Már Michelangelo is készített hóembert! – A hóember története
„Végre esik a hó, lehet hóembert építeni!” Vajon ki mondta ki először ezt az azóta sokat ismételt mondatot? Kinek juthatott először eszébe, hogy egymásra pakoljon hógombócokat, és így megalkossa ezt a kedves figurát? Mióta gyönyörködünk – vagy hó híján egyre inkább csak gyönyörködnénk – vidám munkánk téli gyümölcsében? Nézzük, mit mesélhetünk a hóemberről!
Sajnos a legelső hóembert mi már nem ismerhetjük – alighanem elolvadt –, de Bob Eckstein kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a legrégebbi ábrázolás, amelyen feltűnik, egy 1380-ban készült hóráskönyvben található. A távoli múltból még egy nagyon híres hóemberről tudunk, ezt az olasz reneszánsz kitűnősége, Michelangelo készítette. Azon a télen szokatlanul hideg volt Firenzében, nagy hófúvásokkal. A művész mecénása, Piero de' Medici ezért arra kérte Michelangelót, hogy készítsen neki egy hóembert a palotája udvarán. Sajnos a szobrot csak leírásból ismerhetjük, ábrázolás nem maradt fenn róla.
Leszámolás a hideg zsarnokságával
A hóemberépítés egészen sokáig igazi közösségi programnak számított. A gyakran nyomasztó, nehezen elviselhető tél jó oldalát domborította ki, segített elterelni a figyelmet a mindennapos gondokról. 1511-ben Brüsszel városa éppen ezért fesztivált is rendezett ezen esemény köré. A cél az volt, hogy kizökkentsék a város polgárait a letargiából, amit az elhúzódó hideg és az ezzel járó nélkülözés okozott.
Az elégedetlen helyiek nemtetszésüknek adtak hangot ily módon: a hószobrok szexuális vicceket, politikai karikatúrának beillő jeleneteket ábrázoltak, falusi embereket figuráztak ki.
A feszültséget mindenesetre ez segített levezetni. Hasonlóan működnek a téltemető népszokások is, ilyenkor az évszakot jelképező bábukat, szobrokat vagy éppen a hóembereket semmisítik meg. Egész Európában elterjedt az ilyesfajta leszámolás a hideg zsarnokságával. Svájcban a Böögg nevű óriási hóembert petárdákkal robbantják fel, az éljenző tömeg legnagyobb örömére. Németországban felgyújtották, Szegeden pedig a Tiszába dobták a hóembereket, jelezvén, hogy már szabadulnának a hidegtől és mindattól, ami vele jár.
A hóember: filozofikus gondolatok kifejezője és játszótárs
De nem csak a téllel járó megpróbáltatásokat jelképezi ez a figura. A hóember tökéletes metaforája lett a 19. századi emberek egyik életérzésének: mozdulatlan, ezért arra van kárhoztatva, hogy a saját sorsán töprengjen.
Mulandóságának tudata miatt létezése elválaszthatatlan a halálától. Melegségre vágyik, amelyet nem kaphat meg.
Ilyen oldaláról találkozhatunk vele például Hans Christian Andersen A hóember című meséjében. Szintén a mulandóságot és kora nehézségeit jelenítette meg figurájával Kosztolányi Dezső a Hóember című rövid írásában. Persze vannak, akik inkább maradnak a hóemberépítéssel járó vidámságnál. A polgárság körében a korcsolyázás, a szánkózás és a síelés mellett a hóemberépítés a téli hónapok örömeihez, az önfeledt évvégi kikapcsolódáshoz tartozott. A 19. században készült az első, ma is ismert hóembert ábrázoló fénykép is. Egy wales-i fotósnőnek, Mary Dillwynnek köszönhetjük, aki 1853-ban kapta lencsevégre őt.
A világ első fényképe egy hóemberről 1853-ból, készítője Mary Dillwyn – Forrás: Wikipédia
Ma már az egész világon ismerik, ott is, ahol nincs hó
Innentől kezdve már könyvek, magazinok, később filmek tucatjaiban tűnik fel a hóember, amely a gyermekkor örömét, a békés téli napokat, a tisztaságot jelképezi. Néha barátként tűnik fel, mint például Kisvakond meséjében. Az amerikai Frosty the snowman (1950) révén szereplője lett a klasszikus karácsonyi daloknak. Ugyan a 2000-es években már horrorfilmekben szereplő gonoszként is megjelent, elsősorban mégiscsak a meghitt karácsony, a vidám téli napok jelképe maradt.
Kaliforniában, a Sonoma-völgyben minden decemberben a Hóember Fesztivál világításával kezdődik az ünnepi szezon. Igazi hó híján itt műanyag bábukat díszítenek fel fényfüzérekkel.
A hóban bővelkedő Michiganben ugyanakkor mindent ötvöznek, amit az évszázadok során kitaláltak a hóemberrel kapcsolatban. Az egyik egyetem, a Lake Superior State University az 1970-es évektől téltemető hóemberégetést tart, maga a figura pedig valamilyen politikai, társadalmi témát jelenít meg, amelyről úgy érzik, hogy szabadulnának tőle. Amerikának köszönhetjük a legnagyobb és a legkisebb hóember rekordját is.
Ám tévedés lenne azt hinni, hogy csak a mi kultúrkörünk ismeri és építi. A japán Hokkaido régióban található Szapporo városában már több mint 30 éve rendezik meg a Szapporói Hófesztivált, ahol 12 ezer mini hóember gyülekezik egy mezőn ilyenkor, készítőik rejtélyes üzeneteivel. A hóember tehát egyetemes jelképe annak, hogy a tél – minden nehézségével együtt – mégiscsak lehet szép.
Források:
Rd.com
Atlasobscura.com
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Egy kis szánkótörténet: a szánhúzó kutyák idejétől az olimpiai versenysportig
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
