Korok és udvarlók – Eltűnt-e a fehér ló és a vörös rózsa?

„Hőstettek, bátorság, szép könnyfakasztó versek, romantika. Nézzük ezt meg most: A hőstett az, hogy oda mer jönni hozzám. Bátorság, hogy meg is szólal. Szép, könnyfakasztó vers helyett ír egy sms-t. Romantika? Na jó, a szál virág megmaradt.” – írja egy fiatal lány az egyik blogon.

„Az udvarlás nem ment ki a divatból, csak egy kicsit átalakult. A szabályok régen szigorúbbak és egyértelműbbek voltak – mondja a 23 éves Ági. – Az udvarló szó hallatán nekem az apró figyelmességek, a cukrászdában elfogyasztott sütik, a sok-sok séta, a hatalmas beszélgetések és az állandóan üzenetet jelző telefon korszaka jut eszembe. Az éjjelek, amikor az interneten lógva, a másik arcának rezdüléseit figyelve tapadtam elszakíthatatlanul és kitartóan a világhálóra.”

Nemcsak a módja, hanem az udvarlás időszakának hossza is átalakult napjainkra, hiszen kicsit „felgyorsult” a világ. Nem hetek alatt jutnak el a fiatalok az első kézfogásig. Azt is mondhatnám, hogy a tavaszt hagyják ki ma a fiatalok az ismerkedésből, s rögtön belevágnak a nyárba, a virágzást átugorva. A szerelem, az udvarlás időszakának nemcsak szokásai, tárgyai is vannak. A falusi legény kedvesének faragott nyelű tükröt vagy mézeskalácsot ajándékozott, míg a városi gavallér porcelánt, bonbont vagy más apróságot adott. A szalaggal átkötött levelek ideje lejárt, ma az interneten zajlik a levelezés, ahol nemcsak a szöveget, de a kedves arcot is láthatjuk.

„A pillanatok nem a fényképen élnek, hanem a fejemben – mondja Ági. – Általában a kapcsolat elejére datálják az udvarlást, de szerintem nem csak ott van létjogosultsága. A barátom két év után is úgy szól hozzám, mint kapcsolatunk elején, figyel minden rezdülésemre, meglep, amikor a legkevésbé számítok rá. Úgy olvasom az üzeneteit, hogy közben előttem van az arca, s kíváncsian várom a gondolatait. A kedves bókok, a romantikus esti séták és a gyertyafényes vacsorák soha nem mennek ki a divatból.”