A jó filmek testünket és lelkünket is gyógyíthatják – Nézzük együtt!
A filmek tükröt tartanak elénk, amelybe belepillantva más nézőpontból is ráláthatunk a problémáinkra, és – a szereplőkkel, történetekkel azonosulva, fogódzóra lelve – felülemelkedhetünk a sajátjainkon. Nem véletlen, hogy a képző- és zeneművészeti alkotások mellett a lélek szakemberei a filmekben rejlő terápiás lehetőségekre is felfigyeltek, és egyre szélesebb körben alkalmazzák azokat.
Jóval több is lehet, mint hobbi vagy puszta szórakozás: bizonyos fajta filmművészeti alkotások jótékony hatást is gyakorolhatnak a testi-lelki egészségünkre. Egy film akár a valóság szimulációjaként is felfogható, azt pedig, hogy ezen belül melyik műfaj mellett tesszük le a voksunkat – és hogy az milyen befolyással van ránk –, több tényező is alakítja: például egyéni viszonyulásunk a világhoz vagy a múltbeli tapasztalataink, de ugyanígy bizonyos pszichés tényezők és a nemi különbségek is.
A képernyőn, mozivásznon „dramatizált” valóság köszön vissza, ám a filmek megküzdési módokat, túlélési stratégiákat, párkapcsolati sémákat, ok-okozati összefüggéseket mutathatnak fel számunkra. Hogy mennyi mindent taníthatnak, arra jó példa a Képmás magazinban évek óta futó, Filmek pszichológusszemmel című sorozat.
Olyan példákat adnak, amelyeket a saját életünkre lefordítva, a magunk szükségleteihez igazítva megpróbálhatunk beépíteni a mindennapjainkba. Úgy, hogy mások élettörténetét látva, nehézségeit megkönnyezve, botladozásain kacagva távolabbról és egy egészen más megközelítésből tekinthetünk a saját életünkre, a kapcsolatainkra – hogy aztán fogódzóra lelve felül tudjunk emelkedni a problémáinkon. Hogy egy film milyen módon képes hatást gyakorolni ránk, azt az alábbiakban néhány példán keresztül mutatjuk be – természetesen a teljesség igénye nélkül.
Javíthatnak a hangulatunkon, felemelnek
A filmnézés pozitív hatással lehet a szorongásra. Egy megfelelő film sokat javíthat a hangulatunkon: egy 2016-os tanulmány, amely munkanélküliek körében végzett felmérések alapján készült, arra a megállapításra jutott, hogy a szabadidős tevékenységek, köztük a filmnézés nyújtotta élvezet hangulatjavító lehet, és csökkentheti a depresszió tüneteit.
Egy jó vígjáték a stressz-szintet is lejjebb viheti: a nevetés mérsékelheti a szervezetben a stresszért felelős hormonok, például a kortizol és az adrenalin szintjét.
Az sem baj, ha épp nem vagyunk hahotázó hangulatban, inkább egy drámát választunk és az előtt pityergünk, már ezzel is segítünk magunkon: egy 2020-as tanulmány szerint a sírás is csökkentheti a kortizolszintet a vérben.
Személyes nagy kedvencem a 2015-ben bemutatott Ha Isten úgy akarja című olasz film. Bár ezt az alkotást vígjátékként definiálják, mélyebb rétege összetett jelentéstartalmat, példázatos mondanivalót is hordoz. Amellett, hogy könnyesre nevethetjük magunkat a humoros jelenetek sokaságán, a film az emberi kapcsolatok mélyrétegeibe hatol, és olyan tanításokat is megfogalmaz, mint például, hogy meg kell próbálnunk meghallani a másikat, még akkor is, ha látszólag szöges ellentétben álló értékrendet, véleményt képvisel.
A cselekmény főszereplője egy család, amelynek feje, az ateista Tommaso elismert, tekintélyes szívsebész, akit tisztelet és elismerés övez a munkahelyén. Amikor a fia kiböki, hogy az orvosi egyetem helyett – ahová édesapja szánná – a papi pályát fontolgatja, Tommaso nagyon kiborul, majd elhatározza, hogy felgöngyölíti, mi állhat az irányváltás hátterében. Így találkozik össze fia mentorával, Pietro atyával, akit ellenségként kezel, mert szerinte ő „csavarta el” a gyermeke fejét. A komikus helyzetek, jelenetek sokasága mellett felemelően tanulságos a befejezés, aminek üzenete a maga szomorúságában is örömteli mondanivalóvá teljesedik ki.
Egy online filmnézés is ellazíthat, kikapcsolhat
Az élvezetes szórakozás feltölt, pihentet és kikapcsolódást nyújt: ilyen lehet egy online film megnézése is, ha megfelelő filmet választunk. Sok jó film ingyen is megtekinthető a világhálón. Fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a filmnézésben bármi is megzavarjon: hogy például a telefonunk vagy egyéb digitális eszközeink vegyék át az uralmat felettünk. Ha nehezen szakadunk ki a napi munkából, az üzeneteink olvasgatásából vagy egyszerűen a közösségi média görgetéséből, segíthet, ha egy másik szobában letesszük a kütyüinket, így a filmre is jobban tudunk majd figyelni. Könnyen lehet, hogy pont egy romantikus vígjátékra vagy musicalre lenne szükségünk ahhoz, hogy önfeledten el tudjunk lazulni egy hosszú és fárasztó nap után.
Ne ódzkodjunk a régi filmektől se, mert kincseket lelhetünk közöttük!
Bár nem mai alkotás, a kikapcsolódásra véleményem szerint tökéletesen megfelel például az 1954-ben bemutatott Kopogd le a fán című romantikus kémfilm-komédia.
Egyetemes, korszakokon, sőt életkorokon átívelő, szórakoztató jellegét számomra mi sem példázza jobban, mint hogy a kamasz fiammal is többször megnéztük már – akinek szintén ez az egyik kedvence. A film egyik nagyon vicces, félreértelmezésből fakadó mondata, a „Minden nagyon Gromek!” pedig igen népszerű szállóigévé vált a családunkban.
Önvizsgálatra késztet a mély mondanivaló
A nehéz témákat feldolgozó filmek elgondolkodtatnak, mindemellett ön-, de ugyanígy kulturális és társadalmi reflexióra is sarkallhatnak. Ezt a komplexitást testesíti meg például a Holt költők társasága című film, amely azt a problémakört járja körül, hogyan lehetünk egyéniségek úgy, hogy közben másoknak is meg kellene felelnünk. Tiniként pedig különösen nehéz válaszokat találni a „ki az életünk kapitánya” dilemmára. Ehhez viszont az is hozzátartozik, hogy ha a kamasz életéből hiányzik a szerető és elfogadó, egyúttal határokat is szabó szülői háttér, nagyon könnyen kicsúszhat a lába alól a talaj.
Terápiás szerepe is lehet a filmeknek
A képzőművészeti, zenei vagy irodalmi művészetterápiás eszközökhöz képest a filmek terápiás alkalmazása friss terület. Módszere a biblioterápiából ered, amely során szépirodalmi művek cselekményét és szimbólumait értelmezik az egyéni életút és az aktuális elakadások szemszögéből. A filmterápia jellemzően csoportterápiás módszerekkel dolgoz fel egy-egy adott témához köthető filmet.
Az érintettek közösen tekintik meg a filmet, s egy olyan kollektív élményben részesülnek, ami mély hatást gyakorolhat az érzelmeikre és a gondolatainkra.
Más világokba pillanthatnak be: a képernyő, mint egyfajta szimbolikus tükör, új perspektívákat mutathat fel. Ennek köszönhetően azt is érezhetik, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal. A filmterápia ezt a hatást használja fel a gyógyulás katalizátoraként: míg egyesek lehet, hogy azonosulnak a szereplőkkel, mások egészen másként élik meg az adott filmet. Ezt az információt be lehet vinni a terápiás ülésbe, és felhasználni a kliens belső világának feltárására.
S hogy milyen filmek lehetnek alkalmasak a terápiára? Lényegében nincs olyan, hogy jó vagy rossz választás: bármelyik film alkalmas lehet a filmterápiára, amiről úgy érezzük, megérint minket, amihez kapcsolódni tudunk. Legyen az egy népszerű sorozat vagy egy elgondolkodtató, összetettebb alkotás.
Felhasznált irodalom:
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Mi történik velünk egy krízis után? – A „Stu atya” című filmről pszichológusszemmel
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
