Melyik a jobb: a kivágott igazi fenyő vagy a műfenyő? – A nagy mérkőzés, amely segít a döntésben
Minden évben összezördül adventben a karácsonyfa-állítók két pártja: az igazi fenyőt vásárlók és a műfenyőpártiak. Mindkét csoport tagjai meg vannak győződve arról, hogy nekik vannak erősebb érveik, amelyek alátámasztják a döntésüket. Nem szeretem gerjeszteni a konfliktusokat, ezért úgy döntöttem, összeszedem a két tábor érveit – talán segítek ezzel a döntésben azoknak, akik még ingadoznak.
Hajrá, igazi (kivágott) fenyőt állítók!
A leggyakoribb ellenérvek:
Élő fát pusztítunk el azért, hogy néhány napig vagy néhány hétig az otthonunkat díszítse.
Jelentős energiabefektetés szükséges egy fenyőfa felneveléséhez: 8–15 évet, évente 10–11 hónapnyi gondozást igényel.
Évről évre meg kell venni, egyre drágábban, jelentős pénzkiadás.
A fáról hullanak a tűlevelek, csepeg a gyanta, sokat kell utána takarítani.
A fa hazaszállításához szinte elengedhetetlen feltétel az autó.
A fa törzsét meg kell faragnia valakinek ahhoz, hogy tartóba állíthassák.
A kidobott hatalmas fenyőfamennyiséget (évente 500–600 ezer) el kell szállítani, speciálisan kell komposztálni, ezzel külön terhet ró a társadalomra, lebomlásakor pedig (pl. ha elégetik) szén-dioxid keletkezik.
A leggyakoribb mellette szóló érvek:
Kellemes és valódi fenyőillata van, ami hozzátartozik az ünnep hangulatához.
A fenyőfa-ültetvényeket kimondottan a karácsonyi kereslet miatt ültetik, erre a célra, tehát nem a természettől „vesszük el a fákat”, mivel másképp el se ültetnék ezeket.
A fenyőfa-kereskedelem sok embernek ad munkát, megélhetést.
A hatalmas fenyőültetvények világszerte oxigént termelnek.
A kidobott fák egyik hasznosítási módja az elégetés, ami több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtést és áramot. Az égetéssel kb. ugyanannyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a fa élete során felhasznált, tehát karbonsemlegesnek mondható. Biomasszatüzelésű erőműben ez az arány kedvezőbb, legkedvezőbb újrahasznosítási mód környezetvédelmi szempontból a ledarálás és komposztálás ipari körülmények között.
Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít. A hazai legnagyobb fenyőültetvények Zala, Somogy és Vas megyében találhatók.
Az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa-farmjai 10 ezer hektáros kiterjedéssel (amelyek főleg Brit Columbiában és Oregonban találhatók) évente 17 ezer autó évi kibocsátásával megegyező szén-dioxidot (ez kb. 80 ezer tonna) nyelnek el.
Hajrá, műanyag fenyőfát állítók!
A leggyakoribb ellenérvek:
Nem igazi, csak utánzat.
A műfenyőt műanyagból (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva gyártják.
Nem hazai munkahelyeket teremt a termelés (Kína a legnagyobb gyártó ország).
A fákat hajókon és repülőgépeken szállítják más országokba. Az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás 190%-kal magasabb, mint egy vágott fenyő esetében.
A műfák kidobásával jelentős műanyaghulladék keletkezik. Ha ezt nem szelektíven semmisítik meg, a PVC-ből az égés során rákkeltő anyagok szabadulnak fel. A PVC stabilizálására gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőbe kerülhet.
A leggyakoribb mellette szóló érvek:
Több éven át használható.
Olcsóbb, mint megvenni évről évre a kivágott fát.
Sokak számára teljesen megfelelő ünnepi hangulatot ad.
Kisebb lakásokban általában jobban elfér kis mérete miatt, mint az igazi fa.
Könnyebben kezelhető: nem kell kocsi a hazaszállításához, nem kell megfaragni a törzsét, nem kell utána takarítani.
Nehezített élethelyzetű emberek számára könnyebbséget jelent a műanyagfenyő használata (idősek, kisgyerekesek, egyedül élők, gyenge fizikai állapotúak).
A műfenyők 90 százalékát Kínában gyártják. A gyártásuk és szállításuk során fellépő környezetterhelés akkor kompenzálódik, ha egy műfenyőt legalább tíz évig használnak – akkorra behozza az igazi fenyő környezeti előnyeit.
Nem szóltunk még egy harmadik csoportról: a földlabdás vagy konténeres fenyők vásárlása lehet a harmadik út.
Hajrá, élőfát vásárlók!
A leggyakoribb ellenérvek:
Csak kis méretben kaphatók.
Rövid ideig élvezhetjük, az ünnepek után nagyon hamar ki kell ültetni, ha azt akarjuk, hogy legyen esélye megmaradni.
Kevés gyökeres fa marad meg addig, hogy kiültethető legyen, többségük kukába kerül a földlabdájával együtt.
Ha már fát ültetünk a kertbe vagy közterületre, hasznosabb lenne a tájnak megfelelőbb lombhullató fát ültetni. A fenyők elsavasítják a talajt.
A leggyakoribb mellette szóló érvek:
Nem kell kivágnunk fát; a gyökeres fenyőt kiültetve esélyt adunk neki, hogy kitöltse teljes élettartamát.
A természeti környezetet mi magunk gazdagítjuk egy fenyőfával.
A fenyő megmaradásának egyik kulcsa a mielőbbi kiültetés, de így is csak kb. 50% az esélye annak, hogy nem pusztul el. Lehet már élő, földlabdás fenyőfát kölcsönözni is, amelyet a kereskedőhöz vissza lehet vinni, majd azt újraértékesítik, ám élettartama így se túl hosszú.
A cikk adatainak forrása:
https://klimapolitikaiintezet.hu/cikk/kornyezettudatos-karacsony-mufenyot-vagy-vagott-fenyot-vegyunk
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Jézus születésének pillanatában fakadt a Balaton tava” – a régi karácsonyok varázslata
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
