Budapest egyik legszebb épülete, a déli Klotild-palota tavasztól újra teljes pompájában látható
Már a belső munkálatok zajlanak az Erzsébet híd pesti jelképes kapuzatát megrajzoló, Budapest egyik legszebb épületeként számon tartott műemléken. A déli Klotild-palota homlokzata teljesen megújult. Az eredeti tervekkel ellentétben több mint két évet csúszik a luxushotellé alakított ingatlan átadása, így 2021 tavaszára nyílhat meg a hotel, és vele együtt újjászületik a valamikori Belvárosi kávéház is.
A neobarokk stílusban épült tükörszimmetrikus épületpárt a Millenium után Habsburg-Lotharingiai József főherceg neje, Klotild főhercegné építtette. A korszak legelismertebb építészei, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján készültek. Az ikerpalotát a köznyelv Klotild- és Matild-palotaként emlegeti, eszerint a szóban forgó déli épület volna a Matild, azonban a műemlékvédelem szakavatottjai szerint mindkét épületet Klotildnak hívják a főhercegné nyomán. A két torony 48 méter magas, tetejük a főhercegi koronát formázza.
Aljában egykor a legendás Belvárosi kávéház működött, ahol a századelő szellemi életének nagyjai találkozhattak: itt dolgozott Krúdy Gyula, ide járt Rippl-Rónai József, és itt élt társasági életet Szinyei Merse Pál.
A Belvárosi kávéházat 1902-ben az ismert vendéglátós, Rónai Egon alapította, és a második világháború után ez a kávéház tudott elsőként megnyitni a lerombolt Budapesten.
Amint Saly Noémi irodalom- és várostörténész felidézte, hóléből pótkávét készítettek az első betérőknek. „Egon bácsi, miután a pincében rálelt a csodával határos módon megmenekült pótkávés zsákra, íziben szerzett egy kályhát, begyújtott a szétlőtt bútorokkal, és a dizőz képét kifelé fordítva azonmód fölírta: Nitva vagyunk. A sietségben lefelejtett ipszilonért senki sem reklamált, főként a romok alól, pincék mélyéről előbújó túlélők nem. A pótkávé illata ugyanis akkoriban az életet jelentette.”
Nem lehet nem észrevenni az összefüggést napjainkkal: amikor a koronavírus-járvány sokakban a háborús hangulatot idézi fel, a vendéglátósokat pedig bezárással sújtja, könnyen lehet, hogy az elsők között nyílik majd meg ismét az immár újragondolt Belvárosi kávéház. Akkor a háború végét, most a pandémia fokozatos elmúlását, a normális társadalmi élet visszatérését jelentheti majd a tavaszi nyitány.
Az új Belvárosi kávéház is abba a hagyománytisztelő felfogásba illeszkedik, amely a kávéházi örökségünket a város éppolyan vitathatatlan hagyományának tekinti, mint az épületeket és a hozzájuk tartozó legendákat. Kőhajításnyira van a Klotild-palota kávézójától az elmúlt évtizedekben feléledt Centrál kávézó, az Opera mellett a Callas, szomszédságában a Művész kávéház, Budán Karinthy valamikori törzshelye, a Hadik, a New York-palota kávézója is megújult, és a Gerlóczy kávéházat is visszakapták a budapestiek.
A Klotild-palota teljes felújítása februárban lezárul. Néhány hete lekerültek az állványok a déli Klotild-palotáról, az épület nagy részét a korabeli tervek szerint rekonstruáltatta új tulajdonosa, a Melis Investment Kft. Sokáig komor szürkeségben állt a jóval korábban megújult párjával szemben a műemlék, de mára a homlokzat is eredeti képét mutatja, akárcsak a fém- és üvegszerkezetek, a műemlék- lépcsőházak, a belső udvar, a Váci utcai bejárati előtér, a passzázs és a kávézó. Díszkivilágítását az a Maurice Brill Lighting Design cég tervezte, amely az Eiffel-torony világítását is megálmodta. A portálok kialakításakor még az egykori eozinmázas Zsolnay betéteket is újragyártatták.
Tavaszra megnyílhat az impozáns palota a 111 szobás luxushotellel, aljában pedig – a régi LIDO helyén – a Belvárosi kávéház éled újra, amely kialakításában a történelmi vendéglátóhely arculatát követi.
A megújulás nem volt gyors és nem ment zökkenőmentesen. Nyolc éve áll kihasználatlanul, üresen a déli ikerpalota, az új tulajdonosa 2016-ban vágott bele a műemlék felújításába. A második világháború alatt a palota több része komolyan megsérült, és bár az ötvenes években némileg helyreállították, azóta átfogó felújítás nem történt az épületen. Helyreállították a felső szintjeit, de a legnagyobb kihívást a szintén háborúban kárt szenvedett torony statikai megerősítése jelentette. A tetőtérszint megemelésének terve a város- és műemlékvédő civil szervezetek tiltakozását váltotta ki, hiszen ezzel a lépéssel az ikerpaloták bizonyos szögből nem egyforma képet mutatnak, ám végül a változtatást egy kormányrendelet engedélyezte. Nem biztos, hogy a városvédőket vigasztalja majd az ide tervezett „égi bár” panorámája, mindenesetre modern üveg-acél szerkezettel kialakított rooftop bár üzemel majd a tetőn, amely illeszkedik az épület formájához. Az üres padlástér kihasználása a tetőgerinc megemelésével járt, az épület a Ferenciek tere felé eső részén nem változott, ám a Duna felől nézve jól látható, hogy az épületrészen a ferde tetősík alá bekerült egy szobaszint, az eredeti geometriát pedig a tető hajlásszögének megtartásával tiszteletben tartották.
Noha bő két évet szánt a rekonstrukcióra a beruházó, mint megtudtuk, az épület rosszabb állapotban volt, mint arra számítani lehetett, és a műemlékvédelmi eljárás is hosszabb időt vett igénybe a vártnál. Ám végre elhárultak az akadályok, és tavasztól megújult pompájában látható majd a déli Klotild-palota is.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
