Mit ünnepelnek május 1-jén más országokban? – A gyöngyvirág és a hawaii virágfüzér ünnepe, na meg a törvény napja

Gyöngyvirág: boldogság és szerencse

Franciaországban május első napján – a munka ünnepe mellett, amely természetesen ott is szabadnap – a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet) tartják. Ennek eredetéhez több legenda is kötődik, az egyik szerint csaknem öt évszázaddal ezelőtt egy francia lovag szerencsét hozó – más források szerint a lovagi küldetése sikerét jelző – gyöngyvirágszálat adott át IX. Károly királynak, akit a kicsi, fehér, harangformájú virág lenyűgözött. Attól kezdve a király maga is előszeretettel ajándékozta ezt a királyi udvar hölgyeinek, sőt be is vezette a gyöngyvirág napját, amelyet 1561. május 1. óta – de különösen a huszadik század elejétől – az egész ország együtt ünnepel.

Ezen a napon bárki árusíthat gyöngyvirágot, aki pedig olyat kap belőle, amelyen 13 kis virágharang csüng, azt a sors a hiedelem szerint a tenyerén hordozza majd.

Aki nem ennyire „kitüntetett”, a hagyomány értelmében egy esztendőn át annak is szerencséje lesz, ha május elsején valakitől egy csokor gyöngyvirágot kap, ami arrafelé a boldogság szimbóluma is. Franciaországban becslések alapján 50 millió szál talál belőle gazdára május elsején. Egy másik legenda szerint ez a nap a 15. században a franciáknál még a szerelem ünnepe volt, amikor a nemes urak és hölgyek erdei kirándulásra indultak, ahol növénydíszeket gyűjtöttek otthonuk feldíszítéséhez. Egy kivágott és feldíszített fát a házuk elé is kiállítottak, ahogy évszázadok óta Magyarországon is a májusfát.

Lei: az örök érzések füzére

A Hawaii-szigeteken a „May Day” 1929 óta egyben Lei Day is. A lei a klasszikus hawaii, nyakba akasztott virágfüzér neve, amelyet – mint a helyiek büszkeségének és vendégszeretetének jelképét – lassan száz éve hagyományosan május elsején meg is ünnepelnek. Felvonulásokat, fesztiválokat, táncos programokat tartanak, színdarabokat adnak elő, lakomákat csapnak ilyenkor, és szigetenként, sőt iskolánként is lei napi királyt és királynőt választanak. Az emberek virágfüzéreket ajándékoznak egymásnak, hiszen a lei nap a hawaii kultúra ünnepe is. Minden szigetnek megvan a színe és a virága: Hawaii „nagy szigetének” például a piros és a lehua, Mauinak a rózsaszín és a lokelani, Oahunak a sárga és az ilima, Molokainak a zöld és a kukui. Niihau szigetének „virága” pedig a pupu nevű kagyló. A virágfüzéreket is megversenyeztetik, a legszebbnek választottat kiállítják. Előadások is hallhatók a lei szimbolikájáról, például, hogy miben különböznek a köszönést, búcsút vagy házasságot jelképező füzérek. Leit más különleges alkalmakkor, többek között ballagásra, születésnapra is ajándékoznak.

A hagyományt a Tahitiról átvitorlázott polinéz utasok vitték valaha Hawaiira, és a sok különböző füzér a népek megkülönböztetésére is szolgált.

 A füzérhez egy sor íratlan szabály tartozik, például: nem illik levenni annak a közelében, akitől kaptuk, a visszautasítása pedig pláne tiszteletlenségnek számít. A lei Hawaiin az aloha kifejezés megtestesülése is, épp ezért értelmezhető többféleképpen, ahogy az aloha is jelenthet alkalomtól függően üdvözlést, szeretetet, reményt, örömöt és még sok mindent. Azt mondják, hogy bár a virágfüzér csak egy ideig, az általa közvetített gondolat, érzés örökké tart.

Fotó: Daniel Ramirez/Flickr

Hogy a jogállamiság is virágozzék

Ha már kellőképp „illatozunk”, de még arra is kíváncsiak vagyunk, mi mindent ünnepelnek az USA további államaiban május elsején – az iskolaigazgatók napján, az iskolabuszsofőrök napján, a csokoládéparfé napján és a Charles Perrault-meséből ismert Lúdanyó napján túl, mert ezek is valós, csak épp nem túl régi tradíciók –, akkor ugorjunk vissza az időben 1958-ba!

Dwight D. Eisenhower elnök ugyanis ekkor nyilvánította május elsejét az Egyesült Államokban a jog/törvény napjává.

A Law Day, mint a jog törvénybe foglalt, de nem hivatalos „nemzeti ünnepe”, eredetileg Charles S. Rhyne-nak, Eisenhower jogi tanácsadójának ötlete volt, aki 1957–1958 között az Amerikai Ügyvédi Kamara elnökeként dolgozott. Kihirdetése után három évvel ezt az ünnepet azzal az indokolással törvénybe is iktatták, hogy a civilizáció, „amennyiben túl akar élni”, az erő és a törvény közül utóbbit, azaz a jogállamiságot kell, hogy válassza. A Föld napjához hasonlóan ez sem lett végül állami ünnep, ám kiemelt programokat, vitákat, jogi diskurzusokat, oktatásokat tartanak ezen a napon USA-szerte.