Mikrózható a műanyag dobozom, ráírták – akkor miért ne tegyem be?

Mi a BPA, és miért rossz nekünk?

A műanyagok polimer típusú vegyületek, amelyek sok kis egyforma molekulából állnak össze. Nem maguk a polimerek jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot, hanem bizonyos adalékanyagok, amiket a gyártás során használnak. Ezek közül két csoport mondhatni közismert a negatív hatásairól: az egyik a biszfenolok, a másik a ftalátok csoportja. Az előbbiek a műanyagok tartósságát, ellenálló képességét javítják, utóbbiak pedig lágyítják a műanyagot, ettől lesz jól formálható az anyag. Vagyis ettől lesz négyzet alakú a dobozunk, amiben az ebédet visszük, vagy hosszúkás henger a kulacsunk.

A biszfenolok legelterjedtebb képviselője a BPA, a „biszfenol A”. Káros az egészségünkre, sok kutatás kimutatta már. Mivel a molekula szerkezete hasonlít az ösztrogén nevű női hormonhoz, ezért megzavarja a hormonrendszert, ami további egészségügyi gondokhoz vezethet. 

Rákos megbetegedésekkel, meddőséggel, korai serdüléssel, elhízással, diabétesszel, asztmával, szívproblémákkal, koraszüléssel is összefüggésbe hozták már.

Merre tart a szabályozás?

Ennek tükrében nem csoda, hogy 2011 januárjában az Európai Bizottság megtiltotta a BPA használatát a polikarbonát cumisüvegek gyártásában, 2018 szeptemberétől pedig betiltották a csecsemőknek és a három év alatti gyermekeknek szánt élelmiszert műanyag palackokban és csomagolásban. Emellett az Európai Unióban a biszfenol A mennyisége bizonyos fogyasztási cikkekben, élelmiszerekkel érintkező anyagokban és játékokban már korlátozott. 2023 áprilisában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentősen csökkentette a korábban meghatározott tolerálható napi bevitel értékét, de a szabályozást eddig még nem vizsgálták felül az új érték alapján.

„Az a baj, hogy a BPA-t sokszor BPS-sel, BPF-fel és más vegyületekkel – ezek szintén biszfenolok – szokták helyettesíteni a gyártók. Hasonló a szerkezetük, mint a BPA-nak, ezért hasonlóan viselkednek az emberi szervezetben. Ezekre viszont még nem született szabályozás” – hangsúlyozza Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, aki szerint az ideális az lenne, ha az egész biszfenol vegyületcsalád tiltólistára kerülne.

Kép

Fotó forrása: Freepik

Elvileg mikrózható, mégse tegyük be

Mi történik, ha műanyag dobozban melegítjük az ebédet? Ne tegyük! A mikrohullámú sütőben keletkező hő hatására kis túlzással olvadni kezd az edény. 

Emiatt a káros vegyületek – legyen az a BPA, a helyettesítői vagy más adalékanyagok – könnyebben kioldódnak és beleoldódnak az ebédünkbe. 

A másik veszély az aprózódás, amit szintén befolyásol a hő, de más külső tényezők is. Ha egy műanyag doboz megsérül, vagy az idők során elhasználódik, akkor a mikroműanyagok leválnak róla. Belekerülnek az ételbe, italba, megesszük, megisszuk őket.

„Amikor egy műanyag edényre rá van írva, hogy mikrózható vagy mosogatógépben tisztítható, a gyártónak az a kötelessége, hogy tesztelje a tárolóedényt, és bizonyítsa, hogy biztonsággal melegíthető, hűthető, gépben mosogatható a termék” – magyarázza a gyakorlatot a vegyész szakember. Akkor hol itt a gond? Ott lehet, hogy jelenleg a gyártó tesztel, nem a hatóság. A hatóság meg elhiszi a gyártónak, amit mond. Kérdés, hogy ezek mennyire megbízható információk. A szakemberek szerint itt sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség.

BPA-free, PP5 és társaik – mire figyeljünk?
Nézzük végig otthoni műanyag tárolóedényeinket! A régiektől célszerű megszabadulni. Amikor újat választunk, mindig figyeljük a BPA-free (BPA-mentes) feliratot, valamint a mikrózható, fagyasztható, mosogatógépbe tehető jelzéseket is. Szintén fontos logó a kis háromszögben található szám, ami a műanyag fajtáját jelzi. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a 2-es (nagy sűrűségű polietilén – HDPE), 4-es (kis sűrűségű polietilén – LDPE) és az 5-ös (polipropilén – PP) a legkevésbé kockázatos műanyagok.

Hiába hirdetik a dobozunk alján, oldalán, hogy BPA-free, akkor se mikrózzuk. Mindenképp tegyük át az ételt másik tányérba, másik edénybe. 

„Biztonságos mikrózás műanyagok esetében nincs” – szögezi le Dénes Júlia. 

Kép

Fotó forrása: Freepik

Forró teát műanyag kulacsba? Nagyon nem jó ötlet!

Mi történik, ha a reggeli rohanásban a műanyag kulacsunkba öntjük a kávét, teát? Szinte ugyanaz, mint mikrózáskor az ebédes dobozzal. Mivel egy forró ital is hőhatást jelent, növeli a káros anyagok kioldódásának kockázatát. Soha ne töltsünk műanyag kulacsba meleg italt, pláne ne teát, hiszen a tea forró is, savas is! 
Használjunk termoszt, hiszen pontosan erre találták ki. A bevonat nélküli rozsdamentes acél is jó választás, és szintén megbízható alternatíva az üveg palack kívülről fémmel vagy műanyaggal, tokkal megerősítve. 

A hőhatás azonban nem csak a műanyag kulacsok esetében veszélyes. Akkor is az, ha egy üdítős, ásványvizes PET-palack napsütésnek kitéve napokig, hetekig áll, anélkül, hogy elfogyasztanánk. A napsütés egyrészt hő, másrészt UV-sugárzás, ami megnöveli a káros vegyületek kioldódásának kockázatát. Nem véletlenül van ráírva, hogy fénytől, hőtől védve kell tárolni.

„Sok kicsi, sokra megy”, avagy a koktéleffektus

Míg a BPA és a ftalátok jó esetben idővel kiürülnek a szervezetből, addig a mikroműanyagok felhalmozódnak. Utóbbiaké egy viszonylag új kutatási terület, még nem tudni pontosan, mit okoznak, de sok jóra nem számíthatunk. Azt ugyanis már látjuk, hogy a tengerekben, az élővilágban, az állatok szervezetében is megtalálhatók. A bálnák milliószám nyelik őket, így váltak a bolygó legnagyobb műanyaghulladék-fogyasztóivá.

„Az egészben a koktéleffektus a veszélyes. Mindenből kapsz egy kicsit, de a sok kicsi sokra megy. Hiába mondja a gyártó, hogy határéték alatt van a káros anyag, az összhatást nem tudjuk befolyásolni” – mondja a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Vagyis minél többet teszünk azért, hogy ne találkozzunk a műanyagokkal, annál jobb lesz nekünk. Teljesen kiiktatni ezeket az életünkből persze nem megy egyik pillanatról a másikra, de fő a tudatosság. 

Újrahasznosítsuk a tejfölösdobozt? 

Fontos lépést tett az Európai Unió a műanyagmentes élet felé, miután 2021 nyarától betiltották az eldobható műanyagok egy csoportját, így például a szívószálaknak, evőeszközöknek, fültisztító pálcikáknak már búcsút intettünk. Mégis továbbra is automatikusan kapunk szívószálat a gyorsétteremben, mert itt is találtak a gyártók valami helyettesítő anyagot: ilyen például a bambusz vagy a műgyanta. Tesztelések után kiderült, hogy ezekben is vannak káros anyagok.

A megoldás inkább az, ha egyszerűsítünk: ne kérjünk szívószálat, vigyünk magunkkal otthonról evőeszközt.

 Mert végső soron, akár műanyag, akár bambusz, akár gyanta, ebből is szemét lesz. Állítsuk meg a szemét képződése előtt ezt a folyamatot!

Végül van egy nagyon gyakori és nem csupán ránk, magyarokra jellemző szokás, az, hogy hajlamosak vagyunk a kiürült joghurtos, tejfölös vagy az elviteles ételtároló dobozt is újra használni. Pedig az egyszer használatos nem véletlenül egyszer használatos. 
„Ezeket a gyártó az eredeti étel csomagolására fejlesztette ki. Nem kötelessége, hogy arra tesztelje, mi történik, ha tejföl helyett pörköltet rakunk bele. Megnövekedhet a kockázata, hogy kioldódjanak belőle a káros vegyületek. Ha mindenképpen újrahasznosítanánk, tároljunk benne inkább száraz élelmiszert, például lisztet vagy búzadarát” – javasolja Dénes Júlia. 

Források:
Tudatosvasarlo.hu 
Consumerreports.org 
Ecowatch.com 
Scienceline.org