekintenünk rá.
Az előadó szerint a politikai iszlám megismerésének öt kulcsa van:
Hitelesség, tudás. Az iszlámról általában csak másodlagos véleményekből hallunk, miközben nagyon fontos lenne hiteles forrásból tájékozódnunk – ez pedig kizárólag a Trilógia: a Korán, a Szíra (Mohamed életrajza) és a Hadisz (feljegyzések Mohamed személyéről és tanításáról). Az előadó ismertette: a CSPI doktrinális módszere a statisztika, az objektív, racionális és kritikai gondolkodás, amely tudományosan mérhető megközelítést, tehát tényeket, és nem véleményeket jelent. Egy példa: a Korán szövegének mindössze öt százalékában jelennek meg a nők a férfiakkal egyenrangúként, és kizárólag az anyaszerepre vonatkozón.
Káfírok. Ez a kifejezés mindenkire vonatkozik, aki nem ismeri el, hogy Allah az egyetlen Isten, és Mohamed az egyetlen próféta. Ezt tehát hívő embereknek lehetetlen teljesíteniük, így a gyaurhoz hasonló káfír kifejezés a zsidókra és a keresztényekre is vonatkozik. A Korán–Szíra–Hadisz trilógia 51 százaléka velük foglalkozik, ismertetve, hogy őket be lehet csapni, ki lehet gúnyolni, rabszolgává lehet tenni, vagy akár megkínozni vagy megölni, de például barátnak fogadni őket nem lehet.
Politikai iszlám. Ahhoz, hogy megértsük az iszlámot, meg kell értenünk Mohamed életét. Az ő sikerének titka éppen az, hogy nem vallásként tekintett az iszlámra, hanem politikai tényezőként; hozzá kötődik a dzsihád, ami erőszakos politizálást (pénzt, fegyvert, ideológiát) jelent Allah védelmében. Az iszlám 1400 éve töretlen sikerének titka a komplex életmód, az élet minden területére kiterjedő saría, amelynek alapja az említett Trilógia. A saríában nincs vallás-, szólás-, vélemény- és művészeti szabadság, nincs női egyenjogúság, egyenlőség, aranyszabály, és nincs demokrácia; a nem muszlimok alsóbbrendűek, alacsonyabb társadalmi és erkölcsi státuszúak (az előadó közlése szerint Angliában egyes helyeken a családjogban már érvényesül is a saría).
Kettősség. A Trilógiát a dualisztikus logika, az ellentmondások jellemzik, így benne két egymásnak ellenmondó tény egyszerre lehet igaz, amelyet az ún. abrogáció old fel, amely szerint a frissebb üzenet erősebb a korábbinál, de azt nem érvényteleníti, különben Mohamed nem lehetne tökéletes, nem alkothatott volna tökéletest. Az előadó idézte Mohamed utolsó, keresztényekre és a zsidókra vonatkozó szavait: „harcoljatok a könyvek népei ellen”.
Behódolás. Három különböző ideológiai nézőpont van, amely a 800 zsidó lefejezésének története kapcsán így értelmezhető: a muszlim álláspont szerint ez egy diadalittas cselekedet, a káfír szerint ez népirtás, aminek nem szabad megismétlődnie, az ún. apologéta (hitvédő) szerint pedig történt már ilyen, sőt, volt már rosszabb is. Az előadó szerint mindebből egyértelműen következik, hogy a keresztény–zsidó és a muszlim nézőpont összeegyeztethetetlen, Allah nem egyenlő Istennel, sőt, nagyon kevés közös pontjuk van.
A migráció és az iszlamizáció kapcsán az előadó ismertette a tapasztalatot: a lakosság 10 százaléka már képes megváltoztatni a társadalmi fejlődés irányát, és kb. 100 év kell ahhoz, hogy egy nép behódoljon az iszlámnak.
Szerinte Franciaországban 10–15 év múlva már visszafordíthatatlan lesz a folyamat. Magyarország egyelőre elszigetelte magát a jelenségtől, de erős politikai és társadalmi akarat kell ennek fenntartásához.
És hogyan viszonyuljunk mindehhez? Erősítsük saját értékeinket és identitásunkat, védjük meg a jogrendszerünket, és ne engedjük meg a párhuzamos jogok gyakorlását. Védekezzünk e kettőség ellen tudással, a behódolás ellen szabadsággal. Az előadó végkövetkeztetése: van lehetőség az erőszakmentes ideológiai hadviselésre, de azt csak alapos felkészültséggel lehet és kell megtenni.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>