Tökéletlenül varázslatos képek, kiélezett figyelem – Újjászületik az analóg fotózás?
Megbízható becslések szerint 2022-ben 1,5 billió fénykép fog készülni világszerte. Mivel az ellőhető fotók száma végtelen, mindenről több képet készítünk, „hátha az első nem lett jó”. Nem így gondolkodik azonban az, aki analóg gépet használ: csupán meghatározott számú képkocka áll a rendelkezésére, így kétszer meg kell gondolnia, hogy mit fényképez le. De miért lehet népszerű ma is ez a – bizonyos nézőpontból – elmaradott technika? Kívülállóként talán nehéz megérteni, de nagyon sok szerethető tulajdonsága van a módszernek.
Az analóg fényképezés persze nem egyszerűsíthető le egyetlen technológiára, ám én nagyrészt a celluloidfilmes megoldást értem alatta: ez hozta el a fényképezés elterjedését, és ma is ez a legnépszerűbb analóg technika.
A témáról először Simonffy Péter filmes YouTube-videóiból hallottam bővebben, majd Nagy Sándor Zsolt, a Fotós sztorik blog készítője volt a segítségemre. Zsolt hároméves volt, amikor az első fényképeit elkészítette, ezekből többet a mai napig megőriztek a családi albumban. „Ma már egy 2-3 éves gyerek kezébe is odakerül a telefon, és sokat nyomkodja.”
„Nem hiszem, hogy úgy tekintenek majd az így készült fotókra 10-15 év múlva, hogy hm, fiam, ez volt életed első képe” – válaszolta a kérdésre, hogy szerinte a mai gyerekeknek is ilyen markáns élmény lesz-e az első néhány fényképük.
Nagy Sándor Zsolt szerint analóg fotózásnál a legfontosabb tényező a film. A legtöbb gépbe 35 mm-es kell, ezen belül azonban el kell dönteni, hogy milyen fényérzékenységű, valamint fekete-fehér vagy színes nyersanyagot akarunk. A filmek közti árkülönbség a minőségükből adódik. Érdemes olcsóbb filmmel kezdeni, mert régi gépeknél nagy a hibalehetőség. Az objektív felel a kép alaphangulatáért: lehet telefotó, nagylátószögű vagy normál objektívvel fotózott a kép. A gépváz tudása csak ez után következik a fontossági sorban. „Az ember megvásárolja a filmet, beteszi a gépbe, majd elkezd vele fotózni. Ha elfogyott a film, visszatekeri, és kiveszi a gépből – ismerteti Zsolt az alaplépéseket. – Ha nincs laborja, beadja valamelyikbe, ha van, akkor sötétben, hívófolyadékban előhívja, majd fixálja egy másik anyaggal, és hagyja száradni.” Ez után a tekercsen már látjuk, hogy milyen képek vannak (negatívban). Ekkor lehet analóg nagyítást végezni. Ezt laborban is megcsinálják, de megfelelő eszközökkel otthon is kivitelezhető. Ha ez kész, akkor látni igazán, hogy miként sikerültek a fotók. Nagyítás helyett szkennelni is lehet, ez laborban és otthon is elvégezhető, s így lehet digitális képet létrehozni.
Az interjú, valamint némi utánaolvasás után vettem filmet egy otthon talált Yashica fényképezőbe. Eddig sosem próbálkoztam filmes fotózással. Segítségemre volt, hogy gyakran fotóztam manuálisan, de azt hiszem, a rekeszérték és az exponálási idő állítgatását hamar meg lehet szeretni.
A legtöbb filmes gép használata egyébként nem bonyolultabb a modern, digitális eszközökénél, sőt – mivel kevesebb funkcióval rendelkeznek – még egyszerűbb is.
Az is kipróbálhatja ezt a technikát, aki ragaszkodik az automata fényképezőkhöz, az újabb filmes gépek között ilyen is akad szép számmal. Az ellőtt tekercset visszatekertem, és kivettem a gépből. Elvittem előhívatni, ám nem úgy sikerültek a képek, ahogy terveztem… De erről majd később.
Analóg újjászületés?
Bár úgy tűnik, hogy az analóg fényképezés a reneszánszát éli, ezt nehéz alátámasztani. Árulkodó, ha megnézzük az Analóg-Filmes Fotózás Facebook-csoportot, amelynek több mint 9 ezer tagja van. Összehasonlításképpen: a legnagyobb magyar fotós csoportok is csak 20-30 ezer tagot számlálnak, igaz, ebből több is létezik. Azért, hogy biztosabb lehessek a feltételezésemben, több fotóelőhívással foglalkozó cégtől is megkérdeztem, miként látják az analóg fotózás helyzetét. Két kisebb labortól kaptam választ, ezek megerősítették, hogy az analóg fotózás igen népszerű. Egyikük leírta, hogy az elmúlt időszakban minden évben többszörösére nőtt a vendégeik száma, a másik vállalkozás vezetője pedig szintén arról számolt be, hogy az utóbbi években újraéledt a filmes fényképezés. Bár ő a 2010-es éveket megelőző világválság hatásaira is felhívta a figyelmet, akkor ugyanis visszaesett az igény a fotóelőhívásra. Arra viszont nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy mi várható a következő években. Biztosan nehezítő körülmény lesz a nyersanyagok áremelkedése (ami már most is érezhető), de az elkövetkező időszakban sem várható az analóg technológia kiszorulása.
Kik és miért használják ma is az analóg fotózást?
Készítettem egy kérdőívet, mert érdekelt, miért szeretik sokan most is az analóg fotózást. Megosztottam az Analóg-Filmes Fotózás nevű Facebook-csoportban, s valamivel több mint kétszázan töltötték ki. Természetesen az eredmény nem reprezentatív (legfeljebb a csoport véleményét és szokásait tükrözi), de így is jó képet kaphatunk arról, hogy milyen szempontok mozgatják a fotósokat.
A kitöltők több mint 30 százaléka 18 és 25 év közötti volt, ezt követték – nem sokkal lemaradva – a 26-35 évesek, majd a 36 és 45 év közötti korosztály. A kitöltők majdnem 60 százaléka budapesti.
Talán annyira nem meglepő, hogy a csoporttagok nagy része digitális és analóg technológiát is használ, vannak viszont olyanok is, akik csak analóg módszerrel fotóznak. A kitöltők több mint fele analóg fényképezőn kezdett fényképezni.
A legtöbben laborban hívatják elő a negatívot, és be is szkenneltetik. Nagyítást is végeztetni egyébként jóval drágább. Sokan persze maguk végzik el ezt a munkát. Főleg a fiatalokra igaz, hogy csak analóg gépet használnak. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy ezek ára jóval alacsonyabb, így a fotózás kezdeti költségei kisebbek.
A tökéletlenebb kép is lehet szép és valóságközeli
Szerettem volna, ha mindenki megfogalmazza, miért fényképez analóg módszerrel. A válaszokat négy kategóriába soroltam. A legtöbben fontosnak tartják a fotózás folyamatát, a válaszok majdnem 70 százaléka utalt erre.
A kitöltők említették, hogy az analóg fényképezés lelassít és tudatosabb fényképezésre, nagyobb odafigyelésre ösztönöz.
„Ilyenkor kiélesedik minden érzékszervem, jobban figyelek az emberekre vagy más környezeti hatásokra. Olykor csak sétálok, figyelek, és egy expót se lövök el a frissen befűzött tekercsről” – fogalmazott az egyik kitöltő. A legtöbben az analóg fotózás varázsát emelték ki, ebbe beletartozik a film betöltése, az eszköz kezelése és a film előhívása. Sokan említették az is, hogy nem látják rögtön az elkészült képeket, és a várakozás izgalommal tölti el őket.
A másodig legnagyobb kategória a képek tulajdonságainak szeretete – a csoporttagok több mint 40 százaléka emelte ezt ki. Legtöbben a fotók különleges képi világát említették, ebbe beletartozhat a szemcsézettség, az árnyalatok és a személyesség is.
Fontos szempont volt a képek tökéletlensége.
A válaszadók majdnem negyede mondta, hogy kedveli a módszer technikai tulajdonságait. Írtak például arról, hogy analóg fotózás esetén fizikai-kémiai történések okozzák az eredményt. A fényérzékeny anyagra fotózás többek szerint közelebb áll a filozófiai értelemben vett valósághoz. Sokan kiemelték még a magas minőségű eszközöket és a film egyediségét.
Néhányaknak fontos, hogy manuális fotózásra alkalmas fényképezőgépet az analógok között olcsóbban találnak, mint a digitálisak piacán. Természetesen ez az állítás csak az indulásra vonatkozik, a film és az előhívás költségei miatt hamar megfordulhat a sorrend.
Az első analóg fotós kaland tanulságai
Visszatérve az első analóg kalandomra, az előhivatás után kiderült, hogy a tekercs üres volt. Egyetlen fényképet sem lőttem. Hamar egyértelművé vált, hogy nem jól fűztem be a filmet. Megpróbáltam még egyszer: vettem filmet, befűztem, és elkezdtem fényképezni. Bár nem hetekig fotóztam egy tekercs filmmel, hanem mindössze egy napig, így is éreztem azt, amit sokan leírtak a kérdőívben: sokkal lassabban, megfontoltabban fényképeztem, mint amikor digitális technikát használtam.
Az analóg gépet jó érzés fogni: érződik, hogy van benne anyag, a fotózás folyamata pedig nem bonyolult.
A beépített fénymérőnek hála a legtöbb képem nem lett túl- vagy alulexponált, a fókusszal azonban voltak problémák: nem mindig sikerült pontosan beállítani. Az elkészült képek hangulata magáért beszél. Egyszerű, laikus által készített fotók, mégis visszaadják a mással össze nem hasonlítható analóg hangulatot.
Kapcsolódó tartalom
Elveszett múlt a megtalált képeken – mit tegyünk a régi fotókkal?
Kapcsolódó tartalom
Ami az öröklétből megpillantható – Olasz Ferenc és a fotográfia mestersége
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
