Kirándulás az Édenkertbe: Hawaii, Tahiti, Húsvét-sziget

„Hawaii no ka oi”, azaz „Hawaii a legszebb a világon” – tartják a helyiek. A bámulatos vulkánok, érintetlen őserdők, és kristálytiszta források tényleg valami őseredeti, romlatlan szépséget idéznek meg. Az első nyaralni vágyók 1900 körül érkeztek a szigetekre. A hőmérséklet egész évben 20–28 fok körül mozog, de a magas hegyekben még nyáron is lehet hideg és havazás. A partot nyalogató hatalmas hullámok igazi szörfparadicsommá varázsolják a helyet. A Hawaiion élő állat- és növényfajok 90%-a csak itt található meg. Ilyenek a színpompás gyapjas madarak, a hawaii lúd, vagy a bizarr kinézetű ezüstkard nevű növény, amely életének huszadik évben hozza meg első virágát, majd hamarosan elpusztul. A ma már a magyar teázók vízipipa-kínálatát is színesítő golgotavirág szintén egyike a sziget őshonos növényeinek. A világméretű irtó hadjárat miatt cápákat viszonylag ritkán látni – habár a tenger urait az őslakók szentként tisztelik. A szigetek egyik legismertebb látványossága a hula tánc. Kísérőzenéjét az ukulele nevű hawaii gitár adja, amely a hatvanas évek francia rock’n’roll korszakának kedvenc hangszere. Az Öreg Kontinensen olyan sztárok kezdték el népszerűsíteni az ukulelét, mint France Gall, Jaqueline Taieb, vagy Brigitte Bardot.

A Hawaii-szigeteket mintegy 1600 évvel ezelőtt népesítették be a nyugatról érkező őslakók. Az első betelepülők a polinézek voltak, akik 4000 kilométert eveztek kenujukban, disznókkal és édesburgonya gyökerekkel felpakolva. Több száz évvel később kapcsolódtak be a Csendes-óceáni kereskedelembe. Minden szigeten más és más király uralkodott, így a háborúskodás megszokott dolognak számított. Amikor nem harcoltak, az emberek halásztak, hínárt termesztettek, tengeri sót gyűjtöttek, és a földjüket művelték. Életük akkor vett csak gyökeres fordulatot, amikor 1778-ban James Cook elérte Hawaii partjait. Cook kapitány itt is halt meg egy vallási tabu megsértése miatt kitört csetepatéban.

Az európaiak által behurcolt betegségekkel szemben az őslakók védtelenek voltak, így kevesebb, mint száz év alatt a hawaiiak félmilliós létszáma hatodára csökkent. A XIX. század végén kikiáltották a független Hawaii Köztársaságot, ám a szigetcsoportot végül – az általános tiltakozások ellenére – 1898-ban az Egyesült Államokhoz csatolták. Egy emberöltőnek kellett eltelnie, mire állami státust kapott, így lett az USA 50. tagállama.

Gauguin szigete

Már az európaiak megérkezése előtt is fontos központ volt Óceániában Tahiti. A szigeteken szigorú kasztrendszer uralkodott: minden, amit az uralkodó réteg megérintett, tabu lett az alsóbb kasztok számára. Például ha egy vezető egy közember házába lépett, azt le kellett bontani. Hogy elkerüljék az élet teljes megbénulását, az uralkodókat hordszéken szállították, külön számukra készített utakon. A kasztok régen annyira átjárhatatlanok voltak, hogy a két különböző kasztból származó ember gyermekét születése után meggyilkolták.

A tahitiak hitvilága meglepte az európai hajósokat, ugyanis az sok tekintetben hasonlított az ókori görögökéhez. James Cook a Szerelem Szigetének nevezte Tahitit, a franciák Édes szigetnek. A szigetvilág tejjel-mézzel folyó Kánaánját Paul Gauguin képei is megörökítették. Tahitin készült „Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk” című festménye, amely összekapcsolja Gaugain és a gyarmatosítást nyögő polinézek tragikus sorsát, a festő testamentumaként értelmezhető.

Lázadás a Bountyn

1790-ben a Tahitiről kenyérfagyümölcsöt szállító angol Bounty legénysége fellázadt. A maroknyi matrózból és tahiti nőkből álló csapat a Pitcairn szigeten talált magának menedéket, amelyet nem jelöltek a térképek. A lázadást vezető Fletcher Christian életét vesztette a nők és az alkohol gerjesztette összetűzésekben. A béke végül John Adams hatalomra kerülésével köszöntött be, aki halála után egy jól működő keresztény közösséget hagyott hátra. A vulkanikus sziget ma a világ legkisebb lélekszámú önálló közigazgatással rendelkező területe. Lakossága kb. 50 fő. A lázadók történetét nagy sikerű filmek örökítette meg, Marlon Brando valamint Mel Gibson főszereplésével.

A nők birodalma

Polinéziából nem csak méreteivel, de kultúrájával is kiemelkedik Tonga. Az alkotmányos monarchiaként működő polinéz állam azon ritka társadalmak egyike, ahol a nők nagyobb jogokat élveznek, mint a férfiak. Egészen a legutóbbi időkig felnőtt férfiak nem tartózkodhattak egy szobában nővérükkel. A tabut a televízió tömeges elterjedése érvénytelenítette. A mai napig bevett norma, hogy a fiatalok a házasságkötésig érintetlenek maradnak, valamint hogy a fiúk a tinédzserkort elérve körülmetélésen esnek át. A nőközpontú társadalomban a főzés is a férfiak dolga lett. A tongai ételek közül kiemelendő a manióka, amely az európaiak megjelenésével lett meghatározó, valamint a kagyló, amelyet nyersen fogyasztanak. Legkedveltebb italuk a mámorbors gyökeréből és kókusztejből készült káva, amelyhez szertartások sora kapcsolódik Polinézia-szerte. Nyugtató hatása miatt a modern gyógyászatban stresszoldóként használatos az ősi polinéz recept.

Rejtélyes szoboróriások

A tévesen szigetekként is emlegetett Húsvét-sziget valójában egyetlen pont az óceánban. Földrajzi helyzete miatt ez egyike a világ legelzártabb helyeinek. Nevét onnan kapta, hogy a holland tengerész, Jakob Roggeveen húsvét napján kötött ki a bennszülöttek nyelvén Rapa Nuinak, azaz „Nagy evezőnek” nevezett szigeten. A ma Chiléhez tartozó föld nagy része nemzeti park, és a Világörökség része. Legfőbb nevezetessége a maoi, a rejtélyes kőszobrok. Az egy darabból kifaragott gigantikus méretű alkotásokból több mint 600 található a szigeten. Hogy kik, és miért készíthették őket, a mai napig sok találgatásra ad okot. Az egyik elmélet szerint síremlékekről van szó, de léteznek egészen elképesztő fejtegetések is. Az őslakók között az a legenda járja, hogy minden törzsfőnök halála után faragtak egy szobrot, amely megőrizte a vezér mannáját, amely garantálja a jó termést, és a szerencsét. A tudomány még nem talált rá magyarázatot, hogyan voltak képesek felállítani 1000 évvel ezelőtt az átlagosan 21 méter magasságú, 270 tonnás alkotásokat. A Húsvét-sziget rejtélyét talán a nyelvészek fejtik majd meg egykor. Kőtáblákon egy ősi, letűnt nyelven üzentek az alkotók az utókornak, amelyet a mai napig nem sikerült megfejteni.