A család nem mesterséges intézmény

„A család hatalmas érzelmi biztonságot jelent, amelyből egy életre meríteni tudunk, a házasság pedig nem mesterséges, hanem természetes intézmény!" - E szavakat dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke mondta előadásában múlt héten az „Egyházak a családok szolgálatában” című konferencián.

KÉp: KINCS

A rendezvény a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett hat részes sorozat első eseménye volt, melyen a történelmi egyházak képviselői számoltak be a családok szolgálatában végzett tevékenységükről.

Dr. Székely János püspök előadásában három gondolatot emelt ki, amelyet érdemes átadni a fiataloknak:

A kereszténység nem test- és nem gyönyörellenes.

Az egyház ellenzi a válást, de ez nem korlát, hanem annak örömhíre, hogy az ember képes az életre szóló szeretetre.

A szabadság nem önkényes döntések sorozata. Annál szabadabb az ember, minél több jót választ, és nem minél több rossz döntést hoz.

A gyermek vállalása elsősorban nem az anyagiak, hanem „szív” kérdése. A szív megtöltésének módjai pedig a családi imádságok, ifjúsági- és családcsoportok, a családoknak szervezett táborok, zarándoklatok, a házaspároknak nyújtott lelki vezetés. Fontos látni életünk célját és tanulni a szeretet művészetét: családban, közösségben, a szegények és betegek szolgálatában.

Kopp Mária szavaival: a család „világnézet”, „az én kiterjesztése”.

A Házasság Hete Mozgalom - melyet Dr. Herjeczky Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója mutatott be konferencián - 1997-ben indult Angliából és ma már 19 országban működik. Célja a házasság megerősítése és jobbá tétele.

A püspök számos javaslatot is megfogalmazott, olyan gyakorlati tapasztalatokra alapozva, amelyek egyházában már jól működnek. Szerinte szükséges a „family mainstreaming”: minden törvényt, gazdasági döntést át kell vizsgálni, vajon a családokat, a házasságkötést, a gyermekvállalást segíti-e.

Az édesanyák segítéséért már eddig is tett a társadalom, ezt kellene folytatni és bővíteni: például a cégek legyenek az anyák szövetségesei, adjanak egyszeri szülési segélyt, TAO keretükből a gyermeket vállalóknak adjanak juttatásokat, létesítsenek munkahelyi bölcsődéket. Legyen több nő számára választási lehetőség a főállású anyaság. A legszegényebb családokra pedig külön figyelmet kell fordítani, különösen az oktatás és a munkahelyteremtés terén.

Az emberi élet védelme is a családok érdekeit szolgálja: az abortusznak nincs helye a normál egészségügyben, az lenne etikus, ha nem vezethetne szülést az, aki abortuszokat végez. A terhességi tanácsadásokat életpártibbá kellene alakítani: a baba ultrahangfelvételét minden esetben meg kellene mutatni a szülőknek, és az édesapát is be kellene vonni a döntésbe magzata életéről. In vitro megtermékenyítés esetén tiszteletben kell tartani a szülő azon szándékát, hogy minden megtermékenyült petesejtet beültessenek.

Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes, a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület szakmai felelőse sok kiváló programot mutatott be, amelyekkel a katolikus egyház támogatja a családokat. Többek között a Szerelmi Kalandtúrát, amely a Házasság Hete kapcsán szervezett programok gyűjtőneve; Az én hősöm pályázatot, a Családteológiai Intézet beszélgetős előadásait; „A boldogság tanulható” kurzusokat házasságra készülőknek és abban élőknek, elváltaknak, özvegyeknek, nagyszülőknek; „Ne félj, nem ítéllek el!” lelkigyakorlatos hétvégét az abortusz okozta fájdalmak gyógyításáért; az AVE-kurzust, amelyen elváltak, egyedülálló szülők vehetnek részt; a 10-12 éves lányoknak szóló Ciklus Show foglalkozásokat és a TeenStar szexuálpedagógiai programot.

dr. Fabiny Tamás, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint

a család képe a Szentírásban nem idillikus, hanem reális: nem mindig harmonikus, van benne konkurencia, testvérharc, magánéleti bukás, kapcsolati erőszak, magzatelhajtás, öregek kiszolgáltatottsága.

 „Realitás a bűn, az elesés, de van bűnbocsájtás és újrakezdés, amelynek terepe a család. A keresztények feladata ezt hirdetni”.  Előadása a lelkész családok veszélyeztetett helyzetére fókuszált. Szükség van őszinte beszélgetésekre a munkahelyi kiégés, konfliktuskezelés, kapcsolati erőszak témájáról, valamint prevenciós intézkedési csomagra (akár kormányzati intézkedések révén).

Buda Annamária, az Országos Iroda Diakóniai Osztályának vezetője beszélt többek között az „egyházi özvegység” jelenségéről és annak segítéséről (pl. lelkészházaspárok megerősítő hétvégéje, papné találkozók), a diakóniai munkatársak támogatásáról, a munkatársak közötti családgondozás szükségességéről.

Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökének elmondása szerint a 70.000 tagú kárpátaljai református egyházközösség legnagyobb kihívása az elvándorlás. Legfőbb eszközeik az imaközösség (minden hónapban ima a családok békéjéért, boldogulásáért és gyarapodásáért), a különböző prevenciós programok, az evangélium hirdetése, a hátrahagyott öregek gondozása, házi beteg gondozói szolgálat, a bajba került családtagok segítése, szenvedélybetegeket mentő missziók.

Menyhárt Nikolett, a Kárpátaljai Református Egyházkerület programkoordinátora részletesen ismertette A reformáció gyermekei elnevezésű egyházi, állami és civil összefogással megvalósuló programot, amelyet az egészségügyi központok ingyenes szűrővizsgálatokkal, a civil szervezetek reklámkampányokkal, a presbitériumok egységes babacsomaggal, az imaközösségek rendszeresen könyörgésekkel támogattak.

 

Dr. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség vezető rabbija előadása azt  járta körül, hogy mára miért egyre népszerűbb nem vállalni gyermeket a túlnépesedésre vagy a „borzasztó világra” hivatkozva. Az Isten nélküli nihilizmus mentén nincs miért élni a rövidtávú materiális örömökön kívül, nincs miért hosszú távban gondolkodni, tehát gyermeket vállalni sem. A természet mindenhatóságának és a születés véletlenszerűségének hirdetése szerinte a bálványimádás modernkori metamorfózisa. A rabbi elmondása szerint a kormányzati költségvetés általi pozitív környezet kialakítása fontos, de ennél fontosabb a lélek felkészítse, erősítése. Az előző felszólalókhoz hasonlóan a rabbi is az egyházi közösségek erejében látja ennek biztosítását, hiszen a „példamutatás és az egymásra figyelés lélekerősítő”. Megemlítette, hogy az általa vezetett Óbudai Zsinagóga életében központi szerepe van a gyermekeknek: van családi közösségi tér és gyermekközpont – a gyerekek így nem a szülők miatt jönnek oda, hanem fordítva.

Szilágyi Nóra, a CEDEK Izraelita Szeretetszolgálat vezetője mutatta be programjaikat: a családi segítségnyújtás, az adománybolt, a Spájz program (tartós élelmiszerek és napi étkezés a hajléktalanok és a nyugdíjasok számára), ösztöndíjprogram, állami gondozásban élők segítése. A közösségen kívülre irányuló tevékenységük volt a ráckevei családos hétvége, a mádi családos hétvége (nemcsak zsidók számára), a családi és gyermekprogramok az Óbudai Zsinagógában.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti