Mesterjátszma – egy izgalmas film, amely egy 1956-os vonaton játszódik

Lassan természetesnek vesszük, hogy Tóth Barnabás kiváló rövid- és nagyjátékfilmeket alkot, amelyek az emberi élet legfontosabb értékeiről mesélnek. Az Akik maradtak című csodálatos, Oscar-díj közelébe jutó filmje után egy lebilincselő pszichothrillerrel, a Mesterjátszmával örvendeztette meg a mozinézőket. Nem is könnyű eldönteni, hogy művészfilmmel vagy magas színvonalú közönségfilmmel van-e dolgunk – számomra találóbb meghatározás a művészi mélységű, széles közönség számára élményt nyújtó film.  

Mesterjátszma film

Hajduk Károly „duplán” a Mesterjátszma c. filmben - Kép: Juno11

Fiatal pár szökik egy bőrönddel és egy nagy sakktáblával a romos Budapest utcáin a pályaudvarig, hogy elérjék a nyugatra induló utolsó vonatot. Útközben majdnem lelövi őket egy orosz géppuskás. Elérik a vonatot, amelyre sokan szeretnének felszállni, de nem mindenki jut fel. Egy fegyveres embercsempész banda irányítja a menekülni vágyókat, akiknek sok pénzt kell fizetniük valutában a jegyekért. A párnak csak egy jegyre van pénze, de a leleményes srác (István, akit Váradi Gergely alakít) élete kockáztatásával eléri, hogy szerelme, Márta (Varga-Járó Sára) és ő is feljusson.

A vasúti kocsikban utazó tömeg a magyar társadalom különféle helyzetű csoportjait képviseli, akiket a jólétre és a szabadabb életre vágyakozás köt össze. A lelküket uraló félelmüket egyetlen figyelmeztetés tudja egy pillanat alatt agresszióvá változtatni: „Vigyázzatok, ez ávós!” Ez a kiáltás el is hangzik, nem is egyszer, mert a jólét felé szökni vágyó utasok közé beszivárogtak azok is, akik a félelemre épülő társadalom fenntartói, akik számára a bosszú egyenlő a létfenntartással.

 

Kép
Mesterjátszma film

Varga-Járó Sára a Mesterjátszma c. filmben - Kép: Szilágyi Lenke

A két fiatal – miközben veszélyes helyzetek sorát éli át – azt tapasztalja, hogy szinte senki se teljesen az, akinek látszik, éber gyanakvásuk mellett mégis szükséges bízniuk az emberekben. Mi, nézők pedig végigizguljuk, amint pörgős események során kibomlik előttünk a film öt főszereplőjének titkolt múltja, tetteik mozgatórugói. Elsősorban a „B” néven emlegetett katolikus pap (Hajduk Károly), sorsát ismerjük meg, akinek börtönbe vetését és vallatását, valamint fejben sakkozó zsenivé válását láthatjuk a film cselekményének másik idősíkján. 

A rendező a kommunisták által hosszasan kínzott és fogságban tartott Mindszenty József bíboros emlékiratait használta fel a pap sorsának hiteles ábrázolásához, az ő sorai ihlették „B” gondolatait és a kihallgatások bizonyos mondatait is. 

A sokszereplős utazós jelenetek dialógusai gördülékenyek, természetesek. Érdekes háttér, hogy megírásukban a Momentán Társulattal folytatott közös munka segítette Tóth Barnát: az egyes karaktereket eljátszva improvizációs helyzetgyakorlatokat végeztek, és a rendező-forgatókönyvíró ezeket beépítette a történetbe. 

 

Kép
Mesterjátszma film

Részlet a filmből - Kép: Juno11

 A film szimbólumrendszere sokrétű, de ez egy percig sem megy a fordulatos történet rovására. Valójában minden néző annyit bont ki magának (vagy lát bele) a filmben feltűnő jelképekbe, amennyit műveltsége, világnézete enged vagy előhív. A katolikus egyház 20. századi történetét ismerőknek „B” kerek szemüveges arca óhatatlanul felidézi több mártír pap arcát, például a magyar Brenner Jánosét vagy a lengyel Maximilian Kolbéét, de még Salkaházi Sára jellegzetes arcképe is felvillanhat. A vonat végében elrejtett egyházi kincs, amelyet elszánt sóvárgással és dühvel próbálnak megszerezni a kommunista világrend építői, szintén messze vivő jelképes értelmezést indíthat el, különösen a film befejezésének ismeretében. 

A sakkjátszma pedig számos művészi alkotásban a szellemi harc, a jó és rossz küzdelmének szimbóluma – ebben a filmben is kulcsfontosságú epizód és a pszichológiai hadviselésnek is eszköze. 

(Köztudott, hogy a Mesterjátszma története Stefan Zweig Sakknovellájának újragondolása. Bizonyára hozzájárul majd a film sikere, hogy ezt a kevéssé ismert művet többen elolvassák.) Ez a kis felsorolás csak töredékét villantja fel a film lehetséges jelentésrétegeinek, amelyeket ugyanakkor fizikailag is valóságos közelségbe hoztak és korhűvé tettek a kiváló díszletek és jelmezek (Hujber Balázs díszlettervező és Szlávik Júlia jelmeztervező munkái, amelyekhez ’50-es évekbeli fotókat használtak mintaként). Megépítettek díszletként egy egész és két fél vasúti kocsit, és valódi korabeli kocsikból kölcsönözték az üléseket, a kilincseket, a vészfékeket és az egyéb kiegészítőket. A sakkjelenetek hitelességét sakkmester biztosította, és a filmben sakkozó Hajduk Károly, Mácsai Pál és Varga-Járó Sára nemcsak a sakkozók kéztartását, viselkedését lesték el, hanem a játszmák lépéseit is megtanulták. 

 

Kép
Mesterjátszma film

Jelenet a filmből - Kép: Juno11

A színészválasztás egyébként szintén a film erőssége. Hajduk Károly játékának mélységét mindenki ismeri, aki látta az Akik maradtak című filmet. Varga-Járó Sára a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójaként kapta meg Mártát, élete első film- és egyben főszerepét. Emberileg Márta képviseli az egyértelműséget, tiszta értékrendet és empatikus kapcsolódást a szereplők között. Váradi Gergely szerepe kissé hasonlít A besúgó c. filmsorozat főszerepéhez, és mint ahogy ott is, úgy itt is színvonalas alakítást nyújtott. Mácsai Pálnál lehetetlen lett volna ideálisabb Czentovicsot találni. Tudjuk, hogy kiváló a sármos úriember-szerepben, itt ez mesterien kiegészül ördögi vonásokkal. Péterfy Bori is jó választás volt a boszorkányosan veszélyes „Piros” szerepére. Az örmény származású David Yengibarian akcentusa, szúrós tekintete, robusztus alakja olyan félelmetes személyiséggé teszi a Vasutast, hogy nem csodálnám, ha rémálmaimban előjönne. 

 

Kép
Mesterjátszma film

Váradi Gergely és Péterfy Bori a Mesterjátszma c. filmben - Kép: Juno11

Másik Szőke András operatőrrel már együtt készítette a rendező az Oscar-shortlistig jutó Susotázs című rövidfilmet is. A Mesterjátszma képi világához Edward Hopper festményeiből is merítettek, illetve Rembrandt fénykezelése ihlette a sötét, homogén háttérből felderengő, szemből vagy felülről megvilágított arcokat. A feszes ritmusú vágás és a kissé pszichedelikus zene segít megteremteni és fenntartani a filmnézőkben a feszültséget. A rendező alkotótársa felesége, Lisztes Linda. A forgatókönyv részleteitől kezdve a látványvilág elemein át – ilyenek például „B” kenyérből formázott börtönbeli sakkfigurái – egészen a vágásig beleteszi szívét-lelkét-tudását Tóth Barnabás műveibe. 

 

Igazi ajándék ez a film: egyszerre izgalom, kikapcsolódás és feltöltődés. Egyszer sem éreztem úgy, hogy ki kellene szállnom ebből a vonatból, amely a szebb, szabadabb élet felé vágyó emberekkel – és ellenfeleikkel – van tele. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti