5 káprázatos téli látnivaló Magyarországon

Aki még sosem próbálta a téli túrázást, itt az ideje, hogy elkezdje! Érdemes velünk tartani, mert megmutatjuk, melyek azok a csodás szezonális látnivalók Magyarországon, amelyekért a leghidegebb napokon is megéri kimerészkedni a szabadba.

Galyatető

Galyatető
kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Téli mesebirodalom: Orfű és környéke

A Nyugat-Mecsekben fekvő Orfűre és környékére minden évszakban érdemes ellátogatni, de télen, főként egy havas hétköznapon különösen. Aki csendre, nyugalomra és friss levegőre vágyik, annak kötelező program a Balázs-hegyi kilátó. Az eredetileg fúrótoronyként funkcionáló épületet 2001-ben állították fel a 320 méter magas hegyen, és bár a 11 méter magas építmény felső szintje kissé szűkös – egyszerre csak néhány ember fér el kényelmesen –, a Pécsi-tó és a Mecsek nyugati részének látványáért mindenképpen érdemes ide ellátogatni. 
Nyáron közkedvelt úti cél Orfű négy tóból – az Orfűi-, a Pécsi-, a Herman Ottó- és a Kovácsszénájai-tóból – álló tórendszere. Ezt a közelben fakadó Vízfő-forrástól induló Orfűi-patak felduzzasztásával alakították ki. Az Orfűi-tó délkeleti végének közelében különösen összesűrűsödtek a látnivalók: itt találjuk többek között a már említett Vízfő-forrást, és itt áll a barlangászok kutatóbázisa is, az alpesi jellegű Mecsek Háza, amely mára a hazai barlangi turizmus egyik központja lett.
Pár éve adták át az új tanösvényt is a Mecsek Háza és a Malommúzeum között. A tanösvénytől pár méterre lévő Vízfő-forrás a Mecsek legnagyobb vízhozamú forrása. Fokozottan védett forrásbarlangja a Mecsek harmadik leghosszabb barlangja, amelynek lezárt bejárata egy tízméteres sziklafal aljában nyílik, ezen a mesterséges kapun át jön a felszínre a forrás vize. A víz korábbi felszínre bukkanásának nyílása egy földcsuszamlás miatt eltömődött, de helyét ma is jelöli a Mecsek Angkorjának nevezett hatalmas betontulipán, az egykori forrásház, amely a 20 kilométerre fekvő Komló városát látta el ivóvízzel. A Csete György terve alapján készült, 1974-ben átadott építmény a magyar organikus építészet ikonikus, világszerte ismert darabja. A Malommúzeum épületeit – vízimalom, szárazmalom és papírmalom is van köztük – a szezonon kívül csak kívülről tudjuk megnézni. 

Kilátótúra a Mátrában

Ha téli varázslatra és némi hóra vágyunk, kézenfekvő a Mátra és annak legmagasabb pontja, a Kékes-tető. Ha azonban szeretnénk a tömeget elkerülni, érdemes az irányt más kilátók felé venni. A galyatetői már 1934 óta áll a 960 méteres hegy tetején, ahonnan a felhők fölé emelkedve lehet gyönyörködni a 360 fokos körpanorámában, és tiszta időben a Bükk és a Mátra mellett a Magas-Tátra vonulatai is jól láthatóak. Magas-mátrai kirándulásunkból kihagyhatatlan a Mátraszentlászló közelében található Vörös-kő kilátójának felkeresése is, amelynek teraszáról Mátraszentistvánra, a Karancs-Medves vidékre és az Alacsony- és Magas-Tátra hegyláncaira is egyaránt fantasztikus kilátás nyílik.

Kép
Kékes-tető
Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

 

Akik kedvelik a kilátókat, azokat az előbbi bemelegítés után várja a Kozmáry‑, a Hanák Kolos‑ és a Muzsla-kilátót érintő 6,5 km-es körtúra. Közülük a legikonikusabb a Mátra jelképévé vált Kozmáry-torony, amely 1900‑ban épült, és több mint 370 m magasan áll a Dobogó-kő hegyen – amely nem összetévesztendő a Visegrádi-hegység közismert csúcsával.

A Mátra egyik legszebb természetes kilátópontja a Saskő-kilátó. A 898 méteres bérchez, a Sas-kőhöz vezető út önmagában is látványos kirándulás, amelyet a sziklakiszögellés pereméről nyíló, csodás kilátás koronáz meg a Bükkre és annak sziklaszirtjeire, északi irányban pedig a Tátra vonulataira.

Ahová lépünk, gyógyvíz terem: Parádfürdő

Kinek ne esne jól a téli hidegben egy kellemesen meleg, gyógyító fürdő? Parádfürdő az ország legrégibb gyógyhelyeinek egyike, létrejöttét a timsós-vasas víznek köszönheti. Az itteni gyógyvíz azonban nemcsak összetétele, de előállítása miatt is egyedülálló: kőzetből áztatják ki. A kórház fölötti Fehér-kő oldalában ma is látható még a két, 19. századi timsós tó kör alakú medencéje, ahol hajdan a kőzetekből kiázó gyógyvizet tárolták. A Parádi-völgy nyugati végében, Parádsasváron fakadó kénes savanyúvíz vagy csevice pedig a híres Parádi víz, amit ivókúra formájában például gyomor- és bélbetegségek, cukorbetegség, légúti, húgyúti hurutok esetén használnak. A Parádi-völgy déli részén fakadó vasas savanyúvíz-forrásokat szintén a 18. századtól ismerjük. Közülük a legismertebb a Parádóhután, az erdő szélén található Clarissa-forrás, amely a nevét Károlyi Mihály nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ról kapta. A szénsavas víz gyorsítja a vérkeringést, vastartalmának köszönhetően pedig jótékony hatással van a vérképzésre. 
Parádfürdő bámulatos környezetéről is híres. A tőle nagyjából 5 kilométerre délkeletre fekvő Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, amely nagy hidegben hatalmas jégcsaporgonává dermed. 

A titokzatos Jankovich-barlang

A Gerecse északi részén, a dachsteini mészkőből álló bajóti Öreg-kő meredek, sziklás oldalából 340 méteres magasságban nyílik a fokozottan védett Jankovich-barlang, amelynek szabadon látogatható, impozáns sziklacsarnoka egykor ősemberek menedéke volt, mára a turisták mellett a régészek, a barlangászok, a geológusok és a sziklamászók közkedvelt terepe. 
A barlang a Dunántúl egyik legfontosabb régészeti lelőhelye, és egyben az egyik leglátványosabb is. A mélyből feltörő termálvíz boltozatos üregeket oldott a mészkőben, így keletkeztek az Öreg-kő barlangjainak járatai és nagyobb termei.
A Jankovich-barlang nagy méretű bejáratán belépve lenyűgöző kupolacsarnokban találjuk magunkat. A 35 méter hosszú és 20 méter magas terem egy 8 méter átmérőjű, szinte szabályos kör alakú kürtőben végződik felülről, ahonnan egész nap természetes fényt kap a barlang ezen része.
A csarnok végében egy lejtőn keresztül a barlang régészetileg érdekes, hátsó termébe jutunk, ide azonban már nem szűrődik be a fény, érdemes zseblámpát vinni. Az 1910-es évek elején kezdődtek a barlangban az ásatások, amelyek során számos csont- és cserépmaradvány került elő.

A későbbiek során tárták fel a hátsó, belső termet, amely valószínűleg a jégkorszak végén záródott el, és háromezer éven keresztül érintetlen maradt. A nagy szenzációt ez a terem szolgáltatta, mivel innen többféle eszköz került elő, amelyet a neandervölgyi ősember használt.

A leletanyagról hosszas vizsgálat során kiderült, hogy az addig ismert egyetlen magyarországi lelőhelytől jól elkülöníthető kultúrából származnak, amelyet a barlang után jankovichinek neveztek el. Maga a barlang a helyszínt személyesen is meglátogató és a munkát anyagilag is támogató akkori kultuszminiszterről, Jankovich Béláról kapta a nevét.
Ha erre kirándulunk, érdemes a 375 méteres Öreg-kő gerincére is felkapaszkodni, pazar kilátás vár ránk. A barlang kupolacsarnokában látott kürtő itt tör ki a felszínre, óvatosan bele is nézhetünk a széléről.

A téli sportok szerelmeseinek: irány a Balaton! 

A Balaton minden évszakban gyönyörű és soha nem unalmas. És bár sajnos idén télen sincs garancia arra, hogy biztonságos, vastag jégpáncél alakul ki a tavon, szerencsére nem kell erre várni ahhoz, hogy korcsolyával hasíthassunk a jégen, ugyanis számtalan balatoni jégpálya közül választhatunk. Többek között a Szigliget Várudvar, Balatonalmádi, Balatonlelle, Balatonföldvár, Siófok és Keszthely műjégpályáin is biztonsággal korcsolyázhatunk. Ha a legszebb fekvésű koripályát keressük, érdemes Balatonboglárig utazni, ahol a pályát a kikötő parkolójában találjuk. 

Aki nem szeret korizni, vagy esetleg kipróbálna valami izgalmasat, annak javasoljuk az evezést vagy SUP-ozást a hévízi kifolyón. A Hévízi-tó kifolyója ugyanis télen sem fagy be. A túra induló szakaszán a víz 20 fokos, és jégtáblák helyett tündérrózsák között evezhetünk. 

És ha ezek után mégis úgy döntenénk, hogy a hagyományos kirándulást választjuk, irány a tihanyi Csúcs-hegy, amelynek a neve is sugallja, hogy bizony a Tihanyi-félsziget csúcsa, ahonnan belátni a Sajkodi-öblöt, Tihanyt, a déli part egy részét és a Balaton nyugati medencéjét. Rövid, kissé meredek túra vezet ide Sajkodról, ám a 235 méteres, vulkáni eredetű hegy tetején – és már útközben is – elképesztő látvány tárul a szemünk elé: úgy érezhetjük, hogy szinte a lábunknál terpeszkedik a Balaton.
Megközelítése: Kövessük a Sajkodról (Romkápolna utca és Mályva utca) induló sárga háromszög jelzésű túraútvonalat, amely a gerincen becsatlakozik a sárga sávba, vagy induljunk a tihanyi kikötőből a zöld háromszöget követve.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti