A méhen belül is kaphat vérátömlesztést a baba – ezért fontosak a kismamák vérleletei

2026. 10. 20.

Az édesanyjuk méhében lévő babák fejlődését szülész-nőgyógyászok követik, és ők gondozzák a kismamákat is, majd a szülés után – ha arra valami miatt szükség van – neonatológusok, azaz újszülöttgyógyászok foglalkoznak a kicsikkel. Van azonban a szülészet-nőgyógyászatnak egy olyan területe, amelynek középpontjában kifejezetten a magzati egészséget, a magzatot veszélyeztető kórképek állnak. Ez az itthon még kevésbé ismert terület a magzati medicina. Ma már Magyarországon is léteznek olyan munkacsoportok, amelyek ezzel foglalkoznak.

Dr. Leipold Gergő és munkatársai munka közben / kép: Semmelweis Egyetem Magzati Medicina Munkacsoport
Dr. Leipold Gergő és munkatársai munka közben / kép: Semmelweis Egyetem Magzati Medicina Munkacsoport

A magzati medicina egyik úttörője Kypros Nicolaides, a londoni King’s College Hospital professzora, aki Angliában egy képzési rendszert is felépített ehhez a tudományterülethez. Egy ilyen kétéves képzésen töltött el nála három évet és szerzett magzati medicina diplomát két magyar szakorvos: dr. Benkő Zsófia és dr. Leipold Gergő. Ők ma már a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Magzati Medicina Munkacsoportját vezetik két helyszínen. Az egyik a klinika Baross utcai részlegén, a másik az Üllői úti épületben működik több mint két éve.

Védtelen vérsejtek

„Az eddigi munkánk során legtöbbször magzati transzfúziót végeztünk, amelyre akkor van szükség, ha a magzat valami miatt vérszegénnyé válik. Arról, hogy ez milyen gyakran következik be, nincsenek hazai adatok, de azt tudjuk a nemzetközi statisztikákból, hogy a gyakoriság egy-két százalék körüli. A jelenségre általában az Országos Vérellátó Szolgálat szakemberei figyelnek fel, amikor a terhesség első trimeszterében, egy rutinszűrés részeként beküldik hozzájuk a kismamák vércsoportleletét. Ilyenkor nemcsak az anyuka vércsoportja derül ki, hanem az is, ha a vérében jelen vannak olyan ellenanyagok, amelyek a méhlepényen átjutva megtámadják a baba vörösvérsejtjeit. 

Ez a vércsoport-inkompatibilitás azért veszélyes, mert emiatt a magzat akár el is halhat az anyaméhben. 

Ugyanakkor az jó hír, hogyha figyelnek rá, akkor még azt megelőzően lépni lehet, mielőtt komolyabb baj történne” – mondja dr. Leipold Gergő szülész-nőgyógyász és ultrahangspecialista.

A magzati medicina munkacsoport Üllői úti részlegének vezetője kiemeli, hogyha a vérszegénység szintje azt szükségessé teszi, akkor a magzat már húszhetes korában – amikor még csak 300–400 grammos – kaphat transzfúziót, és utána azt ismételni lehet annyiszor, ahányszor csak szükség van rá. Külföldön már arra is volt példa, hogy hatszor végezték el, két-három hetes periódusokban. Az egyetlen megkötés az, hogy a nemzetközi irányelvek harmincnégy hetes kor után már nem javasolják ezt a beavatkozást, afölött már „be kell fejezni” a terhességet. Ez a gyakorlatban császármetszést jelent. Viszont már ez is hatalmas nyereség, mert ilyen esetben a baba már nem lesz extrém koraszülött, hiszen nem huszonöt-huszonhat hétre születik.

Életmentő milliliterek 

A magzati transzfúziót klasszikus esetben a köldökzsinór méhlepényi eredésénél végzik, azon keresztül adják be a vérkészítményeket. Már egy ilyen beavatkozás is legalább négy orvos műtői jelenlétét kívánja meg. A piciknél erősen besűrített vérkészítményeket használnak. Az Országos Vérellátó Szolgálat szakemberei azért állítanak elő ilyen fajta vérkészítményeket, mert a magzatoknak egyszerre csak nagyon kevés vért lehet beadni, és a cél az, hogy abban minél több vörösvérsejt legyen. Például egy húsz-huszonegy hetes magzatnál 10-15 milliliter is elég, ez egészen csekély mennyiség. 

Ebben az időszakban még parányi a keringő vértérfogatuk, ezért a túl nagy volumen a szívüket is erősen megterhelné. A vértérfogat a magzat és a méhlepény növekedésével párhuzamosan nő, egy harminchetesnél idősebb magzat akár már több mint 100 milliliter vért is kaphat. Maga a beavatkozás ultrahangvezérelten történik, de az orvosoknak így is a saját kezük stabilitásában bízva kell beadniuk a vérkészítményt. A transzfúziókhoz a piciket általában nem kell elaltatni, de már itthon is voltak esetek, amikor szükség volt erre, mert a méhlepény elhelyezkedése nem volt ideális. 

Ilyenkor a beavatkozás a szokásosnál is nehezebb, hiszen az orvosoknak először meg kell szúrniuk a kismamát, utána átszúrni a méhet, majd azon belül folytatni a munkát. Első lépésként a baba a combjába kap érzéstelenítőt, és ott adják be neki az altatót is. Ennek adagját becsült súly alapján határozzák meg. Hatására a magzat nagyjából tíz perc alatt elszunnyad, a transzfúzió ezt követően végezhető el.

Jobban kell figyelni a leletekre

Bár a vérszegénnyé váló babák méhen belüli transzfúziója megelőzheti a koraszülöttséget – és ami még fontosabb, az extrém koraszülöttséget –, úgy tűnik, nem mindenkinél kerül rá sor. Legalábbis erre utal az, hogy míg a munkacsoportok indulásának évében, amikor országos szinten nagy figyelmet kapott ez a probléma, sok kismamánál figyeltek fel az ellenanyagok jelenlére, és sokat irányítottak az egyetemre, addig tavaly ez a szám jelentősen visszaesett. Ezt még az sem magyarázza, hogy 2025-ben kevesebb baba született. 

„A tapasztalat sajnos az, hogy a vércsoportleletet sokan csak azért nézik, hogyha az édesanyának valami miatt vért kell kapnia, akkor az kompatibilis legyen ne csak a vércsoportjával, hanem az ellenanyagaival is. Az ellenanyag-pozitivitás magzati aspektusa kevésbé van előtérben. Pedig, ha azokat a kismamákat, akiknél ellenanyagokat mutatnak ki, elküldenék további kivizsgálásra, akkor kiderülne, hogy azok mekkora mennyiségben vannak jelen a szervezetükben, s hogy magzati vérszegénységet okozhatnak-e. 

Itt fontos tudni, hogy maguk az ellenanyagok biológiai okok miatt tizenhat hetes kor előtt nem vezethetnek magzati vérszegénységhez, csak utána. Emiatt számít rengeteget, ha az érintett kismamákat követni kezdik. 

Mivel úgy tűnik, hogy ennek fontossága még ma sincs benne a köztudatban, a jövőben még jobban szeretnénk felhívni a kollégák figyelmét erre a konferenciákon és a továbbképzéseken. A legfontosabb az volna, hogy a kismama vércsoportjának meghatározása után küldjenek vérmintát az Országos Vérellátó Szolgálathoz, mert az ottani munkatársak a leleten automatikusan feltüntetik, ha az anyukát követni kell. Ez a fajta figyelemfelhívás a helyi laboroknál valószínűleg nem magától értetődő, pedig rengeteget számítana” – mondja dr. Leipold Gergő.

Kép
A Semmelweis Egyetem Magzati Medicina Munkacsoportja
A Semmelweis Egyetem Magzati Medicina Munkacsoportja

Túl a vércsoporton

Bár ritkábban, de a vércsoport-inkompatibilitás mellett fertőzés – általában lepkehimlő, esetleg citomegalovírus – is vezethet magzati vérszegénységhez. Ezekről a fertőzésekről tudni kell, hogy többször is át lehet rajtuk esni, de az első után (amelyen a nők többsége már a gyerekvállalás előtt átesik) a régi ellenanyagok bizonyos fokú védettséget nyújtanak a magzatnak is. Emiatt van az, hogy az újrafertőződések csak ritkán veszélyeztetik a kicsit. Gond általában akkor van, ha a kismama a váradósság alatt esik át először ilyen fertőzésen. 

Azt, hogy az anyukákat ezek a betegségek érintették-e korábban, szűréssel ki lehet deríteni a terhesség első trimeszterében, de ennek elvégzése a világ számos országában, így Magyarországon sem rutinszerű. 

Jellemzően csak akkor szokták kérni, ha valakinél hirtelen alakul ki magzati vérszegénység. Az ilyen helyzeteket nehezíti, hogy a lepkehimlő és a citomegalovírus az anyukánál csak nagyon enyhe tüneteket okoz, sokszor nem is utal rájuk semmi. Ilyenkor a magzat fertőzöttsége sem derül ki, csak akkor, amikor a vérszegénység már előrehaladottabb. Ha ez a helyzet, akkor a kilátások kevésbé jók, és a súlyos vérszegénység szövődményeként akár agyvérzés is érheti a magzatot. Emiatt volna fontos, hogy a szűrések rutinszerűek legyenek. 

Szerteágazó terület

A magzati medicina a vérszegénység mellett még sok egyéb probléma jelentkezése során segíthet. Ilyen például az, ha a babánál húgyúti elzáródás vagy komoly szűkület lép fel. Ilyenkor a vizelet nem tud kellőképp ürülni, emiatt a kicsinek károsodik a veséje. Ezekben a helyzetekben a magzatnak még a méhen belül be lehet ültetni egy olyan söntöt, amely a problémát áthidalja, a születés után pedig már könnyen el tudják nála végezni a húgycsőtágító beavatkozást. 

A magzati medicina fontos az ikerterhességek gondozása során is, még akkor is, ha nincs komplikáció. Ilyenkor az esetleges lepényfelszíni érösszeköttetéseket (ezek jelzik a keringések közti kapcsolatokat) kell észlelni az első trimeszteri szűrésnél, később már nehezen fedezhetők fel. A korai észlelés azért fontos, mert ilyen jellegű összeköttetéseknél a szokásosnál is több kontrollra van szükség, és nem elég hozzá egy hagyományos ultrahanglabor. Ha két baba osztozik egy méhlepényen, vagy három baba van, de nincs közöttük elválasztóburok, ez fokozottan érvényes.

Ez a cikk a Képmás magazin 2026. márciusi számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.  

Keresünk 1.000 támogatót év végéig!

A Képmás minden tartalma azért születik, hogy egy kicsit jobb legyen tőle a világ és benne mi magunk is. A folytatáshoz Rád is szükség van! Keresünk 1.000 támogatót év végéig, akik segítenek felerősíteni a Képmás hangját a médiazajban és hozzájárulnak ahhoz, hogy még több igazi történetet mondhassunk el!

Támogatlak titeket>>

Legkedveltebbek