Játszóterek, amelyek segítik a gyermekek testi-lelki fejlődését

A városi gyerekek életében az egyik legfontosabb helyszín a játszótér. Itt szabadon mozoghatnak, találkozhatnak, ismerkedhetnek más gyerekekkel, és elengedhetik fantáziájukat. Egyre több művész, illetve művészekből álló csoport dönt úgy, hogy kilép a mászóka–hinta –csúszda háromszögéből és újragondolja, többlettartalommal ruházza fel a parkokat.

Debrecen, Békás játszótér. Kép: www.asapa.hu
Debrecen, Békás játszótér. Kép: www.asapa.hu

Debrecen, Békás játszótér. Kép: www.asapa.hu

Aki a nyolcvanas-kilencvenes években volt gyerek, biztosan emlékszik még arra a beton- és acélrengetegre, amit akkoriban játszótérnek neveztek. Aztán 1999-ben egy európai uniós szabványnak köszönhetően felülvizsgálták az összes parkot. A tereket ellepték a már biztonságosabb, de semmiféle egyediséget nem tükröző műanyagok. Szerencsére többeknek feltűnt az egyhangúság, és úgy döntöttek, megreformálják a játszótereket.

Egység, szeretet, összetartozás

Kő Boldizsár a megálmodója, tervezője, de több kortárs képzőművész is részt vett abban a munkában, amelynek köszönhetően augusztusban megnyílt a Szent István mesejátszótér Budapest XXII. kerületében, a Szent István téren. Ahogy az ötletgazda, a grafikusművész portálunknak elmondta, nagy álma vált valóra azzal, hogy az országalapítóról készítsen játszóteret. „Már húsz éve annak, hogy érdekes témákat fogalmazok át játszótér formájában, most pedig adta magát a történet, hiszen a budafoki Szent István térre rendelték meg a parkot. Ráadásul ez a helyszín egy medencében fekszik, ami egy kicsit analóg a Kárpát-medencével.

Úgy kell elképzelni ezt a játszóteret, mint egy nagy, színes mesekönyvet, ahol nem a korhűség a lényeg.

Az egyik lényeges pontja a jurta formájú homokozó, a közepén egy tündükkel, amin keresztül látszik az égbolt. Az államalapítást egy kis kápolnába rejtett csúszdával jelenítettük meg, ez azt szimbolizálja, hogy egy hívő ember is megélhet mélypontokat. A hatalmas körhintában a Szent Korona oltalma alatt foroghatnak a gyerekek. Fontosnak éreztem, hogy nagy kincsnek érezzék, hogy van egy ilyen közös tárgyunk, ami a történelmünket átjárja. A honfoglalós hintában azt ábrázoltuk, ahogy az emberek csomagokkal, lovakkal megérkeztek a Kárpát-medencébe. A díszes bejárati kapuban az egyik oldalon egy ősmagyar, a másikon pedig egy letelepedett vitéz látható, ezzel szimbolizálva annak az időszaknak a kettősségét, amely egy nagy tragédia és egy nagy öröm is lehetett egyszerre, hiszen mindent, ami ősi, el kellett hagyni, és egy új felé kellett nyitnunk, hogy megmaradhassunk ezen a helyen.”

Budapest, XXII. kerület, Szent István játszótér. Kép: Tímár Sára Erzsébet.

 

Kő Boldizsár évekkel ezelőtt több képzőművésszel összefogva döntött úgy, hogy újragondolt játszótereket hoznak létre. „Rájöttünk, hogy ezeket a parkokat kortárs alkotásokként tudjuk megvalósítani, az pedig külön jó, ha a gyerekek nem csak a galériákban találkoznak különböző művekkel, hanem akár a saját környezetükben is közelről megnézhetik, megtapogathatják, játszhatnak vele. Ezt az érzést egyébként én is megtapasztaltam már egészen kicsiként, ugyanis édesapám, Kő Pál szobrászművész alkotásait édesanyám, Péterfy Gizella festőművész sokszor színesre festette, én pedig ott nőttem fel közöttük. Ezt a szokást szeretném folytatni, és nagyon jó érzés, hogy ilyen módon közelebb hozhatom a művészetet a gyerekekhez. Ebben segít a magyar népmesék hatalmas, szinte kifogyhatatlan kincsestára.”

Kő Boldizsár szerint a mai cyber világban különösen fontos, hogy ezek az értékek a gyerekek közelébe kerüljenek és testet öltsenek. A művész kifejtette, bár nehéz mérni, biztos benne, hogy a mesejátszóterek hatással vannak kicsikre és nagyokra egyaránt. „Azt szeretném elérni, hogy amellett, hogy a parkokban nagyon klassz játékfunkciókra nyílik lehetőség, az ott található eszközök valamiféle plusz tartalmat közvetítsenek.”

Egy-egy játszótér megtervezése akár hetekig is eltart. „A megvalósítást hosszas nyomozómunka előzi meg. Először elmegyek az adott helyszínre, megismerem az ottani viszonyokat, a legendákat. Fontos, hogy ha egy kis faluban hozunk létre játszóteret, akkor a témája oda köthető legyen, egyfajta emlékműként is szolgáljon.

Nem panoptikumszerűség, nem a korhű ábrázolás a cél, nem ez az utam, én meséket szövök.

Budapest, XXII. kerület, Szent István játszótér. Kép: Tímár Sára Erzsébet.

 

Azt tapasztalom, hogy nagyon sok ember tele van szorongással, félelemmel. Ezért azt szeretném elérni, hogy az általunk megálmodott játszóterek valamiféle örömöt, pozitív kisugárzást közvetítsenek, ezért festem ki élénk színekkel, és ezért dolgozom ki olyan szimbólumrendszert, amely az egységet, a szeretetet és az összetartozást erősítheti” – mondta el a grafikusművész, akinek fontos, hogy az általa megtervezett játékok ne csupán játékok legyenek, hanem valamilyen történetet megmozdítsanak a gyerekekben, interakcióra, együttműködésre ösztönözzék a használóit. „Például van olyan találmányunk, amely arról szól, hogy ha nem egyszerre hintáznak a gyerekek, akkor megáll az előttük lévő kép, ha pedig összehangolják a mozgásukat, akkor elindulnak az illusztrációk. A legtöbb eszköznél figyelünk arra, hogy a közösségi játék felé terelje az ott tartózkodókat.”

Kő Boldizsár múzsái a saját gyermekei, akik Balla Gábor szobrászművész családjával együtt kezdtek el játszóterekre járni.  „Miközben a gyerekeink játszottak, néztük, hogy ugyan az új nyugati, EU-szabvány játékparkok szépek és jók, de mégiscsak szériaeszközök. Úgy éreztük, hogy ezekre a helyekre mást is lehetne építeni. Hosszú időn keresztül csak néztük a néprajzi könyveket, jegyzeteltünk, gondolkoztunk, így rengeteg játékot kitaláltunk.”

A Kő Boldizsár nevéhez köthető parkok az ország több pontján is megtalálhatóak, például a Kutyatemplom mesekert Budapesten, a Magyar Tenger mesekert Balatonbogláron, a Griff kert Balatonkenesén, illetve a Mátyás király mesekert Zsámbékon.

Budapest, XXII. kerület, Szent István játszótér. Kép: Tímár Sára Erzsébet.

Terek, amelyek a szellemet, a lelket és a fantáziát is fejlesztik

A játszótéri eszközöket az ASAPA csapata is újragondolta. Mindannyian szobrászok vagy formatervezők, ezért a közösségformálás mellett többek között a vizuális szemléletformálást tűzték ki célul. Szerették volna, ha kicsik és nagyok, fiatalabbak és akár serdülők is jól szórakoznak az általuk létrehozott parkokban. Úgy gondolták, bár szükség van az átlagos játszóterekre is, azonban a csúszda, hinta, mászóka egy idő után egysíkú lehet a gyermekek számára.

„Szoborszerű játékokat alkotunk, hogy ne csak egyszerű eszközök legyenek, hanem művészi értéket is képviseljenek” – mondta el portálunknak Varga Eszter, az ASAPA egyik alapító tagja. „A mai számítógép-uralta világban fontosnak tartottuk, hogy olyan játékokat hozzunk létre, amelyek nemcsak a mozgást serkentik, hanem ennél sokrétűbben is használhatók: a szellemet, a lelket és a fantáziát is fejlesztik, közösséget teremtenek. Például alkottunk egy hajót, amin van kapitányfülke, szócsövek, itt még idegen gyerekek is elkezdenek egymással beszélgetni, játszani”.

Felsőtárkány, Bambara dzsungel játszótér. Kép: www.asapa.hu

 

Az ASAPA játszóterein többek között fára épült házikók, etethető szoborállatok, szánkótalpakon álló labirintusok, cölöpökre épült városok várják a gyerekeket.

Varga Eszter elmondta, az élet minden területéről inspirálódnak és művészi gondossággal hozzák létre a játékokat, amelyek teljesen beleillenek a környezetbe, hiszen nagyrészt természetes anyagokból készülnek.

Felébredhet az érdeklődés a képzőművészet és a magyar történelem iránt

A játszótér a gyermekkor fontos eleme. „Egyrészt közösségi tér: a szocializáció egyik színtere, a gyerekek itt megtanulnak egymás mellett, együtt játszani, alkalmazkodni, barátokat szerezni. Fejlődik a mozgásuk a sokféle eszközön, bátrabbak lesznek, kipróbálhatnak olyan mozgásformákat, amelyeket másutt nem feltétlenül tudnak” – mondta el portálunknak Nagy Angéla, pszicho- és gyógypedagógus. A mesejátszóterek a figurák, formák által fejlesztik a gyerekek képzeletét, szerepjátékokra ösztönzik őket, felkeltik az érdeklődésüket a képzőművészet, a mesék, a magyar történelem iránt.

Az ASAPA alkotócsoport kültéri játszótereivel találkozhatunk többek között Debrecenben (Békás játszótér, Pump Track pálya), Budapesten (pl. Jó Pásztor játszótér a Baár-Madas Általános Iskolában, Pesterzsébeti vizes játszótér), Gyömrőn (Pátria játszótér), Pázmándon, Péterrévén (Bárka), Felsőtárkányban (Bambara dzsungel).

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti