Tükör által homályosan – Testképünk változásai | Képmás Magazin

Tükör által homályosan – Testképünk változásai

2017.02.15.
blonde-1503202_1280.jpg
Kép: pixabay.com

 

Gyakran látom a közösségi oldalon ismerősünk tizenéves lányának háromnaponta cserélődő profilképeit. Arccsontjai kiugranak és furcsán csücsörít, nem tudom, a smink vagy a Photoshop teszi, de nem ismerném föl, ha nem lenne ott a neve. A fiatalok számára mintha egyre fontosabb lenne a trendi, fogalmaik szerint vonzó külső, amelyet, ha máshol nem, legalább a virtuális világban meg kell szerezni. Mintha a képernyőn egy másik lány élné világát. De melyik az igazi?
 

Huszonéves bölcsek

Amikor a tizenévesek testképéről olyan fiatalokat kérdeztem, akik épphogy beléptek a második x-be, meglepően érett véleményeket hallottam. „Úgy látom, hogy a fiatalok többségének nincs reális testképe, énképük meg pláne nincs – mondja Luca, aki az Iparművészeti Egyetem hallgatója. – Kimegyek az utcára, és rengeteg egyforma fiatalt látok. Miben nyilvánul meg az egyéniségük? Más feliratos fekete atléta? Más formájú hatalmas bizsu? Más színű ombre festés? Persze ez nyilván általánosítás, és rengeteg kivétel van. Tisztelet a kivételnek. És persze tisztelet a nem kivételnek is, de vegyék észre, hogy milyen jó, hogy különbözőek vagyunk!” Jenny pályakezdő tanítónő. Ha a közösségi oldalak egyre fiatalodó táborát nézzük, pedagógusként talán maga is hamarosan szembesülhet a Facebook-gyerekek testképzavaraival. „Nem csoda, ha minden lány úgy festi ki magát, hogy tíz évvel idősebbnek néz ki – mondja –, hiszen a filmekben, a buszmegállók reklámfelületein túlsminkelt, túl kevés ruhába öltözött nők néznek ránk, azt sugallva, hogy ilyennek kell kinézned, hiszen engem néznek a férfiak, én vagyok a szép. Akármennyire is tagadjuk, a férfiakban van ilyen elvárás, hisz az ő szemük is ennek van kitéve nap mint nap, ez formálja az ízlésüket. Ők maguk is kiteszik a kigyúrt, félmeztelen képeiket, ma ez teljesen elfogadott a közösségi oldalakon. A lány annál vagányabb, annál több lájkot kap, minél kihívóbb, minél több a smink és kevesebb a ruha. Márpedig a lájkok száma a népszerűség mércéje a szemükben. Talán a tinédzserek azok, akiket a legjobban befolyásol a média, akik egymást is beleviszik ebbe a külsőségekkel teli látszatéletbe, és akármennyire is próbálunk ellenállni, szépen lassan mi is részei leszünk.” Furcsa jelenség, hogy a felnőttkor küszöbén álló fiatalok ennyire másképp látják a világot, mit a pár évvel fiatalabb tizenévesek. Eszter, aki andragógiát hallgat a PPKE-n, meg is fogalmazza ezt: „Huszonkét éves vagyok, és ha a nálam 4–8 évvel fiatalabbakat nézem, úgy érzem, mintha generációs szakadék lenne köztünk. Mindenki a médiát és az internetet hibáztatja azért, hogy a legtöbb tizenéves lány a média által mutatott szépségideál képére szeretné formálni magát. Egyrészről természetes, hogy egy 14–15 éves lány próbálgatja, mi áll jól neki, és ötletet a környezetéből merít, hiszen nincs még teljesen szilárd, kialakult stílusa. Más részről viszont felmerül a kérdés, hogy elég-e ez az reális testkép kialakulásához, kap-e kellő visszajelzést családjától, barátaitól. A pozitív megerősítés nagyon fontos ahhoz, hogy legyen kellő önbizalma, és ne kényszerüljön arra, hogy másokat másoljon. A gyerekek problémáinak okát az őket körülvevő felnőttekben kell keresni.”
 

Kamasz panasz?

Gazdag Enikő pszichológus szerint a testképzavarok egyre korábbi életszakaszban jelentkeznek. „Ma már sokszor a prepubertás alatt kialakulnak a testképpel összefüggő problémák, akár 9-10 éves korban. Ennek nyilván az is az oka, hogy már ebben a korban is használják a gyerekek a közösségi oldalakat, amelyek sokszor közvetítenek egészségtelen mintákat. Mindezt azonban nem lehet elválasztani a család működésének zavarától, sokszor az anya vagy az apa is önértékelési zavarokkal küzd, általában jellemző a túlkontrolláló attitűd, amely miatt a gyerekben szorongás alakul ki. A túlzott elvárás természetesen nem csupán, sőt, nem elsősorban a külső megjelenésre vonatkozik – bár ilyen is előfordulhat, például az anya azt mondja a kislánynak, hogy ne egyen édességet, mert kövér – , hanem gyakran az iskolai vagy sportteljesítményre. Sokszor ez az alapprobléma áll az anorexia vagy a későbbi bulimia nervosa hátterében.
A közösségi oldalakon megjelenő énkép kettős személyiségtudatot okozhat, ha a Facebook és a valós arc jelentősen eltér egymástól. Itt nem egyszerűen arra gondolok, hogy valaki igyekszik magáról előnyös képet fölrakni a netre. Gyakran előfordul, hogy a képernyőről sejtelmesen mosolygó szexi, vagány csaj az életben sokkal fiatalabb, és egy szürke egérke, aki társaságban megszólalni sem mer. Ez a hasítás kettős személyiséghez vezet, ami súlyosan akadályozhatja a reális önkép és önértékelés kialakulását.”
Persze a tizenévesek számára mindig fontos volt a külső. Mi is álltunk kétségbeesve a ruhásszekrény előtt, és hívtuk a barátnőnket telefonon, hogy ő mit is vesz fel a bulira. Dörömböltek már a mi szüleink is a fürdőszobaajtón, hogy miért tart ennyi ideig egy fogmosás. (Mert hát beletelt egy kis időbe, amíg anya sminkkészletét visszapakoltuk a fürdőszobaszekrénybe, és kipróbáltuk a tegnap esti filmben látott frizurát.) Böjte Csaba ferences egyszer azt mondta nekem egy interjúban: „Valaki azt hiszi, ha tetováltatja magát vagy piercinget rakat magába vagy kifesti magát, akkor szebb lesz, jobban odafigyelnek rá. Mindennek egy üzenete van: foglalkozzatok velem, szeressetek, én is szeretnék közétek tartozni”.
A kamaszok számára a tükör előtt töltött idő, a különböző hajviseletek, ruhák és sminkek kipróbálása egyik módja annak, hogy megbarátkozzanak megváltozott énjükkel, ez az önmegismerés egyik fontos eszköze. És mindez persze kinyilatkoztatás is, hiszen a megjelenés ízlésük, érdeklődésük, egyéniségük, önállóságuk kifejezése. Ráadásul a csoporthoz tartozást is jelzi, és a tinédzsereknek különösen fontos, hogy egy közösség vagy klikk tagjának érezhessék magukat. 

A szépség katonái

Domán Melinda stylist úgy látja, hogy nem csak a közösségi oldalakon esnek túlzásba a tizenévesek. „Már egy jó ideje figyelem ezt a jelenséget. Fiatal lányok az utcán, villamoson úgy vannak felöltözve, sminkelve, mint akik címlapfotózásra igyekeznek. Még a mozgásuk is az a bizonyos ’catwalk’, manökenjárás: vonulnak, billegnek, mint egy hajó, vagy inkább sodorja őket az ár. Számomra fájdalmas látni ezt a versengést. Igen, versengés, önmagukat szeretnék a lehető legelőnyösebb külsővel megmutatni. De miért? Hiszen így a legkülönlegesebbet takarják el a klón jelmezzel. ’Díszszázad’ lesz belőlük, nincs arcuk, egyéniségük, csak a szépség katonái. Legalábbis így tűnik. Egyforma haj, smink, öltözék, és az arcukra is az van írva, ami a legelszántabb katonáknak, akik bevetésre indulnak.” 
A pszichológus szerint muszáj közbelépnünk, ha mindez akadályozza a napi normális életvitelt. Ha a fiatal rendszeresen elkésik emiatt az iskolából, vagy mondjuk naponta háromszor is zuhanyozik. Ilyenkor segíthet a szülői megerősítés, hogy a lányunk smink nélkül is szép, hogy nem csak a frissen belőtt frizura áll jól a fiunknak. De semmiképpen nem szabad a jelenséget gyengeségnek vagy nevetségesnek minősíteni, szidni a gyereket.
Sajnos a testképzavar sokszor nem csupán a felnőtté válás és az énkép megszilárdulásának szükséges állomása. Aki önmagával elégedetlenül folyamatosan a plakátokon és reklámspotokban hibátlannak látszó modellekhez méri magát, állandó versenyfutásban él. Versenyt fut a génjeivel, az idővel, a divattal és sokszor a szűkre szabott anyagi keretekkel. Az ádáz hajsza újabb divatos termékekhez és szépítő szolgáltatásokhoz, végső esetben pedig plasztikai beavatkozások sorához vezet. Al Ghaoui Hesna "Bábel" című műsorában például néhány hónapja megszólalt a 33 éves Justin Jedlica, aki több mint százhúsz plasztikai beavatkozáson esett át az utóbbi években. A férfi(!) orrának, homlokának, ajkainak átszabása után izmokat szimuláló szilikon implantátumokat ültetett be a felsőtestébe, a karjába, és elmeséli, hogy további beavatkozásokat tervez.

Tükörarc és fényképtest

Az énkép és az ezzel összefüggő testkép persze nemcsak a kamaszok és az evészavarokkal küzdők problémája. Valamilyen szinten mindannyian küzdünk, küzdöttünk (vagy küzdeni fogunk) ezzel a problémával, még ha nem is ez lesz a legfontosabb kérdése életünknek. Talán a kedves olvasó is átélte már, hogy egy fényképen vagy akár egy alattomosan elhelyezkedő kirakatüvegben megpillantotta magát, és a látvány igencsak lelombozta, mert valahogy úgy emlékeztünk, hogy szebbek, karcsúbbak vagyunk. 
Somogyvári Dóra sminkes mindezt érdekes jelenséggel magyarázza „Mindannyiunknak van úgynevezett tükörarca. Vagyis, amikor reggel belepillantunk a tükörbe, akaratlanul is úgy fordítjuk az arcunkat, hogy a nekünk tetsző legelőnyösebb arc nézzen vissza. Van, aki a száját csücsöríti, ha úgy gondolja, nem elég dús, más az orrár szippantja be.” Persze másokon mindezt még könnyebb észrevenni, biztosan láttuk már otthon indulás előtt pózoló családtagunkat vagy akár próbafülke előtt pózoló idegeneket a boltokban: hasat be, mellet ki, a nők sokszor lábujjhegyre is állnak. Utána pedig csodálkozunk, hogy a napi teendők közben mégsem áll úgy az a ruha, mint az üzletben. Nem kell mindezt az eladásban érdekelt plázák rafinált tükreire és világítására fognunk, hisz megteszünk mi magunk is mindent az illúzióért. Somogyvári Dóra mosolyogva meséli személyes tapasztalatát is: „Sportoló voltam, ezért rajtam egy deka fölösleg sem volt, aztán ahogy idősebb és anya lettem az évek alatt, lassan rakódtak rám a kilók. 20 év alatt az bizony 20 kiló. Sokkal több időt töltöttem el ebben a testben, mint a légies alakomban, mégis mindig kicsit meghökkenek, amikor meglátom magamat. Valahogy a testkép sokkal lassabban változik, mint a test.” 
Amikor Gazdag Enikőt arról kérdezem, általában hány éves korra ismeri meg az ember az reális testképét, nevetve jegyzi meg: nem fog örülni annak, amit mondok. „Több olyan páciensem van, aki az életközépi krízis idején is ezzel küzd. Ilyenkor újra előtérbe kerül a testkép, hiszen meg kell szokni, hogy a külsőnk – többnyire nem előnyösen – változik. Ugyanakkor ez az időszak, amikor már túl vagyunk a párválasztáson, a családalapításon, a karrier elindításán, sokkal jobban kedvez a reális test- és énkép kialakulásának, mint a korábbi életszakaszok.”

Hármas kötés rovatunkból ajánljuk még