Húsvéti programok országszerte – hat hely, ahol igazi ünnepi hangulat vár mindenkit!

A húsvét a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, amelyhez számtalan népi hagyomány is fűződik – hosszú hétvégén sokféle program közül válogathatunk.

Hollókő húsvét alatt: néptáncoló lányok a főtéren
Hagyományőrző húsvéti locsolás Hollókőn - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Öt különleges húsvéti népi hagyomány

Húsvéti korbácsolás

Húsvéthétfőn nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a jelképes húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8 vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy finoman megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget, egészséget és termékenységet kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.

Tudta? A Felföldön és a szlovák–magyar érintkezési területeken ehhez hasonló szokás a suprikálás, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon.

Húsvéti komatál

Húsvéthétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatál küldése. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal megrakott tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot személyesen vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették.

Tojásfestés

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leg­gyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt rámázásnak nevezik, magát a díszítést tojáshímzésnek. Manapság már létezik patkolt, fúrt, de még kottával díszíttet tojás is, amit a baranyai Zengővárkonyban lévő tojásmúzeumban meg is lehet csodálni.

Kép
húsvéti tojás festése
Hagyományos húsvéti tojás festése - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tudta? A hímes tojások mintája sokféle, de az egyik legkülönlegesebb jelentéssel az állatmintásak bírnak. Ezt őseink termékenységvarázslásként rajzolták a héjra. Ha mondjuk tyúkot hímeztek rá, akkor azt remélték, hogy abban az évben több tyúk kapirgál majd a kertben.

Különböző tojásgyűjtő népszokások is vannak, amelyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Egy másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.

Hat hely, ahol átélhetjük a húsvéti népies hangulatot

Hollókői húsvétolás

Hollókő kicsi, de annál híresebb faluja az UNESCO Világ­örökség listájára is felkerült. Nem véletlenül, hiszen ez a település a hagyományőrzés kiemelkedő példája. A település legnagyobb rendezvénye, a négynapos Hollókői Húsvéti Fesztivál – idén április 15–18. között – természetesen ugyancsak a hagyományokra épül; az apró utcák ilyenkor megtelnek népviseletbe öltözött helyiekkel és néptáncosokkal. Az ünnep elmaradhatatlan része a locsolkodás, ám itt a népszokás kölni helyett a kútvizet írja elő.

Kép
Hollókő húsvét alatt: locsolkodás
A locsolkodás Hollókő elmaradhatatlan programja húsvét idején - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Tipp: A múzeumok közül érdemes felkeresni a Falumúzeumot, a Szövőműhelyt, a Postamúzeumot, a Palóc Babamúzeumot vagy a Guzsalyast, ahol a hollókői népviselet készítésével, történetével ismerkedhetünk meg. Akit a kézművesség érdekel, ne hagyja ki a Fazekasházat, Gazduram Sajtboltját, Kiss Tünde csuhé- és gyékényfonó műhelyét és a Palóc Játszóházat.

Húsvét a szentendrei Skanzenben

A szentendrei Skanzen közel 60 hektáros területen fekszik, ezzel minden évben az ország legnagyobb Húsvét Fesztiváljának ad otthont. A húsvéti hagyományok, mint a tojásdíszítés, tojáspatkolás, vesszőfonás, itt is a programok szerves részét képezik. Április 15-től 18-ig a skanzen egésze benépesül, bábelőadás, vándormuzsikusok, gólyalábasok szórakoztatják a közönséget, lesznek társas és más húsvéti játékok, és persze a gyomrunk sem marad üresen: érdemes megkóstolni a ruszin pászkát, a mákos, diós bejglit, valamint a vendek hagyományos hajdina- és gombaételét is.

Húsvét a Szépasszony-völgyben

Eger egyik legkedveltebb része a Szépasszony-völgy, ami a híres-neves borkínálat mellett családi húsvéttal, színes programokkal és a hazai szokások és hagyományok tömkelegével várja a látogatókat. Április 15–18. között lesz tojáskeresés, bárány- és nyuszisimogatás, valamint gólyalábas parasztkomédia. A látogatók felülhetnek a szekérjáratra, megnézhetik a húsvéti bábelőadást, vagy részt vehetnek a kézműves foglalkozásokon.

Tipp: Ha tehetjük, látogassunk el a közeli Noszvajra is, ahol „babakocsis”, komfort vagy extrém tojásvadászat, kemencében készült sütemények, borkóstolás, népzene és néptánc várja a vendégeket.

Kép
Hollókő húsvét alatt
Hollókő - Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Zengővárkony csodás tojásai

Pécsvárad szomszédságában a festői fekvésű falu, Zengővárkony kuriózumnak számító programokkal is várja a látogatókat. A legkülönlegesebb élményt talán a tájház Míves Tojás Gyűjteménye nyújtja, amelyben fürj-, liba- és strucctojások egyaránt helyet kaptak. 36 év gyűjtőmunkájának eredményeként Indiától Izraelig 19 országból származnak a tojások. A legérdekesebbek talán azok, amelyekre a Himnusz vagy a híres Holdfény-szonáta kottáját festették. A múzeum a húsvéti időszakban számtalan tojásmegmunkáláshoz kapcsolatos programmal várja a látogatókat.

Tipp: A település határában lévő gesztenyésben található a híres természetfilmes, Rockenbauer Pál sírja is. Ő volt az a neves rendező, aki a rendkívül népszerű Másfél millió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató televíziós sorozatot készítette.

Kép
Ópusztaszer látképe, ahol húsvéti programok kerülnek megrendezésre
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol szintén húsvéti programok sokasága vár – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Ópusztaszeri rügyfakasztó vasárnap

Az ország egyik legnagyobb húsvéti rendezvényén életre kel az ópusztaszeri Skanzen: évről évre korhű ruhákba öltözött menyecskék, legények elevenítik meg az ünnepi szokásokat. Muzsikaszó, néptánc, népzene, meglepetések várják mindazokat, akik a természethez közel szeretnék ünnepelni a feltámadást.

Tipp: A hatalmas területen fekvő parkot nem csak a húsvéti időszakban érdemes meglátogatni, hiszen több látványosságot is kínál, a modern, kerek látogatóközpontban, a Rotundában a Feszty-körkép mellett több interaktív kiállítást is találunk. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett magasodnak az érdekes alakú Csete-jurták, távolabb pedig a Skanzen épületeit járhatjuk be. 

Emmausz-járás a bólyi pincefaluban

A húsvéthétfői Emmausz-járás több mint 100 évre visszanyúló, bibliai gyökerű, német nemzetiséghez kapcsolódó, ma is élő szokás, amely 2011-ben a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai. A családok, baráti társaságok meghívásra érkeznek, de sokan több helyre is betérnek, látogatják egymást. A pincegazdák az úton arra járó ismerősöket is behívják asztalukhoz. Az együttlét lényege a társas étkezés (a húsvéti ételek és a pincegazda kínálta borok ünnepi hangulatban, de kötetlen, közös elfogyasztása), a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt megmozgató szabadtéri játékok. Mindez a kölcsönös ismerkedésre, a közösségi kapcsolatok megerősítésére vagy újak kialakítására ad alkalmat az ünnep keretei között, kimondatlanul is szimbolizálva a bibliai Emmausz-történet lényegét: meghívlak asztalomhoz, hogy megtudd, ki vagyok.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>