„Nagyot álmodni, kicsiben kezdeni” – Női vállalkozások az arab világban

Napjainkban divatos kifejezés a reziliencia, azaz ellenállóképesség fogalma a társadalmi és gazdasági folyamatok leírásában is. Legújabb könyvemben a migrációval kapcsolatos kockázatok és ellenállóképességek vizsgálatát tűztem ki célul, jelen cikkemben pedig ezt a sokat hangoztatott és tágan értelmezett fogalmat világítom meg néhány példával az arab világ migrációs kibocsátóországaiból. Három kezdeményezést mutatok be, amelyek helyi problémákra keresik a helyi válaszokat, és amelyekben fiatal nők ötletgazdaként és megvalósítóként kulcsszerepet vállaltak.

női vállalkozások
Kép: Pexels / Cedric Fauntleroy

Az arab világban minden harmadik start-up női kézben van

Az arab fiatalok társadalmi nézeteit és gazdasági elvárásait feltérképező Arab Youth Survey szerint a 2020-as 25 százalékról 2021-re 40 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a társadalmukban a férfiakat több jog illeti meg, mint a nőket. Ezzel az attitűddel összhangban áll, hogy az arab nők több mint kétharmada, azaz 79 százaléka azt tapasztalja, hogy nincs perspektívája a munkaerőpiacon. Ugyanakkor az UNESCO adatai szerint az arab egyetemeken tanulók többsége nő, a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzésben pedig a diplomások 57 százalékát teszik ki a hölgyek, ami magasabb, mint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban hasonló képzésben részt vevők aránya.
Ennek ellenére csak minden ötödik nő tud a szakmájában elhelyezkedni. A Világbank szerint a 15 ország közül, ahol a legalacsonyabb a nők munkaerőpiaci részvétele, 13 az arab világban található.

A régió számos országában a korlátozó törvények hátrányos helyzetbe hozzák azokat a nőket, akik saját vállalkozást szeretnének indítani, ideértve a bankszámlanyitás vagy a tulajdonjog tilalmát, a férfikísérő nélküli korlátozott mozgásszabadságot vagy a családon kívüli férfiakkal való kapcsolattartás korlátozását.

Az OECD szerint a nők által vezetett vállalkozások átlagosan 23 százalékkal kevesebb pénzt kapnak, mint a férfiak által vezetett cégek, és 30 százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy pozitív mérlegük lesz. A kihívások sokasága és a strukturális hátrányok ellenére a női vállalkozók új és kreatív módszereket találnak a munkaerőpiaci érvényesülésre.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy az arab világban minden harmadik start-up vállalkozást nők alapítanak vagy vezetnek, ez magasabb arány, mint a Szilícium-völgyben. Mivel a technológia és az innováció még viszonylag új szakterület arrafelé, nem nehezedik rájuk a paternalista szemlélet öröksége, ezért vonzó ágazatok ezek a nők számára. Figyelembe véve, hogy az éghajlatváltozás és a politikai instabilitás okozta válságok aránytalanul súlyosan érintik a nőket, különösen fontosak azok a kezdeményezések és vállalkozások, amelyeket nők alapítottak és vezetnek. A következőkben három, társadalmilag is kiemelkedő jelentőségű női kezdeményezéssel ismerkedünk meg az észak-afrikai régióból.

A környezettudatosság egyiptomi úttörője

Saima Omar, a 27 éves dél-egyiptomi mérnöknő saját vállalkozást indított, amely megújuló energiát hoz létre mezőgazdasági hulladék felhasználásával. Biomix elnevezésű start-up cége mára tizenkét városban működik. Szülővárosa, a Nílus-menti Szohág Kairótól 500 kilométerre található délen, gazdasága főként földművelésre épül.

Saima vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd kidolgozott egy olyan eljárást, amellyel az állattenyésztésből származó hulladékot a helyi adottságokhoz igazodva biogázzá lehet alakítani.

Elképzelésével sorra látogatta a gazdákat, akik a növényi és állati eredetű hulladékot korábban nem használták fel, csak elszállították egy telephelyre. Elmagyarázta, hogy az, amit kidobnak, átalakítva gázzá, illetve szerves trágyává bevételi forrást jelenthet, és helyettesítheti a vásárolt műtrágyát. Az első pozitív megvalósulások nyomán, a Nílus-deltát járva előadásokkal kezdte reklámozni az eljárásban rejlő lehetőségeket, amelyek nemcsak környezetbarátok, hanem a gazdák termelékenységét is növelik. A start-up 2016-ban az egyiptomi környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett pályázat egyik nyertese volt. Az akkor friss diplomás vegyészmérnök részt vett a program képzésében, hogy beindítsa a vállalkozását, ám a megvalósításhoz számos nehézséget kellett leküzdenie.

Az egyik legnagyobb akadály Egyiptom konzervatív vidéki társadalmából fakadt, ahol a gazdák nem szoktak nőkkel szóba állni, pláne nem fiatalokkal.

Kezdetben a családja is ellenezte terveit a sok távollét és a kiszámíthatatlan napirend miatt. Eleinte a minisztériumi keretösszegen túl nem tudott más forráshoz jutni, mivel nagyon kevés szervezet támogatja a vállalkozókat az olyan távoli városokban, mint Szohág. A fordulatot az hozta, amikor lehetőséget kapott arra, hogy a Nílus-delta régióban dolgozzon. A tengerparti városokban nagyobb érdeklődéssel fogadták, könnyebb volt vállalkozó szellemű emberekkel összefognia. Saima küldetésének érzi, hogy megőrizze a természetet és a környezetet egy olyan országban, ahol a környezettudatosság nem létezik. „Szeretném a hulladékot energiává alakítani, megóvni a környezetet, hozzájárulni az éghajlat megőrzéséhez és a globális felmelegedés problémájának leküzdéséhez, ami jelenleg az egész világot fenyegeti. Ez motivál engem a leginkább. Minden hulladéktól meg akarok szabadulni Egyiptomban” – mondta egy helyi lapnak adott nyilatkozatában.

Pálmahulladékból bútorok és takarmány Marokkóban

A marokkói Tangerből származó Szelma Benaksa Casablancában alapított céget három társával, amely pálmahulladékot hasznosít újra. A pálmalevélből készült rostlemezek olyan alternatívát jelenthetnek, amely jelentősen csökkenti a bútorgyártáshoz kapcsolódó erdőirtás volumenét. Marokkó oázisövezeteiben fontos a datolyatermesztés, a világ datolyatermésének mintegy 4,5 százaléka innen származik. Az Atlasz-hegység déli részén található Drâa-Tafilalet régióban több mint ötmillió datolyafa nő. Miközben az áru értékes bevételi forrást jelent, jelentős mennyiségű hulladékot is termel: évente átlagosan 85 ezer tonna datolyát szüretelnek, amiből mintegy 75 ezer tonna pálmahulladék keletkezik. Ezt a hulladékot rendszerint elégetik, főzéshez és fűtéshez tüzelőanyagként használják, vagy kidobják.

Szelma Benaksa társaival együtt arra gondolt, hogy a hulladék felhasználásának legjobb módja az, ha hasznos termékeket állítanak elő belőle.

„Alternative Solutions” elnevezésű vállalkozásuk 2017 januárjában indult. A régió asztalosiparát fellendítő kezdeményezés praktikus, könnyen variálható, a modern ízlésnek megfelelő termékeket állít elő, amelyeket a pálmaágak természetes, rétegzett színvilága tesz egyedivé.

„Terepbejárásokat végeztünk a régió szükségleteinek feltérképezésére. A cél az volt, hogy vállalkozói tevékenységgel javítsuk az emberek életkörülményeit” – mondta Szelma, amikor átvette a Világbank 20 ezer dolláros, fiatal női vállalkozóknak felajánlott díját. Az Alternative Solutions a pálmahulladékot nemcsak deszkák és bútorok előállítására használja, hanem tápláló takarmányt is előállít az állatoknak. A cég négy alapítóját összeköti, hogy felelősséget éreznek a társadalmi és környezeti problémák iránt, büszkék arra, hogy projektjük fenntartható. Az elkövetkező években növelni kívánják a felhasznált nyersanyag mennyiségét, és tervezik, hogy egy másik közeli régióba, Ouarzazatéba is terjeszkednek, valamint Casablancán kívül más nagyvárosokban is indítanak képzéseket. Évi 250 ezer pálmaág újrahasznosításával az Alternatív Solutions már 2018-ban, egy évvel az alapítása után a marokkói alternatív faipar vezetőjévé vált.

Céljuk, hogy minél hamarabb elérjék évi ötmillió pálmaág feldolgozását, amivel 20 ezer tonna szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását előznék meg.

Kép
női vállalkozók
Kép: Pexels / Mikhail Nilov

Ékszerek kiszolgáltatott nőktől „Made in Sudan”

Szudán egyik legismertebb és legsikeresebb vállalkozója Maisson Matar, a Fandora társalapítója és igazgatója. A Fandora a vidéki kis közösségekben élő nőket, köztük volt elítélteket foglalkoztat és képez arra, hogy újrahasznosított papírból, műanyagból és fémekből készítsenek ékszereket, kiegészítőket. Maisson a Kartúmi Egyetem természettudományi karán végzett fizika és matematika szakon, majd – immár családanyaként – ösztöndíjat kapott, és 2010-ben a Fokvárosi Egyetemen nukleáris fizikából diplomázott. Szudánba visszatérve nem kapta meg az állást, amelyre vágyott, ezért matematikatanárként helyezkedett el, majd saját vállalkozás indítása mellett döntött. Az interneten keresett olyan kézműves vállalkozókat, akik helyi, megfizethető, könnyen elérhető és környezetbarát anyagokat használnak. A szomszédos országokban tájékozódott arról, hogy a helyi identitást tükröző tradicionális formavilágot miként lehet ötvözni a modern stílussal. A kihívást az olcsó külföldi termékek jelentették, ezért bár tudta, hogy a versenyben eleve hátránnyal indul, igyekezett megtalálni azokat a szudáni ékszerkészítőket, akik igyekeznek túlélni ebben az iparágban.

„Olyan dolgokat akartam készíteni, amelyeken büszkén szerepelhet a Made in Sudan címke”mondta egyik nyilatkozatában.

Két másik, művészet iránt elkötelezett hölgy, egy állatorvos és egy filmes bekapcsolódásával született meg a Fandora; a vállalkozás, amely helyi, újrahasznosított anyagokat használ fel különleges ékszerek és kiegészítők készítéséhez, valamint környezettudatosságra nevel úgy, hogy újrahasznosítási workshopokat szervez iskolákban, kulturális központokban és börtönökben. A márkanév jelentéséről Maisson elmondta, hogy a „fan”, azaz művészet” és a „dor”, azaz „szerep” szavak ötvözéséből született, jelezve a meggyőződést, hogy a művészetnek minden közösségben nagy szerepe van a változásban és a fejlődésben.

A Fandora alapítói elkötelezettek a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők foglalkoztatása iránt, küldetésüket elsősorban a szegénység elleni küzdelemben látják. Első lépésként el kellett sajátítaniuk a szilárd hulladékok (papír, üveg, műanyag és fém) újrahasznosítását és kézműves termékekben való felhasználását.

Ezt követően partnerségek kialakításába kezdtek, amelyek keretében 20-50 év közötti nőket képeztek ki újrahasznosított papírból készült kézműves termékek készítésére, majd megtalálták az utat a női fogvatartottakhoz, és a visszailleszkedésüket célzó képzéseket indítottak.

Maisson jelenleg kapacitásépítési és vállalkozói projekteken dolgozik nemzetközi és helyi nem kormányzati szervezetekkel és női egyesületekkel; a női és gyermek elítéltek, volt rabok és a nemi erőszak áldozatainak visszailleszkedése érdekében. Elhivatottságáról így nyilatkozott a róla készült portréfimben: „Ha elmégy az országból, űrt hagysz magad után, amit szemét tölt ki, és a társadalom nem tud megváltozni”.

A közelmúltban marketingjük kibővült az online és offline reklámozással és promócióval, a vállalkozás háromhavonta új kollekciót dob piacra. Bár tervezik a gyártósor bővítését, hogy több hölgyet alkalmazhassanak, az alapító igazgató a biztonságot részesíti előnyben. A mikrohitelekkel kapcsolatban óvatos, a mottója: „nagyot álmodni, de kicsiben kezdeni”. Szudánban nem könnyű üzletet építeni, különösen a nem tömegtermeléssel előállított hiánypótló termékek esetében, de Maisson szerint a vállalkozói szellem az egyik módja annak, hogy kiutat találjanak a rossz körülményekből, ahelyett, hogy a tökéletes állásra vagy külső segítségre várnának.

Maisson szilárdan hisz abban, hogy vállalkozása változást hoz a nők számára, akik biztosíthatják boldogulásukat, családjuk és közösségük jövőjét.

A bemutatott történetek egyike sem szerepelt még a Forbes magazin címlapján, jóllehet egyre több helyi és nemzetközi médium tudósít róluk. A kis lépések útján haladva kis közösségeket erősítenek meg, példát mutatnak a nőknek és a fiataloknak a kreativitásban és önbecsülésben rejlő ellenállóképességből. A Nemzetközi Valutaalap tanulmányai ok-okozati összefüggést mutatnak a nők munkaerőpiaci részvétele és egy ország gazdasági diverzifikációja között mind az ipari termelés, mind az exportképesség tekintetében. Becslések szerint a MENA-országok GDP-je 30-40 százalékkal nőhet, ha a nők jobban integrálódnak a gazdaságba. Ez növelné az adott országok gazdasági ellenállóképességét és rugalmasságát, amivel a jelenlegi és a jövőbeni válságok kezelhetővé válnak.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti