Miért nem valósulnak meg az elérhető vágyak? | Képmás Magazin

Miért nem valósulnak meg az elérhető vágyak?

2017.09.05.
A célok elengedhetetlenek a fejlődéshez. Kijelölik utunkat, segítenek elfogadni önmagunkat. Ha elfogadom magam, akkor miért akarnék bármin változtatni? Az elfogadás nemcsak azt jelenti, hogy elfogadom, aki vagyok, ahol tartok, hanem azt is, hogy felismerem és tisztelem a vágyaimat, eszközt és célt választok az elérésükhöz. Vagyis elfogadom a kiindulási pontot, és azt is, hogy belőlem indul a változás, általam valósulhat meg, és vállalom az ezzel járó erőfeszítést is. Elfogadom, hogy eddig valahogy csináltam, de a célom elérése érdekében lehet, s tudom másképp. Igen ám, de van, ami visszatart.

Az önakadályozás egy olyan stratégia, amelyet arra használunk, hogy elkerüljük a felelősséget: megússzuk a valódi erőfeszítést, ugyanakkor a kudarcot ne kelljen sajátunknak tekinteni, így megvédhetjük sérülékeny önbecsülésünket.

Ha erőfeszítést teszünk, és nem sikerül, akkor a kudarc sértheti önértékelésünket, de ha találunk egy jól elfogadható kifogást, külső körülményeket okolhatunk vagy úgy tüntethetjük fel, hogy esélyünk sem volt a teljesítésre.

Valójában arról van szó, hogy félünk, vagyis nem bízunk abban, hogy ha van egy célunk, és erőfeszítést teszünk az elérése érdekében, akkor képesek is vagyunk elérni. Ha mindenféle vélt vagy valósan generált akadály ellenére mégis sikerül, akkor duplán veregethetjük meg a vállunkat, hogy „mi még így is meg tudtuk csinálni”.

Egy példa, hogy védhetjük énképünket azzal, hogy akadályt állítunk saját magunk útjába: a tipikus „nincs időm rendszeresen edzeni” ilyen stratégia.

Ha rogyásig vagyok munkával, és nem csinálok időt magamnak az aktív kikapcsolódásra és sportolásra, akkor nem kell erőt vennem magamon és elmennem az edzésre,

nem kell kitartanom és feszegetnem a határaimat. 

További tippek a Képmás szeptemberi számában. 

 

Szemezgető rovatunkból ajánljuk még