Ezért adj babát, kisautót a gyerek kezébe tablet helyett! – kutatás bizonyítja a babázás jótékony hatását
Azt eddig is tudtuk, hogy a játék csodákra képes, ha gyermekek fejlesztéséről van szó. A tudósok Jean Piaget svájci pszichológus kognitív fejlődési elméletének publikálása óta úgy gondolják, hogy a játék pozitív hatással van a gyerekek szociális készségeire és kreativitására, de ezt az agy szintjén eddig soha nem sikerült tudományosan bizonyítani. Egy több éven átívelő kutatás azonban agyi képalkotás segítségével tudományosan is alátámasztotta Piaget elméletét.
Bebizonyosodott: a játék fejleszti az empátiát
Mostanáig nagyon keveset tudtunk arról, hogyan működik az agy játék közben, mert az agyműködést vizsgáló eszközökhöz arra volt szükség, hogy a vizsgált személy teljesen mozdulatlanul üljön egy zárt térben. Szerencsére egy új technológiát – az fNIRS (funkcionális közeli infravörös spektroszkópia) módszert – arra fejlesztettek ki, hogy a gyerekek agyműködését szabad mozgás közben is vizsgálni tudja. A Cardiff University kutatásában gyerekeket hívtak fel arra, hogy játszanak úgy, mint otthon (szabadon, instrukciók nélkül), miközben az fNIRS technológia segítségével mérték az agyműködésüket. A játékidőt részekre osztották, különféle játékokkal. Fél órát játszottak babákkal, és fél órát tableten. A babázás során kiegészítőkkel (pl. házikó, mentőautó) is játszottak, míg a tableten két különböző játékot próbálhattak ki. Mind babázás, mind tabletezés közben a vizsgált gyerekek hol játszótárssal, hol egyedül játszottak.
A gyerekek az egész foglalkozás alatt egy úgynevezett fNIRS sapkát hordtak (ami egy úszósapkához hasonlít), így az agyműködésüket mindkét típusú játék során mérni tudták.
A kutatás kimutatta, hogy a babázás a szociális információ feldolgozásáért, például az empátiáért felelős agyi régiót aktiválja, ami lehetővé teszi, hogy a gyerekek gyakorolják és használják ezeket a készségeket akkor is, amikor egyedül játszanak.
Ám míg az egyszemélyes játék alkalmával az agy érintett régiója ugyanolyan aktív volt, mint amikor társat is kaptak a gyerekek, addig az önálló tabletes játék során ez az aktivitás jóval alacsonyabbnak bizonyult, még ha a játékok jelentős részben kreatív elemeket is tartalmaztak.
A Barbie és a Cardiff University 2019-ben indult közös kutatásának első szakaszában dr. Sarah Gerson, a Cardiff University kutatója és csapata elsőként mutatta ki képalkotó eljárással a babázás gyerekek agyára gyakorolt hatását. A kutatás során összesen 33 négy és nyolc év közötti gyerek agyi tevékenységét figyelték meg babázás közben. A vizsgálat szerint az agy társasinformáció-feldolgozásért, így például az empátiáért is felelős része akkor is működésbe lépett, amikor a gyerekek nem a társaikkal, hanem egyedül játszottak.
„Ez egy teljesen új felfedezés. A problémamegoldó vagy építő játékokkal szemben a babázás arra ösztönzi a gyerekeket, hogy megteremtsék a saját képzeletbeli világukat, és más emberekről, a velük való interakcióról gondolkozzanak. Az általunk mért agyi aktivitás arra utal, hogy a babákkal való játék segít begyakorolni a később oly fontos szociális készségeket. Ráadásul úgy gondoljuk, hogy ez a világon mindenütt így van, mivel az agy empátiáért és társas készségekért felelős részét hat kontinens számos kutatása egybehangzóan ugyanitt azonosítja” – mondta dr. Gerson.
Babákkal a jobb kommunikációért
A kutatás második szakaszában a kutatók a játék közbeni kommunikáció fejlődést támogató hatását vizsgálták. Kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik babázással töltötték az idejüket, jelentősen többet beszéltek mások érzéseiről és gondolatairól, mint azok, akik a kutatás ideje alatt tableten játszottak.
„Amikor a gyerekek babázás közben különféle helyzeteket játszanak el, gyakran hangosan kimondva fogalmazzák meg az egyes szereplők érzéseit és gondolatait. Az ilyen – játék során elképzelt – érzések meghallgatása, valamint ezek átélése és a kitalált szereplőhöz kapcsolása segít fejleszteni a mások belső érzésvilágát érintő kommunikációt, hosszú távon pedig az empatikus és szociális készségeket” – mondta dr. Sarah Gerson, a kutatócsoport vezetője.
„Ezek a készségek a gyerekek számára nemcsak az új barátságok kialakítása és fenntartása során lehetnek hasznosak, hanem a szüleiktől és tanáraiktól való tanulást is megkönnyíthetik.”
A játék kommunikációs híd a szülő és gyermeke között
A kutatási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy a játék „híd” lehet a gyermek és a szülő közötti kommunikációban. Ha a szülő odafigyel gyermeke játékára, abból rengeteg hasznos infomációhoz juthat: ahogy a gyerek játszik, az rávilágíthat olyan eseményekre, amelyekről nem tud – vagy nem akar – beszélni, ám frusztrálja, félelemmel, szorongással tölti el. Ha a gyerek negatív élménnyel tér haza az oviból, nem biztos, hogy meg tudja fogalmazni a történteket, a babázás azonban segít, hogy ezeket az élményeket újrajátssza, és ezáltal feldolgozza, lezárja.
Ugyanakkor a játékból a szülő számára is fény derülhet arra, hogy valami történt aznap az oviban. A játék egy közös nyelv, híd a szülő és a gyerek között; főként kiskorban, amikor a nyelvi készségeik még nem olyan fejlettek, hogy meg tudjanak fogalmazni érzéseket, élményeket. Ezért is fontos, hogy figyeljünk arra, mivel és hogyan játszik a gyermekünk.
A babázás az autista gyerekeknél is működik
A kutatás legújabb, harmadik szakaszában olyan gyerekeket is bevontak a megfigyelésbe, akiknél autizmusra utaló viselkedésformákat észleltek, vagy nehezen kommunikálnak másokkal és beilleszkedési problémákkal küzdenek.
„Tanulmányunk kimutatja, hogy a babákkal való játék ösztönző lehet a gyermekek szociális feldolgozási folyamataira nézve, függetlenül az idegrendszeri fejlődési típusuktól. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a gyermekek hatékonyan képesek használni a babajátékot a szociális forgatókönyvek gyakorlására és a szociális készségek, például az empátia fejlesztésére, még abban az esetben is, ha az adott gyermeknél az autizmussal általában összefüggésbe hozott idegrendszeri különbségekre (neurodivergens) jellemző vonások figyelhetők meg” – fejtette ki dr. Sarah Gerson.
Babázó gyerekből sikeres felnőtt
„A gyerekkor jó játékai, például a babázás vagy a mesehallgatás fejlesztik a képzelőerőt, a társas érzelmi készségeket, így az empátiát. A szituációs játékok, szerepek eljátszása a babákkal lehetőséget adhat a gyerekek számára, hogy a saját életükben zajló társas élményeket újra átgondolják, feldolgozzák, valamint megélhessék és megérthessék a szereplők szempontjait.
A fejlettebb szociális érzékenység és a társas élet információinak részletgazdagabb feldolgozása mélyebb megértést, jobb konfliktustűrést, konfliktuskezelést eredményezhet.
Az ilyen gyerekek elfogadóbbak a többiekkel, segítőkészebbek és képesek mások érdekeit is képviselni, például egy iskolai helyzetben, amikor meg kell védeniük egy társukat mások zaklatásával szemben” – mondta a kutatás megállapításai kapcsán dr. Belső Nóra pszichiáter szakorvos.
Források:
Kutatások:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnhum.2020.560176/full
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/desc.13163
https://shop.mattel.com/pages/barbie-benefits-of-play
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Meghackelt mackó, kémkedő baba: hogyan szűrhetjük ki a nem biztonságos okosjátékokat ajándékvásárláskor?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
