Kamalduli remeteség

Kamalduli remeteség
Kamalduli remeteség

Kép: Profimedia - Red dot

A némasági fogadalomban élő fehér bencések egykori remelakjai ma is látogathatók, a komplexumot szakvezetéssel is érdemes végigjárni.

A Vértes-hegység északi részén, Majkpusztán találhatók az egykori kamalduli remeteség épületei. Ráadásul a hely az ún. Szent György vonalak egy keresztezésében található, amelyek felett állítólag fokozottan feltöltődhetünk testi és lelki energiával, és lelkileg könnyebben kerülhetünk a hiedelem szerint meditatív állapotba.

Szerzetesrend és munkásszálló

A szerzetesrendet, amelyhez rendház, templom és 17 szerzeteslak épült a XVIII. században, Szent Romuald alapította a XI. században az olaszországi Camoldoliban. A bencések szigorított rendjének számított, tagjai három, kolostorban töltött év után vonultak különálló remetelakokba, ahol dolgoztak, imádkoztak. Egyedi volt némasági fogadalmuk, amely alól csak jeles ünnepek adtak átmeneti feloldozást. Fehér ruhájuk után fehér bencéseknek is nevezték őket.

Sajátos módon kapcsolódtak a kuruc mozgalomhoz és Rákóczi Ferenchez, az utóbbit támogató nemesek ugyanis adományokkal segítették az itteni objektumok épülését. Esterházy József gróf például 1833-ban 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott nekik. A remeteséghez tartozó templom alapjait 1753-ban rakták le, 1770-re a tervezett 20 remetelakból 17 el is készült. A kis épületek mindegyikének oromzatán a létesítésükhöz adománnyal hozzájáruló nemesi családok címerei láthatók. Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kápolna, vele szemben helyezkedett el az egyszerűen, egy ággyal, kandallóval és könyvszekrénnyel berendezett lakószoba, innen nyílt egy kisebb műhely, ahol a szerzetes kegytárgyakat készíthetett és feldolgozhatta a termelt gyógynövényeket. Sajnos ezek nem sokáig voltak használatban, mert 1782-ben II. József, a „kalapos király”, több egyéb, önkényeskedő intézkedései között a szerzetesrendeket is feloszlatta. A kolostor ezután volt posztógyár, amihez a munkásoknak a remetelakokban rendeztek be lakásokat, a II. világháború után volt kórház, majd középiskola és kollégium, végül munkásszálló is.

Program egész napra az épületegyüttesben

A templomba egykor villám csapott, így annak most már csak a tornya áll, de a felújítását tervezik. A kolostor falába vájt grottakápolnát is rekonstruálják, és rendbe teszik az egykori angolkertet is. A pusztulásnak indult épületegyüttes renoválása a 90-es évektől 2015-ig tartott, a kolostorépület és díszudvara ma impozáns formájában várja a látogatókat, akik szakvezetéssel tekinthetik meg a komplexumot és a rendtörténeti kiállítást. A remetelakok közül hetet vendégházzá alakítottak, a Szt. Romualdnak szentelt házacskában pedig múzeumot alakítottak ki.

Az egykori rendházépület legszebb része a barokk ebédlő, ahol megcsodálhatjuk az 1760 körül készült faliképeket és a még eredeti csillárokat is. Az épület földszintjén a Lengyelországban újjáéledt rend tagjainak életét mutatja be egy fotókiállítás. Az alagsorban egyebek mellett gyógynövény-feldolgozó, gyógyszertár, istálló és káptalanterem van. Kávézó is van, ott tarthatunk pihenőt, ha úgy döntünk, hogy rászánunk egy napot a komlpexumra.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti