Fogyatékos gyerekek az iskolapadban

– Milyen alapokra épül a súlyosan, halmozottan fogyatékos diákok oktatása?

– Hatfős osztályokban egy gyógypedagógus és egy gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik velük a kerettanterv szerint, heti 20 órában. Évfolyamok nincsenek, mert nem lehet egységes követelményrendszert felállítani. Mivel a gyerekek nagy része nem verbális úton kommunikál, a cél nem a hagyományos tárgyak megismertetése, hanem a körülöttük lévő világ értelmezése és a kommunikációjuk fejlesztése, hiszen ez képezi önrendelkezésük alapját. Valamilyen AAK-s, azaz Augmentatív és Alternatív Kommunikációs módszert vagy eszközt adunk a kezükbe: megtanulják az igen/nem döntés, majd az alapvető érzések kifejezését. Nálunk egyéni fejlesztésen alapuló oktatásban részesülnek, ugyanis mindegyiküknek megvan a saját kommunikációs eszköztára: az egyik tanítványom például alkoholtartalmú italok hirdetéseit tette a kommunikációs füzetébe, így vezetett rá, hogy alkoholproblémák vannak a családjában. Nálunk nincs osztályozás, de megtanulják a hagyományos iskolákban elvárt viselkedési formákat a mozgásuk adta lehetőségeken belül. Év végén a szüleik írásos visszajelzést kapnak fejlődésükről, a gyerekek pedig oklevelet arról, amiben ők voltak a legkiemelkedőbbek.

– Milyen óráknak van a legnagyobb sikere a fogyatékos gyerekek körében?

– Nagyon kedvelt az életvitel óra, amikor sütnek-főznek valamit. Ennek a komplex érzékszervi fejlesztésben van szerepe, mivel az értelmileg és sok esetben mozgásukban is fogyatékos diákoknál hiányoznak bizonyos mozgásos tapasztalatok. Az órákon megismerik, megtapogatják a sütemények alapanyagait, belélegzik az almás pite illatát, aztán természetesen meg is ízlelik.

– Segít az oktatásukban a digitalizáció?

– Interaktív és okostáblát is használhatnak, emellett más, speciális AAK-s eszközök is nagy segítséget és jó élményeket nyújthatnak: a szemvezérelt szoftver például kiváltja az egér használatát, míg a sound beammel erőteljesebb mozgás nélkül, bólogatással vagy pislogással generálhatnak hangokat.

Kép

Győri Zsófia intézményvezető – Kép: Immánuel Otthon és Iskola

– A fogyatékossággal élő gyerekek tanulmányaikat ép társaiktól elkülönülve folytatják. Hogyan lehetne megvalósítani az integrált oktatást?

– Egy súlyosan, halmozottan fogyatékos diákkal szemben nem állíthatunk fel ugyanolyan követelményeket, az érzékszervi és mozgásukban fogyatékos gyerekek integrálását azonban elengedhetetlennek tartom. Ettől sajnos még messze vagyunk, mert nem biztosítottak számukra a szükséges infrastrukturális feltételek. Az iskolák sok esetben csak megtűrik őket, azt éreztetve a szülőkkel, hogy szívességet tesznek. Fontosnak tartom, hogy a változás meggyőződésből és ne egy fentről jövő nyomás vagy az EU-s trendeknek való megfelelés hatására történjen. A lányom óvodáját az önkormányzat kijelölte integrált óvodának, felvettek nyolc fogyatékos gyermeket, a vezető óvónő azonban annyira megrettent, hogy szegregálta a csoportot: külön termet kaptak, más időpontban mehettek ki az udvarra, a termükhöz vezető folyosón pedig tilos volt az átjárás. A gyerekem három év alatt egyszer sem találkozott velük. Pedig a szemléletformálást már gyerekkorban el kellene kezdeni. Egy 1200 fős általános iskola tanulói rendszeresen járnak hozzánk érzékenyítő foglalkozásokra, s három éve a negyedikes osztályuk létrehozott egy zenei produkciót a diákjainkkal. A Pötyi és Pillét azóta nyolcszor is előadták Debrecenben, a felvételt pedig közel másfél millióan nézték meg a YouTube-on.

– Különböző foglalkozásokra is járhatnak a gyerekek, például önvédelmi szakkörre. Ezt miért érezték szükségesnek?

– Azt tapasztaltuk, hogy kikerülve az iskolából nagyobb eséllyel válnak bántalmazás vagy egyéb bűncselekmény áldozatává. Ez részben abból fakad, hogy az értelmi vagy intellektuális képességzavarral élők gyakran nem kontrollálják szeretetüket, így gesztusaik félreérthetőek lehetnek, ami akár szexuális abúzushoz is vezethet. Jóhiszeműségüket szintén kihasználhatják. A szüleik nem tanítják meg nekik, mit csináljanak ilyen helyzetekben, mivel nem is tudják elképzelni, hogy lesz, amikor a gyerekeket nem ők fogják kísérni.

– Kihez fordulhatnak a szülők probléma esetén?

– Az ombudsmani hivatalhoz vagy az ellátott jogi képviselőhöz, de a Kézen Fogva Alapítvány Jogsegély Szolgálatánál is informálódhatnak. Meg kell ismerniük gyerekeik jogait, és hogy milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, ugyanis nincsenek kellően tisztában azokkal. Részben megértem őket, mert a mindennapok túlélése rengeteg energiát felemészt, ugyanakkor mindennél nagyobb ereje lenne, ha összefognának. A cél nem a hagyományos tárgyak megismertetése, hanem a körülöttük lévő világ értelmezése és kommunikációjuk fejlesztése, hiszen ez képezi önrendelkezésük alapját.