Olyan szerelem volt az övék, amire nincs megfelelő hasonlat

– Honnan jött az ötlet, hogy színdarab készüljön Szabó Magda és Szobotka Tibor közös életéről?

Mészáros Tibor: Porkoláb Gyöngyi, az előadás produkciós vezetője, a „CSAK egy nő?!” és a „CSAK 1 Est” programsorozat alapítója keresett meg minket azzal az ötlettel, hogy állítsunk színre egy olyan egyfelvonásos darabot, amelyik Szabó Magdát, az embert, a nőt, a feleséget mutatja be, bepillantást engedve élete négy fal között játszódó területeire is. Azt kérte, hogy mutassuk meg azokat a viszonyulásokat, igazodási pontokat, amelyek az írónőt is meghatározták, és a ma embere számára is irányt mutathatnak. Eredetileg kizárólag Szabó Magdára akartunk fókuszálni, ám az életművét olvasva egyértelművé vált számunkra, hogy a férjéhez fűződő kapcsolatra kell helyeznünk a hangsúlyt.

– Hogyan állítottátok össze a darabot?

Krajcsi Nikolett: Az előadást hosszú kutatómunka, könyvtárba járás előzte meg: a legfőbb forrásaink Szabó Magda naplói, levelezései és interjúi voltak, így a házasságáról szóló „Nyusziék” és a férje halála után íródott „Liber Mortis”, emellett Keczán Mariann Szabó Magda-kutató is sokat segített. A személyes hangvételű sorokat olvasva a két író egészen új arcát ismertük meg.

– Mi volt számotokra a legmeglepőbb, amit megtudtatok róluk?

Mészáros Tibor: Maga az életük. Más életutat jártak be, ám az otthonról hozott különböző mentalitás az ő esetükben nem kioltotta, hanem erősítette egymást.

Összeillettek, mint a puzzle: ami az egyikőjükből hiányzott, azt kiegészítette a másik. De a kapcsolatuk érzelmi túlfűtöttsége is nagyon meglepő volt számunkra: Szabó Magda arcpirító őszinteséggel írt a házaséletükről, így a szexualitásról is.

Krajcsi Nikolett: Rengeteg saját játékuk volt, nyelvi párbajok, egymás becézése, Magda például Apjámnak szólította a férjét. Máskor azzal szórakoztatták egymást, hogy valamelyikük csak magánhangzókban beszélt, és a másiknak ki kellett találnia, milyen szóra gondolt.

Mészáros Tibor: Ennek később szomorú aktualitása lett, amikor Szobotka Tibor agyvérzése következtében csak magánhangzókat volt képes kiejteni – mintha előre készültek volna a nehéz időkre.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Hogyan indult ez a szenvedélyes szerelem?

Mészáros Tibor: Szobotka Tibor már ismert író volt, amikor bemutatták neki a pályakezdő Szabó Magdát egy lehetséges együttműködés reményében. Az első találkozásra egy angol író közönségtalálkozóján került sor, ahová nem a másik miatt mentek el, sokkal jobban foglalkoztatta őket a svédasztal. De amikor Magda megpillantotta Tibort, rögtön érezte, hogy vele fogja leélni az életét. Szobotka Tibor, aki bevallottan alsóbbrendűnek tekintette a nőket, és több szeretőt is tartott, akkor figyelt fel rá, amikor megmutatta neki a verseit: lenyűgözte a fiatal nő műveltsége, és egyenrangúnak érezte saját magával. A kezdeti vonzalom fél év alatt, fokozatosan alakult át szerelemmé.

– Mi lehetett az oka Szobotka nőgyűlöletének?

Mészáros Tibor: Nehéz gyerekkora volt, hiszen az eltérő kulturális háttérrel rendelkező szülei állandóan veszekedtek, ami nagyon megviselte. Tizenéves kora óta foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, gátlásos kamaszként nem mert ismerkedni, a nővére udvarolt a nevében a lányoknak.

Később aztán megnősült és gyermeke született, de a háborúban elveszítette a feleségét és a kisbabáját, akiket katonaszökevényként maga temetett el.

Ezek a traumák vélhetőleg erősen hozzájárultak ahhoz, hogy attól kezdve pusztán szexuális eszközként használta a nőket, nem akart ismét érzelmileg kötődni valakihez. Egyfajta védekező mechanizmus lehetett ez a részéről, hogy megkímélje magát egy újabb sérüléstől.

– Az őt ért tragédiának szerepe lehetett abban, hogy Szabó Magdával nem vállaltak közös gyermeket?

Mészáros Tibor: Az írónő egy interjúban úgy fogalmazott, nem akart rabszolgákat szülni a fennálló rendszernek, de nagyon valószínű, hogy a történtek is közrejátszottak az elhatározásukban. Emiatt is mondta Szobotka Tibor, hogy nem akarja magát továbbörökíteni, sem mást szeretni Magdán kívül. Bár maguk döntöttek így, a lehetőség mégis ott lebegett előttük és foglalkoztatta őket, erre utalnak Szabó Magda sorai, miszerint „tizenöt gyerekünk lesz ebből az egy ölelésből” illetve „megfogantam volna, ha engedjük”.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– A két írónak nemcsak a személyisége különbözött, hanem a pályája is ellentétesen alakult. Az energikus, életvidám Magda ünnepelt íróvá vált, az önbizalomhiányos, depresszióra hajlamos Tibor viszont kiszorult az irodalmi életből. Mi az, ami miatt mégis működött a házasságuk?

Krajcsi Nikolett: Szobotka Tibor erőteljes nőképet hozott otthonról, és talán az anyja határozottságát találta meg Magdában, aki pedig az apja tulajdonságait vélte felfedezni az íróban: Szobotka külsőleg és belsőleg egyaránt hasonlított Szabó Elekre. Emellett összekötötte őket a maximalizmusuk is a hivatásukban.

Mészáros Tibor:

Számukra a munka ugyanolyan szent volt, mint a szerelem. Ha valamelyikük dolgozott egy íráson, az a másikat is éltette, olyankor lábujjhegyen járt a lakásban. A férfit a legkevésbé sem zavarta, hogy Magda sikeresebb nála, sőt, arra tette fel az életét, hogy felesége elismert íróvá váljon, akár a saját sikertelensége árán is.

A Bárány Boldizsárt például az ő közbenjárásának köszönhetően adták ki, amiben jobban hitt, mint a saját novelláskötetében. Később Szabó Magda is segített volna a férjének, ám ezt dühösen elutasította, mert nem általa akart érvényesülni. Nem csupán a rendszer hibája tehát, hogy nem lett része a kánonnak: volt benne egy tüske, amiért mellőzték az irodalmi életben, és amikor később érdeklődni kezdtek a munkái iránt, dacból, sértettségből nem mutatta meg azokat. Néhány írását Szabó Magda előtt is titokban tartotta.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Az írónő több könyvében is emléket állít férjének. Szobotka Tibor is írt Szabó Magdáról?

Krajcsi Nikolett: A naplóiban igen, de ezek egyáltalán nem olyan szenvedélyesek, mint az írónő kitárulkozásai, annál ő jóval gátlásosabb volt. A megismerkedésükkor például csak annyit jegyzett fel róla, hogy szépnek találja, és hogy az anyjáéhoz hasonló a járása.

Mészáros Tibor: A naplóbejegyzései rendkívül tárgyilagosak: többek között arról ír, hogy hová ment vagy hogy mennyit költött. Utánaolvasva, hogy az adott időszakban mik történtek vele, úgy tűnik, ez menekülés lehetett a részéről, hogy addig se forduljanak gondolatai az elkeseredés vagy akár az öngyilkosság felé. Ennek tükrében óriási mélysége van annak, hogy hogyan nem ír az őt ért fájdalmakról.

Kép

Kép: Porkoláb Gyöngyi / Facebook

– Az egyik jelenetben betoppan hozzájuk az írónő egykori vőlegénye, amit férje nem fogad kitörő lelkesedéssel, mire ő Szobotka korábbi szeretőivel vág vissza. Volt alapja a féltékenységüknek?

Mészáros Tibor: Miután Szabó Magda közszereplővé vált, szárnyra keltek pletykák, és ő maga is ír róla, hogy sokan udvaroltak neki, de nyíltan soha nem vádolták meg a másikat megcsalással, ezért igyekeztünk óvatosan kezelni ezt a kérdést. Akármi is az igazság, az nem csorbítja a szerelmüket. A féltékenységi jelenetekkel inkább az volt a célunk, hogy megjelenítsük a parázs vitáikat, amikbe a szenvedély olykor átcsapott – egy-egy hevesebb veszekedés után előfordult, hogy két napig nem szóltak egymáshoz.

Krajcsi Nikolett: Amikor Szobotka Tibornak újra lett állása, ő is felkeltette mások érdeklődését, érdekes módon azonban Szabó Magda kifejezetten büszke volt arra, hogy a férje tetszik másoknak, de rajta kívül nem vesz tudomást más nőről.

– Házaspárként mennyire tudtatok azonosulni a két főszereplővel?

Krajcsi Nikolett: Mialatt Szabó Magda írásait tanulmányoztam, Tibi a Szobotka-naplókat olvasta, és közben izgatottan újságoltuk el a másiknak, ha újabb meglepő részletet tudtunk meg az írókról. Elkezdtünk pletykálni róluk, és Magdaként és Tiborként emlegetni őket, mintha csak az ismerőseink lennének. Amikor összeállt a darab szövegkönyve, hangos olvasópróbákat tartottunk otthon ‒ könyvtárszobájukban ők is gyakran olvastak fel egymásnak.

– Mi jelentette számotokra a legnagyobb kihívást a darab színpadra állítása során?

Mészáros Tibor: Porkoláb Gyöngyi kérésére a mértéktartás, az írónő iránti tisztelet volt a fő vezérelv: ő közeli kapcsolatban állt Szabó Magdával, ezért is éreztük fontosnak mindannyian, hogy női méltóságát, magánéleti érzéseit – mint az anyaság kérdése és a szakmájához, házastársához fűződő viszonya –, ezt szem előtt tartva mutassuk be, úgy, hogy megfelelő kontextusban kerüljenek a néző elé. Tudtuk továbbá, hogy a két szereplőt nem utánzatként szeretnénk megidézni. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a darab első változata két és fél–három órát ölelt fel, de le kellett szűkítenünk hetven percre, így Szabó Magda életének számos fontos mozzanatát kénytelenek voltunk kihagyni, például a Bécsben töltött éveket vagy a kapcsolatát az előző vőlegényével. Szobotka Tibor múltjának részletezésére szintén nem maradt idő, ami egyébként megérne egy külön előadást.

–„Vajon leszünk-e olyan irodalmi házaspár, mint Elisabeth és Robert Browning? Vajon lesz-e belőlünk film valamikor?” – tette fel a kérdést az írónő a Nyusziékban. Ti kikhez tudnátok hasonlítani Szabó Magda és Szobotka Tibor kapcsolatát?

Mészáros Tibor: Néha úgy éreztük, olyanok, akár a Mantovába száműzött örökifjú Rómeó és Júlia, mivel kapcsolatuk legalább olyan mély, mint amilyen a két tragikus sorsú fiatal szerelme. Míg Shakespeare szereplőit saját szüleik állították próbatétel elé, addig őket a politikai rendszer igyekezett ellehetetleníteni. Az író gyakran eljátszott az öngyilkosság gondolatával, akárcsak Rómeó. Nehéz jó választ adni erre a kérdésre. Ahogyan Szobotka is mondta: „Ha meghalsz, meghalok, ez olyan bizonyos, hogy hasonlatot sem kell kitalálni mellé”.