Gyerekkép a médiában

„Egy friss felmérés szerint a magyar 18 éves fiatalok 80%-a gondolja úgy, hogy semmit nem tehet azért a világért, amelyben él."

„Ez az adat nem is olyan megdöbbentő, ha figyelembe vesszük a média gyerekképét. 2003-as brit  kutatások arra hívják föl a figyelmet, hogy az újságokban, hírműsorokban kevesebb mint 5%-ban jelennek meg gyermekek. Ez az a „kép” az, amit fogyasztanak, átélnek, amiről mintát vesznek. A korábbi 2003-as, 2004-es és 2008-as európai felmérések szerint, a különböző médiumok a kamaszokat a legtöbb esetben valamilyen negatív tartalom, bulizás, részegeskedés, vagy bántalmazás kapcsán ábrázolja; bűnügyek elkövetőiként vagy áldozataiként. Az összes olyan reális kontextus, amelyben a gyerekek megjelennek – például a hírműsorok – 71%-ban negatív tartalmúak és csak 14%-ban pozitívak. Az is érdekes valóságtorzítás, hogy a bűncselekmények közben ábrázolt elkövetők 92%-a fiú, pedig a valóságban inkább a lányok vétenek a törvény ellen, egy 2004-es nyugat-európai felmérés szerint.”

(Részlet Aczél Petra: Felnőttkép és gyerekkép a médiában c. előadásából, amely Vonzások és Választások konferencián hangzott el.)

Mindez nemcsak arra lehet magyarázat, hogy a fiatalok miért nem éreznek motivációt a világváltoztatásra. A családalapításra képes generáció gyermekvállalási kedvére is mély benyomást tehet ez az eltorzított tükörkép, amelyben a kamaszok csupán problémaként jelennek meg. Problémaforrások anyagi értelemben, kiszámíthatatlanok, ellenőrizhetetlenek és nevelhetetlenek. Nem meglepő, ha a gyermekvállalás, mint szükséges rossz és nehézség jelenik meg a huszonéves generáció gondolkodásában, amit minél inkább halogatni kell.